A bankszektorban bőven van likviditás, a bankok tőkeellátottsága és hitelezési hajlandósága adott, a hitel-betét arány 77%. A hitelállomány növekedése számunkra is prioritás – mondta a növekedés.hu-nak Győr Tamás, a CIB Bank KKV üzletágigazgatója.
Milyen a magyar bankszektor és a hitelpiac aktuális helyzete, milyen várakozások vannak 2025-re és középtávon?
Általánosságban elmondható, hogy csupán 2%-kal több KKV-hitel volt kint a gazdaságban év végén, mint év elején: 2024-ben a KKV-k közel annyi hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek. A tavalyi évben leginkább a beruházási célú hitelezés hiányzott.
A hitelkereslet:
A lakossági szektorban tavaly már beindult a hitelezés, amelyet a kormányzati programok is támogattak. A vállalati oldal teljesítményéről az évközi adatok alapján nagyjából az látszik, hogy 3% körüli növekedés volt 2024-ben, ezen belül a KKV-hitelezés viszont csak alig 2%al nőtt.
A korábbi támogatott programokból folyósított hitelek szép lassan kifutnak, tavaly nagyon alacsony volt a beruházási kedv, ezáltal összességében csökkent a KKV-hitelezés. Bízunk benne, hogy az új kihelyezések már elérték a negatív csúcsot, tehát a volumen nem fog tovább csökkenni. Az első félévben nem várható trendforduló, és lehet, hogy a stagnálás megmarad 2025 év végéig.
A hitelezés kínálati oldala:
A bankok a jövőt hitelezik, és döntéseiket a múltbeli számokra alapozva hozzák meg. A 2023-2024-es vállalati beszámolók általában csökkenő bevételt vagy stagnálást mutatnak. Az utóbbi egy magasabb infláció mellett azt jelenti, hogy reálértelemben csökkent a cégek termelése, értékesítése.Ezen felül majdnem minden vállalkozásra igaz, hogy a költségeik megnövekedtek. Az energiaintenzíven termelő vállalatok az energiaköltségeik, a munkaerőintenzívek pedig a munkaerőköltségeik miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Fedezeti szempontból elég rossz a képlet: az árbevétel oldal stagnál, a költségoldal pedig nő. Ha nyomás van a fedezeten, akkor értékesítési kényszerbe kerül a vállalkozás, csökkenti az árait, kialakul egy árverseny, ami megint csak az árbevételre van negatív hatással.
Hogyan hatnak a kormányzati intézkedések a KKV ügyfelekre? Milyen programok a legnépszerűbbek? Miket ajánl a CIB Bank?
A gazdaságélénkítő programok, mint például a Demján Sándor Program, még nem hoztak olyan nagy áttörést, mint 2013-ban a Növekedési Hitelprogram. Népszerűség tekintetében a programelemek nehezen összehasonlíthatók. Természetesen a vissza nem térítendő 1+1 támogatású hitelek viszik a pálmát, ahol a vállalkozók által 50% erejéig megfinanszírozott beruházáshoz az állam is hozzáteszi a másik 50%-ot. Az ebben a hitelkonstrukcióban allokált pénz nagyon rövid idő alatt elfogyott, és nem is jutott mindenkinek, hiszen a vállalkozók 48 milliárd forint keretösszegre adtak be 137 milliárd forintnyi pályázatot. Vannak még egyéb fejlesztési pályázatok, például honlapfejlesztésre, de ezek nem igénylik a bankrendszer közvetítését.
A Demján Sándor program további két fő pillére, amiben mi is érintettek vagyunk, a Széchenyi Kártya Program és az EXIM hitelprogramok. Egy nagyobb KKV számára a Széchenyi Kártya Program relatíve alacsony maximum hitelösszege korlátot jelent, hogy ebből oldja meg teljes forgóeszköz- vagy beruházási hitelszükségletét, a kisebb KKV-k számára viszont ezen összegek megfelelőek, főleg, ha nem vettek fel korábban ilyen hiteleket.
Az igénybevételek alapján az EXIM hitelek közül a Jövő Exportőrei sikeresebbnek látszik, mint az Exportösztönző Hitelprogram.A legutolsó statisztika szerint az előbbit 68 vállalkozás vette igénybe, míg az utóbbit szinte senki. Ezeket a hiteleket nemcsak KKV-k, hanem nagyvállalatok is igényelhetik, viszont a programok – a Széchenyi Likviditási Hitelek kivételével – kizárólag beruházásra vehetők fel. A beruházások növekedésének tehát nem a rendelkezésre álló hitelek a fő akadályai, hanem az új üzleti lehetőségek és a bizalom.
A másik fontos szempont, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a vállalkozások csak akkor ruháztak be, amikor volt vissza nem terítendő támogatás.Ez kiválóan visszatükröződik abban a beruházási keresletben, amit az elmúlt időszakban az élelmiszeriparban meghirdetett támogatások generáltak.
Milyen kamatfeltételekkel lehet felvenni ezeket a hiteleket?
