A súlyosan beteg gyerekeknek komoly kihívás vissszatérni az iskolába - A Bátor Tábor vezetőivel beszéltünk

A Bátor Tábor csapata 2001 óta élményekkel gyógyít, ahogyan ezt a küldetésükben is megfogalmazzák.  A sokak által ismert táborok mellett kórházakat és néhány éve osztályközösséget is látogatnak. Mesélne a Suliprogram keletkezéséről?

Vargyas-Tóth Julianna: A Suliprogramot azért indítottuk el, hogy végig tudjuk kísérni a gyerekeket a gyógyulás felé vezető úton. Amikor még kórházban vannak akkor a kórházi programunk keretében találkoznak velünk, utána pedig részt vehetnek a nyári vagy őszi táborokban. A visszatérés az osztályba egy újabb kihívás, nem könnyű sem az érintett gyereknek, sem az osztálytársaknak. Ekkor segít a Suliprogram, az utolsó lépcsőt erősítve a gyógyulási folyamatban.

Országos szinten működik a program? Milyen korosztályok számára javasolják?

Szombati Magdaléna: Igen, az egész országban tartunk programokat. Leggyakrabban valamilyen onkológiai megbetegedésből felgyógyult vagy krónikus betegséggel élő (például cukorbeteg) gyerekek osztályát látogatjuk meg, az iskola első évfolyamától a végzős osztályig.

Az adott program mindig korcsoportra szabott, a látogatást a szülő vagy az iskola kezdeményezi. Minden alkalommal beszélünk a szülővel is és az osztályfőnökkel is mielőtt bemegyünk az osztályba, ahol kétszer két tanórát töltünk az osztállyal. Az osztályfőnökkel egy záró beszélgetésben is összegezzük a tapasztalatokat. Azért vonjuk be őt ennyire szorosan, mert tapasztalatunk szerint nagyon nagy a szerepük a közösség formálásában. Gyakran azokba az osztályokba hívnak bennünket, amelyikbe jár olyan gyerek, aki korábban részt vett nyári táborban, de nem feltétel, hogy korábbi táborozónk legyen az, akinek az osztályába megyünk. A közösségi média felületein is kommunikálunk, újságcikkek jelennek meg rólunk, de leginkább ajánlanak bennünket. Sok olyan iskola van, ahová többször visszatérünk egy másik osztályba.

Mekkora a csapat? Kik lehetnek önkéntesek? Hogyan dolgoznak velük?

Szombati Magdaléna: A Bátor Tábor Alapítványnál három munkatárs dolgozik a Suliprogramon, valamelyikünk minden programon jelen van. Jelenleg körülbelül kilencven önkéntesünk van, akik két teljes napos, komoly képzést kapnak, a szemléletről, a módszertanról és magáról a program egyes elemeiről.

Alkalmanként négy vagy hat önkéntes bonyolítja le a programot, attól függően, hogy mekkora az osztályétszám. Azért kellünk ennyien, mert a programok nagy része kiscsoportokban zajlik. A Suliprogram nemcsak a gyerekeknek élmény, hanem az önkénteseknek is.

Azt látjuk, hogy egyrészt nagyon felemelő számukra az a nyitottság, kíváncsiság és szeretet, ami a gyerekekből feléjük árad másrészt pedig az önkéntesközösséghez tartozás is sokat ad.

Hihetetlen, mekkora csodák szemtanúja lehetek az iskolákban. Minden program után azt érzem, hogy ez volt a legjobb! Nekem nagyon sokat ad ez a program, fel tudok töltődni, jó benne lenni, érzem, ahogy folyamatosan én is egyre jobb vagyok.

Hogyan néz ki egy ilyen osztálylátogatás? Kicsoda Luca és Dávid?

Vargyas-Tóth Julianna: A Bátor Tábor módszertana, az élményterápia, emellett a Suliprogramon a megoldásfókuszú szemlélettel vagyunk jelen. A programban végig játszunk, illetve a játékokat feldolgozva beszélgetünk különböző témákról. Szóba kerül az egyéni felelősségvállalás, az alapértékek, a barátság, segítségnyújtás. A gyerekek maguk fogalmazzák meg, hogy számukra milyen a jó közösség ahova mindenki szeret járni.

