A turizmusból éltek, most új utakat is keresnek a fővárosi gyógyfürdők

Mennyire viselte meg a koronavírus-járvány a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t? Mekkora visszaesés volt a bevételeikben?

Drasztikus mértékű forgalom- és ezzel együtt bevételcsökkenést szenvedtünk el a pandémia miatt. Idén nyáron kicsit több mint 773 ezer látogatónk volt, ami 30 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, de míg korábban például naponta 5-6 ezren keresték fel a Széchenyi fürdőt, addig tavaly és idén átlagosan 2, egy-egy jobb napon maximum 3 ezren.

Összesen nyolc hónapon át voltak zárva a budapesti gyógyfürdők 2020-ban és 2021-ben, ami 21 milliárd forintos bevételkiesést jelentett. Ez több mint amennyi az utolsó „békeév”, a 2019-es bevétele volt.

Hogyan tudták, tudják ellensúlyozni ezt a hatalmas veszteséget? Kaptak bármiféle állami támogatást?

A fürdők – a bértámogatáson kívül – semmilyen állami segítséget nem kaptak, és nem csak Budapesten. Tulajdonosunktól, a fővárostól kaptunk másfél milliárd forint kölcsönt, illetve egy kereskedelmi banki hitelt is lehívtunk. Mindezzel párhuzamosan nagyon szigorú és takarékos gazdálkodást folytattunk: gyakorlatilag leállítottuk a beruházásokat, csak a legszükségesebb karbantartási feladatokat végeztük el.

Érintette a spórolás a fizetéseket is? Maradtak el fizetésemelések?

A szakszervezettel egyetértésben felfüggesztettük a kollektív szerződést, és nem fizettünk sem 13., sem 14. havi bért, valamint a pótlékok közül is csak a Munka Törvénykönyve szerint kötelezőket. Ugyanakkor

abban a nyolc hónapban, amikor állásidőn voltak a kollégák, megkapták a bérük több mint 80 százalékát, mert fontosnak tartottuk, hogy egzisztenciálisan ne lehetetlenüljenek el a munkatársaink.

Nem is mentek el önöktől?

De igen, a mintegy 1100 munkatársunkból körülbelül 100 kilépett. Most megint érzékelhető bizonyos mértékű fluktuáció azok körében, akik bizonytalannak érzik a jövőt. Folyamatosan dolgozunk az üres álláshelyek betöltésén, de azt látni kell, hogy

a munkaerőhiány jelentős probléma most valamennyi gyógyfürdőben.

Említette, hogy le kellett állítani a beruházásokat. Mely fürdőket érintette ez, és van-e már forrás a további felújításokra?

Nem lehet tovább odázni a Gellért rekonstrukcióját, mert ennek a száz éves fürdőnek mára nagyon leromlott az állapota. A hullámmedencét nyáron már nem is tudtuk elindítani, a gépészet az utolsó napjait éli, tehát jövőre muszáj elindítani a felújítást.

Mennyi ideig lesz zárva a Gellért?

Ez egy két éves folyamat lesz, amivel egy időben a szálloda felújítását is elindítja a tulajdonos.

Mi lesz az idén májusban visszavásárolt Rácz Fürdővel? Gyönyörűen felújították 2011-re, szállodát is építettek mellé, majd az enyészeté lett az egész.

Ott most tartunk az állapotfelmérésnél. A helyzet az, hogy a felújítás óta háromszor öntötte el a víz a fürdőt, mert a csapadék közvetlenül az épületbe és alá folyik, a Duna is felnyomta a kút vizét,

rengeteg a dohos, gombás, penészes terület, miközben a teljes gépészet is többször víz alá került, amit valamilyen rejtélyes oknál fogva az épület alján helyezték el. Azt, hogy mennyibe kerül a Rácz fürdő rekonstrukció, csak azt követően lehet megmondani, ha felmértük a károkat, illetve a műszaki állapotot.

Tulajdonképpen kidobott pénz volt az a 8 milliárd forint, amit anno a Rácz Fürdőre költöttek?

Ez sajnos így van. Szomorú látványt nyújt ma az a gyönyörű történelmi fürdő, ami folyamatosan hozhatta volna a bevételt a fővárosnak, az országnak.

A Király Fürdő is zárva van már egy ideje, annak mi az oka?

Egészen pontosan 2018 januárjában záratta be az ÁNTSZ, miután akkor már éveken át hatósági engedélyek nélkül üzemelt a BGYH akkori vezetésének tudtával. A vízminőség a higiénés, bakteriológiai elvárásoknak semmilyen módon nem felelt meg. Ez a fürdő is gyakorlatilag teljes felújításra szorul, a Gellért és a Rácz Fürdő után várhatóan a Király Fürdő következik majd, de hogy mikor, az teljesen bizonytalan.