Az EXIM hitelek kamatozása kedvezményesebb, mint a piaci hiteleké. A Jövő Exportőrei hitel forintban és euróban is felvehető, a kamatok elméleti minimuma forinthitelnél 3,2%, míg euróban 1,7 %, és erre jön rá a bankok árrése.
A Széchenyi Kártya esetében a beruházási hitel 3%, és amennyiben zöld beruházásról beszélünk, akkor 1,5%, ami már nagyon kedvező. A likvid hitelt 4,5%-on lehet felvenni, ezen felül vannak még kapcsolódó jutalékok.
Viszont a Széchenyi Kártya esetében az összegek jóval alacsonyabbak, maximum fél milliárd forint, míg a Jövő Exportőrei hitelnél – amennyiben a vállalkozás megfelel a feltételeknek – ez az összeghatár akár hatmilliárd forint is lehet.
Olvastam egy tavalyi cikkben, hogy a CIB Bank az iparágak közül a mezőgazdaságra és az autóiparra koncentrál. Egyik sincs különösebben jó helyzetben manapság. Ez továbbra is így van?
Igen, hiszen mind a két szektor nemzetgazdasági szempontból kritikus és nagyon fontos, ezáltal hitelezőként mindenképpen részt kívánunk venni e két terület finanszírozásában. Mindkét területen többéves vagy inkább évtizedes trendfordulók vannak, és nemcsak éves ciklusokban gondolkodunk. Most dől el, hogy a jövőben mely cégek tudnak fenntartható módon növekedni, és melyeknek lesz nagyon nehéz piacon maradni. Ezt hívjuk trendfordulónak, és emiatt nagyon érteni kell ezeket a szektorokat.
Az autóipar esetében talán evidensebb a trendforduló értelmezése, hiszen köztudott az elektromos autókra való átállás folyamata. Ez együtt jár a piacok újrafelosztásával, erre jön rá a frissen kirobbant intenzív vámháború. Hogyan rendezi át ez az átállás például a német autóipar helyzetét, vagy milyen átrendeződéseket okoz Kína térképre kerülése? Maga a kínai piac is átrendeződik, ami hatással lesz mind az európai, mind az amerikai autógyártókra, hiszen ez az egyik legnagyobb exportpiacuk. Pozitív hír, hogy Európa reagált ezen folyamatokra, akár a versenyképességet kevésbé veszélyeztető környezetvédelmi előírások kiigazításával, akár a német adósságfék feloldásával. A politika ráébredt, hogy ezzel a témával nemcsak zöld, hanem társadalmi szempontból is foglalkozni kell.
Magyarország nyertese is lehet ennek a folyamatnak, amennyiben a nyugati autóipari kisebb szériás beszállítói termelés egy része átkerül hozzánk. Ha a darabszámok csökkennek, nagy esély van rá, hogy a termelés nyugaton rentábilisan nem megoldható, így Magyarországra vagy a régióba helyeződik át a gyártás. Idén biztosan nőni fog a magyar autóipari kibocsátás, egyszeri ugrást fogunk tapasztalni, hiszen a BYD és a BMW gyárakat most fogják beindítani.
Ahhoz, hogy megértsük a mezőgazdasággal kapcsolatos folyamatokat, vissza kell tekintenünk az előző évekre.2023-ban volt egy jelentősebb volumennövekedés a nagyon gyenge, aszályos 2022-höz képest, de a két év átlagát tekintve igazából az is inkább stagnálás volt. Ha ezt a két évet kivesszük a kalapból, akkor legutoljára 2018-ban volt közel 3%-os, 2016-ban pedig egy 9%-os mezőgazdasági termelésnövekedés, ezt leszámítva a termelés inkább stagnált vagy csökkent.
A korábbi tapasztalat az volt, hogy a mezőgazdaság egy ciklikus iparág, és körülbelül ötévente van egy nagyon rossz év. Mostanában viszont már arra kell fölkészülni, hogy gyakrabban történnek a mezőgazdasági termelést befolyásoló, egyedi természeti csapások. Emiatt, itt is egy évtizedes trendfordulót látunk, és a mezőgazdaságnak ehhez alkalmazkodnia kell. A CIB Bank a KKV szegmensen belül az agrárfinanszírozási piac közel 7,5%-át hitelezi, ami meghaladja az átlagos piacrészünket.
A generációváltás témája, ami a KKV szektort különösen erősen érinti. Mennyire folynak bele ebbe a folyamatba?
A CIB tagja a Grémium az Utódlásért Egyesületnek, aktívan részt veszünk az egyesület munkájában. Számunkra a kérdések banki vetületei érdekesek mind privát, mind a vállalatfinanszírozási oldalon. Az ügyfelek természetesen nem nálunk jelentkeznek először, hanem jogászokkal, tanácsadókkal, hasonló cipőben járó KKV-tulajdonosokkal konzultálnak. Amikor már a generációváltás pénzügyi aspektusait kell átbeszélni, és bevonnak minket is, akkor hasznos válaszokkal igyekszünk segíteni a megoldandó kérdéseket.
