A negyedik hullámon múlik, túlélnek-e az edzőtermek 

Mennyire érezték meg a koronavírus miatti korlátozásokat a hazai edzőtermek?

Magyarországon nagyjából 2500-2700 olyan mozgásszíntér van-többek között edzőtermek, jóga és fitnesztermek, uszodák, ahol egészségmegőrző tevékenységet végezhetnek az emberek. Ezen helyeknek a közel hetven százaléka nagyon komolyan megérezte a járvány első és második hullámát.

150-200 olyan teremről tudunk, amelyek nem bírtak fennmaradni, és az elmúlt fél évben bezártak. További ötven-százan jelenleg is keresik a kiutat.

Még nyitva vannak, de a nyár általában is egy gyengébb időszak ebben a szektorban, az ő túlélésük attól függ, hogy mit hoz az ősz. 

Oltási igazolvány birtokában viszont már egy ideje lehet menni edzőterembe. Közelítik már a járványhelyzet előttit a látogatószámok?

A látogatók negyven-ötven százaléka a mai napig nem tért vissza. Ebben benne van az, hogy az aktív, sportos életet élők körében nagy számban fordulnak elő olyanok, akik mindeddig nem tartották fontosnak, hogy beoltassák magukat. Ők úgy vélik, elég erősek ahhoz, hogy ha el is kapják a fertőzést, az ne tegyen kárt bennük.

Ráadásul sok testépítő is van az oltatlanok között. Ők mindenféle, egyébként legális izomnövelő szert használnak, arról még semmilyen hiteles, orvosi szakvélemény nem érhető el, hogy ezek a szerek ütik e az oltóanyagot. Ezért sok testépítő ódzkodik az oltástól.

Emellett nagyjából tíz százalékra tehető azok aránya, akik megkapták ugyan mindkét oltást, megvan a védettségi igazolványuk, de egyelőre nem akarnak közösségbe menni. 

Melyik sportágakat érintette legjobban a lemorzsolódás, és kiket viseltek meg leginkább a lezárások?

Azt látjuk, hogy a klasszikus testépítők, már akik beoltatták magukat, mára visszatértek a megszokott edzőtermükbe. Ám azok, akik futópadozni, vagy spinning és aerobik órákra járnak, többségében még nem.

Bár ez nem új jelenség, a járványhelyzet előtt is rendre visszaesett a látogatottság a május vége és szeptember eleje között mert a hobbisportolók ilyenkor inkább a szabadban szeretnek mozogni. Ha ők október végéig visszatérnek, akkor akár a pandémia előtti szintre is felkúszhat a látogatottság

Az is megfigyelhető, hogy a Budapesten és megyeszékhelyeken működő edzőtermek nagy része sokkal kevésbé érezte meg a pandémia hatásait. Nekik jellemzően saját tulajdonuk a helyiség, így nem kell bérleti díjat fizetni, és számottevő pénzügyi tartalékkal is rendelkeznek.

Ezzel szemben a kisebb vidéki településeken a termek nagy részét bérlik, és általában egy húsz-ötven fős bázist szolgálnak ki. Nem véletlen, hogy ők jobban megsínylették a lezárásokat, és többnyire ebből a körből kerültek ki azok, akiknek be kellett zárniuk. 

Kopogtat már az ajtónkon a negyedik hullám. Valószínűleg azok járhatnak majd mindenhová, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, de benne van a pakliban egy durvább lockdown is. Mire számíthatnak az edzőtermek?

Kapunk biztató visszajelzéseket, ha csigalassúsággal is, de azért folyamatosan szerzik meg a védettségi igazolványt azok, akiknek fontos, hogy a megszokott törzshelyükre járhassanak edzeni.

Természetesen mindez semmit nem jelent majd abban az esetben, ha a korábbiakhoz hasonló, szigorú lezárások lépnek életbe. Ha ez megtörténik, akkor a kétezerötszáz magyarországi létesítmény legalább harminc, de inkább negyven százaléka be fogja dobni a törölközőt időlegesen, vagy véglegesen.

Tud valamit tenni a szövetség a tömeges csőd elkerülése érdekében?

A MEDZOSZ az elmúlt félévben folyamatosan egyeztet a sportkormányzattal arról, hogy az edzőtermek is kapjanak valamiféle mentőcsomagot. A tárgyalások jelenleg is zajlanak, nagyon remélem, hogy még a nyár folyamán be lehet jelenteni valamit ezzel kapcsolatban.

Egy ilyen pénzügyi forrás segítségével pont azt a száz-százötven helyet tudnánk megmenteni, amelyeknél nagy a baj, de még nem mentek tönkre. Ők nagy valószínűséggel maguktól nem tudják megoldani ezt a krízishelyzetet.

Az anyagi támogatáson kívül tud még valahogy segíteni a kormányzat? Például ha jön a negyedik hullám, az edzőtermekre vonatkozhatnának kevésbé szigorú szabályok... 

Az az igazság hogy ebben a szektorban nem igazán működik az arany középút.

Vagy teljesen elengedi az ember a gyeplőt, vagy teljesen lezár. Korábban próbálkoztunk néhány biztonsági óvintézkedés megfogalmazásával, amelyek nem zavarnák nagyon a felhasználók komfortzónáját. Szektorelválasztó elemekben gondolkodtunk, vagy hogy ne lehessen ételt-italt fogyasztani a helyszínen, a látogatók az edzés után fürödjenek otthon.

De tudomásul kell venni, hogy itt nagyon nehezen kerülhető meg a közvetlen érintkezés. Ezért összességében attól függ minden, hogy a járvány mennyire rángatja meg az országot. 

Pedig amikor a kormány legutóbb nyitott egy kiskaput azzal, hogy az igazolt sportolók látogathatják az edzőtermeket, hirtelen megugrott az élsportolók száma…

Ez ebben a formában fél évig működött, de hosszú távon szerintem nem lenne egészséges. Az igazolás legyen egy státusz a sportolónak, az amatőröket ne tereljük ebbe az irányba.

Mekkora üzlet Magyarországon egy edzőterem üzemeltetése?

A kilencvenes évek elején indult el nálunk az edzőterem alapítási láz, ami azóta is tart, annyira, hogy még a járványhelyzet kellős közepén is nyitottak új helyek, és ahol már magas az átoltottság, ott az újaknak is elég magas a látogatottsága.

Milliárdokat ebben a szektorban senki nem keres, van két-három nagy hálózat, ezek főleg Budapesten, és a nagyobb városokban működnek. A kisebbek akkor tudnak sikeresek lenni, ha van mögöttük komoly szakmai háttér, saját ingatlanban működnek, vagy nagyon olcsó a terembérlés, és olyan helyen nyitottak, ahol bőven van fizetőképes kereslet.