Avis Budget vezető: A hazai SSC-szektort nem ismerik el gazdasági súlyának megfelelően

Milyen gazdasági hatása volt a 2020-as világjárványnak a cég működésére?

A járvány komoly hatással volt működésünkre. Az utazási korlátozások miatt visszaesett az autóbérlések száma, ugyanakkor a tömegközlekedéssel ellentétben az autóbérlésre biztonságos, rugalmas alternatívaként tekintenek az emberek. A vállalat gyors és határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy munkatársainkat és ügyfeleinket megvédjük. A csökkenő ügyfélszámhoz igazítottuk flottánk és alkalmazottaink számát – ami az autók esetében eladást, a munkatársaknál pedig a létszám racionalizálását, csökkentését jelentette.

Milyen lépéseket tettek a budapesti központban?

A járvány kitörése óta három területre összpontosítunk.Az első munkatársaink és ügyfeleink egészsége és biztonsága. Emellett minden tőlünk telhetőt megtettünk azért, hogy állandó költségeinket csökkentsük, növeljük a készpénzállományt, fókuszált innovatív megoldásokat vezettünk be globális és lokális szinten is. A fenti célkitűzések elérése érdekében, a budapesti központban is számos költségracionalizációt támogató döntést hoztunk, mely érintette a munkavállalói állományt is.

Magyarországon sajnos nem állt rendelkezésre olyan kormányzati támogatás, ami kifejezetten e szektor igényeit vette volna figyelembe

, így meglévő  programokra nem tudtunk támaszkodni. Más iparágakkal, például gyártással szemben, ahol a kereslet megindulásával a gyártás is újraindul, a mi tevékenységünk teljes mértékben attól függ, mikor kezdenek újra utazni az emberek. S erre rövidtávon kevés az esély.

Mit kezdenek ezzel a helyzettel? Megvárják, amíg mindenkit beoltanak?

Bár az immunizáció növekedésével az utazási kedv is fokozatosan növekszik, nem hagyatkozhatunk kizárólag a vakcina jótékony hatására. Különösen, hogy az új vírustörzsek megjelenésével nagyobb a bizonytalanság. Csoportszinten az elsőszámú feladat szolgáltatásaink teljeskörű digitalizálása, például az érintés- és emberi közreműködéstől mentes autóbérlés megvalósítása. Folyamatosan fejlesztünk: a cél, hogy mindent egy digitális platformon keresztül lehessen intézni. Az autóbérlés mellett más üzletágakban is erősítjük jelenlétünket: Magyarországon ugyan nem elérhető, de másutt, például Németországban több városban működik „car sharing” szolgáltatásunk. Emellett kereskedelmi és vállalati lízing üzletágaink biztosítják folyamatos növekedésünket.

Ez azt jelenti, hogy proaktív intézkedéseket hoz a felsővezetői csapat, nem ül ölbe tett kézzel a vakcinára várva, hanem határozott és összehangolt lépéseket tervez és tesz.Ilyen például a könyvelés, a pénzügyi és számviteli folyamatok standardizálása, modernizálása. S éppen ez az, ami a budapesti támogató központ jövőjét is meghatározza majd:

Budapest stratégiai szempontból a cég egyik központi eleme/helyszíne lehet, mely a jövőbeli növekedést támogatja.

Milyen növekedésre gondol? A legtöbb vállalat inkább megszorít, mint bővítene, de legalábbis óvatos. 

Budapesten durván 110-120 szolgáltató központ működik: az AVIS BUDGET Group BSC az elsők között jelent meg a piacon. Ez nemcsak több tapasztalatot, hanem több felelősséget jelent, példát kell mutatnunk. Ugyanakkor úgy látom, hogy a hazai SSC-szektort még mindig nem ismerik el gazdasági súlyának megfelelően. Az ágazat fontos válaszút előtt áll: vagy folytatjuk azt, amit eddig csináltunk, s reménykedünk abban, hogy előbb-utóbb visszatérünk a COVID előtti rendhez vagy megteremtjük az „új normált”. Ez nemcsak a magyar, hanem az egész régió SSC-piacára igaz –

meg kell találnunk, mivel tudunk még több befektetőt, szolgáltató központot idevonzani.

Hogy miért most? Pontosan azért, mert

a pandémia után a cégeken hatalmas nyomás lesz, hogy költséget csökkentsenek.

Ennek egyik módja pedig a munkafolyamatok olcsóbb országokba történő kiszervezése. Ez óriási üzleti potenciált jelent, rajtunk múlik, hogy kihasználjuk-e.  

Magyarország ideális helyszín: jó a fekvése, schengeni állam, tagja az Európai Uniónak, gazdasági, politikai és infrastruktúra szempontjából stabil, s rendelkezik megfelelően képzett és olcsó munkaerővel. De ez nem elég, ha nem vagyunk elég proaktívak. Lengyelország Magyarországgal nagyjából egyidőben, 2003 körül kezdte építeni az ottani SSC-piacot, ami mára négyszerese a hazainak. Az adó- és vállalati szabályozás miatt Magyarország sok lehetőséget elszalasztott, miközben Lengyelország különleges gazdasági zónát hozott létre, támogatást, adókönnyítést ajánlott az odatelepülő cégeknek.

Most van lehetőségünk másképp cselekedni, ám ehhez szükség van kormányzati és szakmai kamarák, szövetségek támogatására.

Ha megint lemaradunk, lesz más régiós ország, aki a helyünkre lép.

Az új cégek idevonzása mellett az meglévőket is érdemes növelni. Egy cég ugyan csak néhány száz főt tud felvenni, de ha az egész piac lép, szektorszinten 10 ezer embert jelenthet.  

Mit gondol, hogy alakulnak az árak a következő hónapokban? Várható, hogy az utazás újraindulásával a turizmusban tevékenykedő vállalatok magas árakkal próbálják behozni a kiesést?

Az ár többnyire a kereslet és kínálat függvénye. Ám ebben a helyzetben, úgy vélem a kettő között nincs közvetlen összefüggés. Akik ma utaznak, családi vagy üzleti okokból teszik, s hajlandóak megfizetni az árát. Amint eljön az idő, hogy újra utazhatunk... az emberek alig várják, hogy mehessenek, azonban nem szeretnének extrém magas árat fizetni. Nem beszélve az utazás előtt és után kötelező tesztek áráról, karanténról. A kereslet nyáron is korlátozott lesz – legalábbis a 2019-es forgalommal összevetve. Éppen ezért

nem gondolom, hogy a szállodák, vagy a légitársaságok nagyon drágán próbálnák szolgálatásaikat értékesíteni.