A tudományos életpálya minden szakaszát támogatja az NKFIH
InterjúCélzott ösztöndíjprogramjaival és témapályázataival a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a tudományos életpálya minden szakaszát támogatja, az ígéretes fiataloktól a nemzetközi szinten is tapasztalt kutatókig. A pályázatok között az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) évi 4 milliárdos keretösszege kifejezetten a kutatói utánpótlást segíti, míg az Élvonal Kutatási Kiválósági Program már a legkiválóbbaknak szól: 3 milliárdos keretösszegéből 5 évre akár 300 millió forintos támogatást is nyerhet egy-egy Magyarországon folytatott, nemzetközileg is versenyképes kutatási projekt.
Akár 300 millió forintos támogatást is nyújthat tapasztalt kutatók számára az Élvonal – Kutatási Kiválósági Program. Ezt olyan pályázók nyerhetik el legfeljebb 5 évre, akik tudományos kutatásaikat Magyarországon folytatják.
Az ÚNKP Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj pályázat egy évre szóló támogatást nyújt olyan fiatal oktatók és kutatók számára, akik egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában is részesülnek.
A fenti két pályázatról kérdeztük Dr. Szabó Istvánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettesét, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság tagját.
Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság tagja
Mekkora összeg áll rendelkezésre a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj pályázatra és kik pályázhatnak?
A Bolyai+ pályázati programot, amelyet olyan fiatal kutatók számára hirdettük meg, akik az MTA Bolyai pályázat ösztöndíjában részesülnek. További előfeltétel, hogy a pályázó az ÚNKP valamely fogadó felsőoktatási intézményével kutatói jogviszonyban álljon, vagy ott oktatói tevékenységet végezzen. Ez azért fontos, mert ez a feltétel nem minden Bolyai ösztöndíjara érvényes, legalábbis ezt láttuk a pályázói létszámokból.
A keretösszeget úgy állapítottuk meg, hogy bárki tudjon rá pályázni, aki Bolyai-ösztöndíjban részesül a Bolyai+ ösztöndíjas jogviszony időszaka alatt.
Minden leendő kedvezményezett havi nettó 200 ezer forint támogatási összeget kaphat majd tizenkét hónapon át.
Megjegyzem, a Bolyai Ösztöndíj mértéke eddig 124 500 ezer forint volt, amely összeg a jövő évtől az NKFIH kezdeményezésre nettó 250 ezer forintra emelkedik, és így tovább erősödik ennek az eleve nagy prezstízsű ösztöndíjnak a versenyképessége.
Ez a támogatás segíthet helyben tartani a fiatal kutatókat és az oktatókat?
Jelenleg a kutatói pálya finanszírozása egy olyan rendszert alkot, amely végigkíséri az ifjú kutatójelöltet egészen a top kutatói szintig.
A kutatásba való belépés pillanatában elérhető a Tehetséggel fel! konstrukciónk, amellyel a középiskolában jól teljesítő, ifjú tehetségeket kívánjuk támogatni, hogy a tanulmányaikra nagyobb erőkkel tudjanak koncentrálni.
Tavaly bevezettük a Tudománnyal fel! konstrukciót is, amely azokat támogatja, akik a PhD/DLA fokozatukat 2018 januárja után szerezték meg, de még nem tudnak tudományosan olyan eredményeket hozni, hogy nagyobb (pl. OTKA) pályázatokat nyerjenek el, így hidalva át ezt a kezdő kutatók számára igen nehéz időszakot.
Ezzel a két lépéssel oda jutottunk, hogy onnantól, hogy valaki belép a felsőoktatásba, egészen addig, hogy szenior kutató válik belőle, több támogatási forrásra is pályázhat. Így elmondható, hogy az ITM és az NKFIH pályázati konstrukciói a teljes kutatói életpályát lefedik.