A játékban tapasztaltakat visszük át  „Dávid és Luca beszélgetésébe”. A program másik célja a betegségekkel kapcsolatos tabuk ledöntése. Fontos, hogy ne legyenek félinformációk, tévhitek. Szombati Magdaléna: Ezt a célt szolgálja a kicsiknél a két báb, Dávid és Luca, akik a betegségről beszélgetnek. Nem biológia óra mélységű információt osztanak meg a gyerekekkel, hanem olyan hétköznapi dolgokat, hogy nem lehet elkapni az adott betegséget vagy, hogy mire kell figyelni, hogyan tudják segíteni a társukat. Bár a beteg gyerekek kapcsán megyünk egy osztályba, maga a program nem betegségfókuszú. Alapvetően az emberi értékről, a közösségépítésről szól.

Együttműködünk a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetével is, akik már a kezdet kezdetétől mérni kezdték a program hatását. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a program hatására nő a gyerekekben az az érzés, hogy a közösséghez tartoznak, és az önmagukba vetett hitt és növekszik a programnak köszönhetően.

A program hatására látom, ahogy a gyerekek megnyílnak, véleményt formálnak, elkezdenek odafigyelni a többiek véleményére. Nagyon jó látni, hogy szép lassan elkezd fókuszba kerülni valami egészen más! Ami fontosabb, mint a napi rohanás, a teljesítményközpontúság, az érdemjegyek, a versenyszellem. Ezek a megélések segítenek kizökkenni a szürke hétköznapokból!

Nyilván sok szívszorító percet élnek át, kiemelne egy nagyon kellemes emléket?

Szombati Magdaléna: Tavaly egy leukémiából meggyógyult kislány osztályába látogattunk, akinek éppen akkor kezdett visszanőni a haja. Kis kendőt hordott. Az anyukájától kaptuk azt az információt, hogy nem meri az osztályban levenni a kendőjét, mert fél, hogy kicsúfolják, pedig nagyon melege van. Ezt a kérést beleszőttük a bábok beszélgetésébe. Dávid és Luca megkérdezte a gyerekeket, hogy zavarná-e őket hogyha levenni a kislány a kendőjét. A gyerekek abszolút megértőek voltak. A szünetben a kislány ténylegesen le is vette a kendőt, a többiek nagyon aranyosan körbeállták, kérdezgették, simogatták.

A Suliprogram hatása sokszor túlmutat magán az osztályon. Az egyik osztályfőnök például azt mesélte, hogy a foglalkozás után, egyértelműen megváltozott a szülők kommunikációja a zárt Facebook csoportban. A korábbi elégedetlenkedést és távolságtartás helyett egyre több elismerés, proaktív és kedves üzenet jelent meg.

A Bátor Tábor alapítványi formában működik. Hogyan finanszírozzák a működésüket? Terveznek valamilyen újdonságot 2025-re?

Vargyas-Tóth Julianna: Alapítványunk, kizárólag magánszemélyek és vállalatokadományából tartja fenn magát. Többféle módon lehet támogatni bennünket. Nekünk az a legnagyobb segítség, ha rendszeres, akár kisösszegű támogatásokat kapunk, de természetesen az egyszeri adományoknak is nagyon örülünk. Néhány céges támogató tárgyi adományokkal, céges szolgáltatásokkal is segít bennünket.

Közösségi adománygyűjtő programunk, az Élménykülönítmény keretében különféle sport vagy kulturális rendezvényeken keresztül lehet adományokat gyűjteni a Bátor Tábor javára, és természetesen az adó 1%-os felajánlások is nagy mértékben hozzájárulnak a működésünkhöz!

2025-ben folytatódnak a programjaink és indítunk egy új klubot a Suliprogramban már részt vett tanároknak. Workshopokat tartunk, elsősorban olyan témákban, amelyek - az eddigi visszajelzések alapján - számukra segítséget nyújtanak. Egyelőre online formában működik, de szeretnénk rendszeres eseményeket szervezni, meghívott szakértők vagy a saját kollégáink által tartott előadásokkal támogatni őket.