A magyar vidéken még kevés a minőségi szálláshely

Interjú2019. okt 27.Devecsai János

A régióban a turisták mintegy 80 százaléka csak a saját országában utazik, 15 százalék felkeresi a környező országokat és van egy 5 százalékos réteg, amelyik távoli helyekre is ellátogat. Nálunk a lakosság több mint fele utazik. Szigetvári Józsefet, a Szállás.hu vezérigazgatóját a hazai turizmusról és a régiós terjeszkedésükről is kérdeztük.

A Szállás.hu-nak két nagy nemzetközi konkurense is van: az Airbnb és a Booking.com. Mennyire nehéz velük tartani a lépést?

Komoly verseny helyzet van viszont a két említett oldal üzleti modellje egészen más mint a miénk. Mi ugyanis mind a hat országban, ahol jelen vagyunk, beleértve természetesen hazánkat is, elsősorban a belföldi turizmusra koncentrálunk.

A számok azt mutatják, hogy a régióban a turistáknak úgy a 80 százaléka csak a saját országában utazik, 15 százalék felkeresi a környező országokat és van egy 5 százalékos réteg, amelyik távoli helyekre is ellátogat. A Booking.com főleg az utóbbi réteget igyekszik megszólítani mivel ők költik el az utazások alatt a legtöbb pénzt. Mi viszont a másik 95 százalékot céloztuk meg.

Ez az eltérés, hogy jelenik meg a gyakorlatban?

Mi például igazodunk a helyi szokásokhoz. Romániában elfogadjuk a SZÉP-kártya helyi változatát: egy futár kimegy, az átvétel után beváltjuk az „üdülési csekket”, az összeget pedig átutaljuk a kiválasztott szállodának. Lengyelországban pedig segítünk, hogy a helyi turisták tudjanak beszélni a kiszemelt apartman vezetésével. Ugyanis a legnagyobb V4-es országban az emberek szeretnek alkudni az árból. Ennek komoly hagyománya van Lengyelországban. Az ilyen helyi sajátosságokra a Booking.com nem tud figyelni.

A régióban melyik országban van most a legnagyobb potenciál, ha turizmusról van szó?

Románia kitűnik a mezőnyből. Ők most élik át mindazt, amit mi a 2010-es évek elején. Gőzerővel beindult náluk a digitalizáció. Mivel „best practice”-eket vesznek át, a felzárkózás közben néhány lépcsőfokot ki is hagynak a fejlődésben. Amihez nekünk 10 év kellett az náluk le fog zajlani 3-4 év alatt. Már csak emiatt is Romániában tavaly és várhatóan jövőre is duplázni fogjuk a forgalmunkat.

Azzal, hogy felvásárolták a Hotel.cz vállalatcsoportot, idén megjelentek a cseh piacon is. Itt mik a tervek?

Januártól a nálunk megjelenő teljes magyar szállodakínálat elérhető lesz a Hotel.cz-n is, míg a Szállás.hu-n a cseh apartmanok és hotelek fognak megjelenni. Mivel a gyógyfürdők kifejezetten népszerűnek számítanak Csehországban, erre a területre mindenképp komoly hangsúlyt helyezünk.

A hozzánk látogató külföldi turisták 85 százaléka Budapestet keresi fel, és csak 15 százaléka jut el a magyar vidékre. Miért ennyire Budapest központú nálunk a turizmus?

Ennek a jelenségnek két fő oka van: egyrészt a kommunikáció szintjén külföldön Budapest kapja a legnagyobb figyelmet. Másrészt Magyarországon egyelőre nagy számban csak a fővárosban lehet találni minőségi szálláshelyet. Vannak persze jó vidéki példák, de mondjuk Hévízen is csak az utóbbi pár évben indultak meg a szükséges szálloda-fejlesztések. Azt viszont el lehet mondani, hogy például a fürdővárosaink –részben a jó árszínvonal miatt– a régióban egészen népszerűnek számítanak.

Mi lenne a belföldi turizmussal SZÉP-kártya nélkül? Mennyire függnek a szállásadók a cafeteria-rendszertől?

