Kriminológus: Állatkínzás, agresszió, netes csalások - ezt is hozta a lezárás
InterjúKétszeresére nőtt tavaly az állatkínzás, hatvan százalékkal több gyilkosság vagy emberölési kísérlet történt, és harminc százalékkal ugrott meg a párkapcsolati erőszak a járványhelyzet miatti lezárások hatására. A bűnözési formák gyorsan és könnyedén adaptálódtak a megváltozott környezethez - véli Barabás Tünde kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője.
Milyen tendenciákat figyelhetünk meg a hazai bűnözési adatokban, és hogyan hatott ezekre a koronavírus?
Magyarországon már hosszú évek óta csökken a bűncselekmények száma. Ha 2015-öt vesszük bázisévnek, ötéves távlatban azt láthatjuk, hogy körülbelül tizenhét százalékkal csökkent a regisztrált, azaz a hatóságoknak jelentett esetek száma. Ez összességében egy pozitív folyamat, ugyanakkor a felszín alatt találunk szomorú számadatokat is, az erőszakos, személy elleni bűncselekmények terén például majdnem ötven százalékos növekedésnek lehettünk tanúi a vizsgált öt évben.
Az elkövetések számának csökkenésében a járványhelyzet sem hozott változást, és az is változatlanul igaz, hogy hatvan százalékos aránnyal a korábbi évekhez hasonlóan a vagyon elleni bűncselekmények dominálják.
Lehetne egy kicsit árnyalni a vagyon elleni bűncselekményt?
Ezek többnyire lopások, betöréses lopások, az elkövetőkre nem jellemző az erőszak, bár előfordulnak rablások is.
Ha a tendenciát nem is írta felül, valamilyen hatással biztosan volt a bűnözésre az, hogy tavaly fenekestül felfordult az életünk…
A tavalyi évben megfigyelhető volt, hogy a bűnözési formák milyen gyorsan és könnyedén adoptálódnak a környezethez. A tavaszi lezárások jelentős változást hoztak az életformánkba, például jellemzővé vált az otthon tartózkodás nap közben is. Az első hullám idején erre reagált a bűnözés is, 2019-el összehasonlítva bizonyos bűncselekmény-típusok száma megugrott, mások pedig háttérbe szorultak.
Milyen bűncselekményeket követtek el gyakrabban?
Leginkább az állatkínzás ugrott meg, az előző évhez képest több mint kilencven százalékkal, azaz majdnem megduplázódott. Az emberölések száma is növekedett hatvan százalékkal, igaz ez nem jelenti azt, hogy ennyivel többen az életüket vesztették, ugyanis Magyarországon a gyilkossági kísérleteket is ide sorolják a statisztikában. A számadatokból kiolvasható az összezártság miatt növekvő feszültség, különböző személyiségek eltérően reagáltak erre a szokatlan helyzetre. Könnyebben elfajultak a viták, de nőtt a kiszolgáltatottság is.
Az ilyen típusú bűncselekményeket jellemzően nem ismeretlenek ellen követik el, a tettes valamilyen formában kapcsolatban van az áldozattal, így a bezártság miatt sem csökkent, hanem éppen nőtt ezek száma. Ugyanez igaz a párkapcsolati erőszakra is, amely több mint harminc százalékkal ugrott meg az összezártság következtében.
Mi lett azokkal a “szakmákkal” amelyeket a lezárások teljesen ellehetetlenítettek? Például nehéz betörni egy olyan házba, ahol az egész család home office-ban van…
Valóban azt láthatjuk, hogy a lopások száma visszazuhant húsz százalékkal, amikor bezárt az ország, természetesen azért, mert nem utaztunk, ritkábban, rendszertelenül közlekedtünk, sokat vagyunk otthon. A kifosztások száma is csökkent, ezt általában a védtelen helyzetben lévők, mondjuk közterületen, vagy buszon, villamoson alvókkal szemben szokták elkövetni,de mivel teljesen leállt az éjszakai élet is, eltűntek az utcákról a megfelelő célpontok. Érdekesség, hogy csökkent a testi sértések száma is, ami azzal hozható összefüggésbe, hogy bezártak a szórakozóhelyek, így nem voltak kocsmai összezördülések, és visszaszorultak az utcai verekedések is.
A korábbi betörők, zsebesek munkanélküliek lettek, vagy találtak új szakterületet?
Tény, hogy éppen a lezárások hatására megjelentek új elkövetési formák is, kiemelném az információs rendszerek elleni támadásokat, vagy adatok megsértésének rögzített eseteit, ezek hatvan százalék körül nőttek, ahogy az online térben elkövetett csalások is megugrottak tizenhárom százalékkal.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy ugyanaz a bűnözői kör áll az új típusú bűncselekmények mögött, aki korábban zsebesként dolgozott a villamoson, az aligha képezte át magát pár hét alatt zsarolóvírusok terjesztésére...
Akkor ezek a bűnözők valószínűleg most is otthon ülnek, és alig várják, hogy visszatérjen az élet a normális kerékvágásba...
Feltehetően igen, vannak olyan bűnözői rétegek, akik a lezárások miatt elvesztették a megélhetésüket. Ők is próbálnak megélhetést keresni, de egyelőre nem nagyon tudtak.
Az is biztos, hogy nem tűntek el és ha majd kitódulunk az utcákra, ne legyünk nagyon meglepődve, ha ugyanazokkal a bűncselekményekkel fogunk újra találkozni, amelyekhez korábban hozzászokhattunk. Arra viszont nem lehet számítani, hogy ezzel párhuzamosan az online bűnözés visszaszorul, hiszen az életünk része lett a virtuális világ, és ehhez már alkalmazkodtak a bűnözők.
Azok a csalási formák fognak végleg eltűnni, amelyek kifejezetten a koronavírushoz kötődtek, például nem lesz már keletje a hamis vakcinának és gyógyszereknek, és fertőtlenítésre hivatkozva sem juthatnak be rablók a lakásokba.