Természetesen ezeknek a pályázatoknak előfeltétele, hogy valamilyen formában kiváló teljesítményt kell nyújtaniuk a jelentkezőknek: vagy olyan tudományos publikációt kell felmutatni, ami nemzetközi szintű láthatóságot biztosít, vagy a hasznosíthatóság irányába kell elmozdulni, akár szabadalmakon keresztül, akár egy innovációba való bekapcsolódás által.
A felhívásból az is kiderült, hogy számos egyetemről lehet pályázni. Mik a tapasztalatok, honnan érkezik több pályázat? Hogyan szerepelnek a vidéki intézmények?
Nagyjából egyenletes a megoszlás a vidéki és a fővárosi egyetemek között.
A nagy intézményekben nyilván több Bolyai ösztöndíjas kutató dolgozik, de a kisebbek is képviseltetik magukat, tehát ebben az esetben is a szokásos arányok figyelhetők meg.
A vidék-Budapest viszonylatban a különbség nem feltétlenül jelenik meg élesen, azonban általánosságban elmondható, hogy a kutatás-fejlesztés Magyarországon Budapest központú. Ez nem egyedi jelenség Európában sem, például ha megnézzük Csehországot vagy Franciaországot, láthatjuk, hogy a K+F-re fordított források ott is a központi régióban koncentrálódnak, akárcsak nálunk.
A budapesti túlsúlyt kívánjuk azzal ellensúlyozni, hogy csak felsőoktatási intézményeken keresztül lehet pályázatot benyújtani, így a K+F-re jutó forrásokat egyenletesebben tudjuk szétosztani.
Az Élvonal - Kutatási Kiválósági programban mekkora keretösszeg áll rendelkezésre?
Az Élvonal - Kutatási Kiválósági program esetében komoly változtatást hajtottunk végre. Az Élvonal program eddig azokat segítette, akik az Európai Kutatási Tanácshoz (European Research Council – ERC) terveztek pályázatot benyújtani, mint szenior kutatók, így ténylegesen olyan személyekről beszélünk, akik már bizonyítottak a nemzetközi tudományos színtéren is.
Néhány éve viszont bevezettük, hogy a korábban benyújtott pályázatot újra beadhatják azok, akiknek vagy kifutóban van az ERC projektjük, vagy pedig azért nem kaptak támogatást, mert az előzőévben már nem jutott nekik forrás az ERC pályázatai keretében. Ezek a pályázatok mind kiválóak voltak,, csak már nem fértek bele a keretbe. Ez egyébként nem egyedi kategória, ezeket külön nyilvántartják az Európai Unióban.
Az idei Élvonal pályázatok bírálatakor azt vizsgáljuk, hogy az a kutatócsoport működik-e még, amivel pályázott a kutató annak idején, illetve, hogy várhatóan képes lesz-e érdemi kutatási eredményeket felmutatni.
Ha a nemzetközi eredmények alapján azt látjuk, hogy egy kutatócsoport egy jól működő témát képes hosszú távon vinni, akkor támogatjuk őket. Ebben az esetben a hazai támogatási rendszerben az egyik legmagasabb összeget, 300 millió forintot öt évre lehet elnyerni.
Ezt érdemes összevetni az Országos Kutatási Tudományos Alapprogram (OTKA) konstrukciójával, amelynek a legmagasabb kategóriájában körülbelül 48 millió forint a támogatás.
Milyen szegmensből érkeztek a pályázók? Hány projekt kap majd támogatást?
Nem volt tematikus megkötés abban a tekintetben, hogy milyen pályázatokat várunk, az egyedüli feltételünk a nemzetközi kiválóság objektív bizonyíthatóságát jelenti. A pályázók száma ugyanakkor limitált volt, magasra tettük a belépési küszöböt. Az idei esztendőben nyolc kutatási projektet támogatunk majd.
A mostani nyertesek közül kitűnik, hogy sokféle kutatási terület jelenik meg a programban, így például. az optikai áramköröktől kezdve, csillagászattal kapcsolatos kérdéseken keresztül, egészségügyi, vagy éppen matematikai kutatások is képviseltetik magukat.