Jelenleg itthon a turisztikai költések negyedét-ötödét fizetik SZÉP-kártyával. Jót tett a szektornak, hogy a 2000-es évektől már volt egy pénzügyi keret, amit utazásra lehetett költeni - régebben ezt ugye üdülési csekknek hívták. Emiatt míg korábban csak az emberek 30 százaléka utazott, addig ma már ez az arány felment 55 százalékra. Viszont ha a SZÉP-kártya megszűnne, nem hiszem, hogy az ágazat negyedével vagy ötödével vissza is esne. A költések persze vissza szorulnának, emellett sokan, akik korábban belföldön nyaraltak inkább a külföldi desztinációk felé fordulnának. Valószínűleg SZÉP-kártya nélkül nem tudna növekedni a szektor: jelenleg a piac 10 százalékkal bővül. Ez az arány cafeteria nélkül minden bizonnyal leesne nullára.

Az érettségi után már könyvkiadásban is kipróbálta magát. Hogy jutott el a Szállás.hu élére?

Valóban, tizennyolc évesen sci-fi és fantasy regényekkel kezdtem foglalkozni. Az egészen semmit nem kerestem viszont jó tanulópénz volt. Akkoriban még a könyvelést is magam kellett intéznem.

Később az egyetem végén új fába vágtam a fejszém. Mi szerveztük Magyarországon az első e-sport rendezvényeket. Az persze egy más világ volt: a versenyzőknek a saját számítógépüket kellett magukkal hozniuk a rendezvényekre. Az ELTE-n így is volt, hogy ezer ember mérkőzött meg egymással. A győztes pedig kimehetett a dél-koreai Világbajnokságra.

Mivel az egyik szponzor felfigyelt rám, beajánlottak az IDG kiadónál a Gamestar magazin főszerkesztői posztjára. Ahogy teltek az évek egyre több feladat került hozzám: miközben én vezettem a ComputerWorld és a PC World-öt is, még az első nagy magyarországi startup konferenciát a DEMO-t is megrendeztük.

Mi történt azután, hogy a Sanoma kiadóhoz került?

A Sanomához még 2009-ben kerültem át. Eleinte ott is elkezdtem halmozni a munkákat: először még csak a kirakat.hu, a Technet és a Mobilport vezetésével foglalkoztam. De ahogy telt az idő egyre több akvizíciót hajtottunk végre. A Szállás.hu-t még 2011-ben vettük meg. Akkoriban ez egy kis oldal volt mindössze 6 alkalmazottal. Idővel a kezemben lévő portfolió annyira kiszélesedett, hogy volt hogy 12 termék tartozott hozzám.

Végül 2012-ben úgy döntöttem, hogy ideje váltani. Sok oldalnál például a profession.hu-nál úgy éreztem, hogy a piac részesedésben belföldön már elértük a plafont. A Szállás.hu azonban más volt: láttam, hogy ez az oldal akár régiós szinten is jelentős szereplővé nőhetné ki magát. Szerencsére ezt a főnökeim is megértették, így leadhattam a többi munkámat. Most már hat éve csak ezzel a szájttal foglalkozok.

Jelenleg hogy néz ki a tulajdonosi szerkezet?

A korábbi tulajdonostól a Sanomától – vagyis akkori új nevén a Central Médiacsoporttól – 2015-ben vásárolta ki a céget az OTP Digitális Magántőkealap és PortfoLion Regionális Magántőke Alap. Mióta felvásároltuk a Hotel.cz-t a cseh vállalat volt tulajdonosai is részesedést kaptak a Szállás.hu-ban. A hosszútávú együttműködés biztosításához ehhez feltétlen szükség volt.

Mekkora forgalmat termelnek az egyes országokban?

A legnagyobb árbevételünk természetesen Magyarországon van: itthon a forgalmunk eléri a 30 milliárd forintot. Csehország áll a második helyen 7 milliárddal, őket követi Románia 5, Lengyelország és Horvátország pedig 2-2 milliárddal.