Az Év Fiatal Vezetője Csató Gábor mentőfőigazgató, a digitális reformer
InterjúAz Országos Mentőszolgálat főigazgatója lett a legrangosabb hazai HR-elismerésének számító „Az Év Fiatal Vezetője” díj 2020-as abszolút nyertese. Csató Gábort 2017-ben nevezték ki az OMSZ élére, és az elmúlt öt év alatt számos jelentős változást hozott az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézményének az életébe.
Ön mindössze 33 éves volt, amikor megbízták az Országos Mentőszolgálat vezetésével. Mi volt a célkitűzése?
Amikor kineveztek, az OMSZ nagyon komoly tudással és tapasztalattal bíró, elhivatott munkatársakkal rendelkező, ugyanakkor rendkívül merev, félkatonai szervezet volt. Tisztában voltam ezzel, hiszen másodéves orvosegyetemista koromtól a rezidens évek végig mentőztem, a dédnagyapám pedig mentőápoló volt, így mondhatni, „genetikai vonalam” van a sziréna hangjához. De azt is tudtam, hogy
alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy ez a fantasztikus hagyományokkal rendelkező szervezet a 21. századi környezetben is hatékonyan tudjon működni. Azért is pályáztam a főigazgatói posztra, mert tudtam, hogy ehhez arra a fajta modern menedzsment- és reformszemléletre, vállalati kultúrára van szükség, amit az én korosztályom képvisel.
Melyek voltak azok a pontok a szervezetnél, ahol leginkább szükség volt beavatkozásra?
Alapvető problémát jelentett, hogy hiányoztak az adatvezérelt döntéstámogatás alapfeltételei, amit a valós idejű és transzparens információk jelentenek. Ehhez elsősorban digitalizálni kellett a működési folyamatokat.
Egy interjúban úgy is nevezte magát, mint az első digitális bennszülött főigazgatót…
Igen, mert egyrészt mindig is érdeklődtem a technológia és azon belül az információtechnológia, a digitális eszközök iránt, másrészt a kezdetektől egyértelmű volt, hogy ezen az úton kell nagyot lépnie a mentőszolgálatnak. Természetesen különösen ügyelve arra, hogy közben érezhetően javuljon a bajtársak erkölcsi és anyagi megbecsülése, megújuljon a gépkocsi- és az eszközpark, valamint a mentőállomások infrastruktúrája.
Mi az, amit az elmúlt öt évben a digitalizáció terén sikerült elérniük? Most már mindenütt tabletet használnak?
Széles körben használatba vettük a tableteket, igen, de ez csupán egy eszköz, amin a teljesen digitális alapra helyezett beteg- és mentési dokumentációt, vagyis az évi 1,2 millió mentés, vagy a megtett több mint 40 millió kilométer adatait rögzítjük. Ezeket
az adatokat azonban nemcsak tároljuk, hanem az üzleti intelligencia algoritmusok segítségével elemezzük és értelmezzük is. Ez hatalmas segítséget nyújtott már a koronavírus-járvány alatt is számunkra, mert a valós idejű információk alapján valóban jó döntéseket tudtunk hozni. Segítségül hívtuk a mesterséges intelligenciát is, hogy egyre jobban tudjuk tervezni a tervezhetetlent, és még pontosabb tudjuk: mikor, hová, mennyi mentőautót kell szervezni.Ezt a belső rendszert egészítette ki a Szív City és az Életmentő applikáció, és összességében ezzel tudunk még hatékonyabbak lenni, még nagyobb segítséget nyújtani azoknak, akiknek szükségük van a mentőszolgálatra.
Ha egyetlen dolgot kellene említenie, amire a legbüszkébb az elmúlt öt évből, mi lenne az?
A legbüszkébb a hatékonyság növelésére vagyok. Ez azt is jelenti, hogy
már a Covid előtti időkre megdupláztuk a sikeres újraélesztések számát. Egy olyan szervezet esetében, amilyen a mentőszolgálat, semmi sem fontosabb, mint a megmentett emberélet,
nekem pedig orvosként ez azt jelenti, hogy tartani tudom magam a hippokratészi eskümhöz.
Mi az, amit az OMSZ-nál tanult meg, vezetőként?
Meg kellett tanulnom kompromisszumokat kötni, türelmesnek lenni és féken tartani azt a hevületet, ami általában a fiatal vezetők sajátja. Az ekkora méretű szervezetre jellemző rendszerszemléletet is el kellett sajátítanom, hiszen 8500 munkavállalónkkal mi vagyunk az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézménye. De itt éltem meg igazán azt is, hogy a csapatmunka és az elhivatottság a legnehezebb helyzeteken is átlendít. Az „Év Fiatal Vezetője” díjat is mindannyiunk elismerésének tekintem, amit ráadásul egy olyan időszakban kaptunk, amikor a maximumnál is többet kell nyújtanunk.
Mik a tervei a következő öt évre?
A közeli jövőben a teljes mentésirányítási rendszert meg szeretnénk újítani, modernizálni, felhasználóbaráttá tenni. De legalább ilyen fontos, hogy minél több bajtársunk érezze, jó itt dolgozni. Ezért komplex egészségmegőrző programot indítunk,
amelynek része a Movember mozgalomhoz kapcsolódón már évek óta elérhető prosztatarák-szűrés, a nőknél a méhnyakrák-szűrés, támogatás nyújtása a sportolásban, a táplálkozásban, a fizikai és mentális egészség megőrzésében. Az OMSZ-nál a foglalkozás-egészségügy komoly szűrő és támogató funkciót tölt be, van saját mentálhigiénés csoportunk, akik nem csak a koronavírus járvány alatt voltak csúcsra járatva. Felelős munkáltatóként, ráadásul országos hatáskörű egészségügyi intézményként mindez a humánerőforrás-gondolkodás fontos eleme.
A TEDxDanubia előadássorozatába is meghívták, ott még messzebbre tekintett, amikor azt a kérdést feszegette: kinek a felelőssége az egyén egészsége?
Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos vagyok. Orvosként, valamint az Országos Mentőszolgálat főigazgatójaként egyaránt fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon sok egészségügyi probléma megelőzhető. Azok nagy része is, amelyek miatt mentőt kell hívni. Ezért nagyon lényeges, hogy ami rajtunk múlik, az rajtunk ne múljon – az ön által említett előadásnak is ez a fő mondanivalója.