Ez pedig a tudomány szépségét és sokszínűségét mutatja, azt, hogy nemcsak bizonyos preferált tudományterületek léteznek, hanem tetten érhető az a fajta kutatói kíváncsiság is, amelynek kapcsán akár átütő eredmények is születhetnek egy-egy területen.
Van-e olyan sikertörténet, amely kiemelkedik a pályázatok sorából?
Ez egy nehéz kérdés. Úgy véljük, ezek a kutatások akkor sikeresek, amikor a nemzetközi térben is láthatóvá válnak. Ez gyakorlatilag minden esetben megvalósul. Ugyanakkor a tudomány láthatósága mindig komplex kérdés.
Amit a tudományos életben dolgozók, vagy amit a szakpolitika komoly áttörésnek tart, azt a közvélemény felé sokszor nehéz közvetíteni.
Mindenképpen sikertörténetként értékelhető az, hogy évről évre növekszik azoknak a száma, akik érdeklődnek a kutatási pályázataink iránt.
Minden évben egyre több ember számára tudjuk a kutatás világát vonzóbbá tenni, és így a tudomány iránti érdeklődés is egyre inkább erősödik.
Erre volt jó példa nemrég az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) is, amelyen minden eddiginél többen mérettették meg magukat, annak ellenére, hogy online formában szervezték meg.
Ha már nemzetközi színtér, Magyarország mekkora összeget kaphat K+F célokra a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban a Horizont Európa program keretében?
A Horizont Európa költségkerete jelentős, 95,5 milliárd euró összegű. Ezen a keretösszegen belül viszont nincsenek dedikált források elkülönítve az egyes országok, így Magyarország számára sem, hanem komoly versenyben, az értékelés során elsősorban a tudományos, technológiai és innovációs kiválóság szempontjait követve dől el, hogy mely projektek juthatnak támogatáshoz.
A korábbi keretprogram, a Horizont 2020 statisztikái alapján azt látjuk, hogy az Unióhoz 2004 után csatakozott országok pályázó szervezetei a támogatásoknak csupán az 5 százalékát tudták elnyerni összesen, míg azon országok, amelyek régebb óta tagjai az Uniónak a támogatások 86%-ból részesülhettek.
Az viszont bárki számára egyértelmű lehet, hogy a tehetségek nem oszlanak el ennyire aránytalanul. Ezért azt a célt tűztük ki, hogy a Horizont 2020 program költségvetéséből elért 0,65 százalékos részesedést – amellyel a harmadik legjobb teljesítményt értük el a 2004 után csatlakozott országok között – 2027-re jelentősen megnöveljük.
A cél a ben a 2,18 százalékos (a lakosság létszámával arányos) költségvetési arány elérése. A sikeresebb szerepléshez az NKFI Hivatal minden támogatást igyekszik megadni, a Hivatal által koordinált Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartó hálózat munkatársai rendszeres tájékoztató rendezvényeket, workshopokat szerveznek a pályázati lehetőségek bemutatására, illetve személyre szabott pályázati tanácsadást is nyújtanak a pályázni szándékozó hazai szereplőknek.
A minőségi pályázatok megszületését pályázatíró tréningekkel, az innovatív cégek esetében mentorprogrammal segítjük és számos rásegítő pályázati konstrukció meghirdetését is tervezzük, amelyek a keretprogram pályázatok előkészítését, a kapcsolatépítést segítik, illetve a társfinanszírozott konstrukcióknál a hazai önrészt biztosítják.
A keretprogramban való sikeres magyar szereplés azonban nem csupán a forrásszerzés szempontjából fontos, hanem kiváló eszköz a hazai tudományos és innovációs közösség nemzetközi beágyazottságának, kapcsolatrendszerének erősítésére, a tudományos kiválóság láthatóságának növelésére is.