A budapesti gyógyfürdők javarészt a turizmusból, mégpedig a külföldi turistákból élnek. Mit tudnak tenni azért, hogy csökkenjen ez a fajta kitettségük?

A pandémia időszaka egyértelművé tette, hogy több lábra kell állni.

Az egyik kitörési pont a privát egészségügyi vonal. A Széchenyi gyógyfürdő évtizedek óta fogad gyógyulni és regenerálódni vágyó vendégeket, 2021 augusztusa óta pedig már beutaló nélkül is lehetőség van igénybe venni a gyógykezeléseket. A fürdő medical részlegében a fizioterápia nyújtotta lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésre a különböző ortopédiai, reumatológiai, neurológiai, belgyógyászati betegségek gyógyítására, a páciensek állapotának javítására, stabilizálására, valamint sérülések, balesetek, műtétek rehabilitációjára.

A privát medical szolgáltatások bevezetése kapcsán most kötöttük meg az első megállapodást Magyarország egyik piacvezető egészségügyi magánszolgáltatójával, a Doktor24-gyel, amit reményeink szerint továbbiak követnek majd.

A turizmus visszaesése okozta kiesést nyilván nem lehet pótolni ezzel. Mi hozhat még megoldást?

Azt, hogy Budapest fürdőváros, mindenki tudja, ám azok, akik itt élnek, korántsem használják ki az ebben rejlő lehetőségeket. Nem az a lényeg, hogy tömve legyenek a fürdők, hiszen ez a vendégek számára sem élmény. Mi inkább arra törekszünk, hogy minél többféle szolgáltatást nyújtsunk, ezzel javítva a jövedelemtermelő képességet.

A gyógyfürdőkben nagyon sok külföldi fiatallal lehet találkozni, de magyarral alig. Mintha idehaza általános lenne az a nézet, hogy a gyógyfürdőbe csak idősek járnak. Ezen lehet-e változtatni?

A külföldiek, akik Budapestre látogatnak, korosztálytól függetlenül meglátogatják valamelyik történelmi fürdőnket, de valóban, a magyar fiatalok bakancslistáján nem szerepelnek.

Pedig a fürdőzés jótékony hatással van az idegrendszerre is, oldja a feszültséget, megnyugtat, ellazít, sportolóknak, legyenek amatőrök, vagy versenyzők óriási segítséget nyújthat a regenerációban. 

A gyógyvíz rendkívül hasznos segítséget jelent a poszt-Covid-szindrómák kezelésében is. Ausztriában például a gyógyfürdők aktív részt vállalnak a koronavírus-fertőzésen átesettek utókezelésében, és akkora erre az igény, hogy 7-8 hónapos várólistával dolgoznak. Bízunk benne, hogy Magyarországon is nagyobb hangsúlyt kapnak a poszt-Covid-kezelések, beleértve a balneoterápiás lehetőségeket.

Az olyan programok, mint az éjszakai fürdőzés a Rudasban, segítenek a gyógyfürdők népszerűsítésében?

Igen, és ezt szeretnénk is ott kimaxolni, és nyilván minden olyan megoldást megpróbálunk megtalálni, ami a fiatalokat bevonzza. Mindemellett

bevezetünk a fürdőket speciális brandekhez kötjük – így például a Lukács fürdőt a gyógyászathoz, a Széchenyit a privát medical szolgáltatásokhoz, vagy a Rudast az éjszakai fürdőzéshez –, és mindenütt az adott speciális célközönséghez igazított rendezvényeket, akciókat szervezünk.

Nem lehet, hogy a magyar közönségnek egyszerűen túl drágák a fővárosi fürdők, azért nem járnak?

Ez a közkeletű vélekedés nagyon könnyen cáfolható. Tavaly a Széchenyi Fürdőbe 50 százalékos kedvezménnyel jöhettek be a magyar vendégek, ami 3 ezer forintot jelentett a 6 ezer forintos jegyárból, mégsem nőtt a forgalmunk. Arról nem is beszélve, hogy a

Zsigmondy Klubkártyával, amit egyszeri 5 ezer forintért ki lehet váltani, 2900 forintért lehet szekrényes jegyet váltani a Széchenyi és a Gellért Fürdőbe is.

Melyek a legnépszerűbb fővárosi fürdők?

A nyári adatok alapján egyértelműen a főváros ékessége, a gyönyörű történelmi Széchenyi fürdő, ami idén 570 millió forint bevételt termelt. A második és a harmadik helyen két strandfürdő áll: a Palatinus, ami majdnem 395, illetve a Paskál, ami 274 millió forint bevétellel zárta az idényt. Ezeket a Gellért és a Lukács fürdő követi népszerűségben, illetve bevételben.