Csősz Boglárka biztonságot akart, exportsiker lehet belőle 

Tavaly aki élt, és mozgott, maszkot gyártott. Honnan jött az ötlet, hogy kellene még egy? 

 Két irányból indultunk el. Én azt tapasztaltam, hogy nagyon rossz a kórházak ellátottsága, nagy szükség lenne használható maszkokra, míg az öcsém, Csősz Botond formatervező, és Kállai Miklós mérnök szerettek volna egy olyan maszkot fejleszteni, amely  amely egyaránt 99,98%-os hatékonysággal védi a használóját, és a környezetét a fertőzéstől, például utazás közben. Így született meg az ötlet. 3D nyomtatókkal vágtunk bele a fejlesztésbe. Olyan megoldást akartunk, amely kényelmes, nem sérti az arcbőrt, ugyanakkor fertőtleníthető és újra felhasználható, mivel láthatóan hatalmas környezeti terhelést jelentenek az eldobható, egyszer használatos maszkok.  

Mennyire volt bonyolult a fejlesztés? 

Hogy minél kényelmesebb legyen, egy rugalmas, szilikon puhaságú anyaggal kezdtünk dolgozni, és amikor elkészült a tökéletes forma, elkezdtünk egy jó szűrőt keresni.

Ekkor szembesültünk azzal, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat, ugyanis mikor elkezdtük bemérni a piacon kapható eszközöket, legyen az szénszűrő, FFP1, FFP2, bármelyik, ezek egytől egyig átengedik a kisebb méretű baktériumokat és vírusokat. Végül egy törökországi és egy brit gyártótól sikerült jól működő vírus és baktériumszűrőt rendelni. Ehhez ugyan át kellett terveznünk a kész formát, viszont így már mindkét irányban véd.  

Az első nagy sikerünk akkor jött, amikor elvittük egy laborba, hogy tanúsítványt szerezzünk rá. Mondták, hogy rengeteg koreai, kínai termék kerül be hozzájuk, de ez az első olyan maszk, amelyet nem kellett felragasztani a próbababára tesztelés közben, mert olyan szépen tapad az archoz, hogy erre nem volt szükség. Annyira megörültek neki, hogy minden támogatást megadtak nekünk, ingyen és bérmentve elkezdték a teszteléseket.

Akkor éreztük először, hogy volt értelme belevágni és hoztunk valami újat a piacra. Gyakorlatilag nem volt versenytársunk, annyira jól sikerült. 

Saját üzem, vagy bérgyártás? 

Az alkatrészek bérgyártásban készülnek Pilisvörösváron és Zsámbékon, valamint Jásztelken, az összeszerelést viszont már saját csapat végzi Mosonmagyaróváron.

A létszám tizenkettő és húsz fő között mozog attól függően, hogy mekkora megrendelés fut be. Első körben az előrendelőknek gyártottuk, voltak, akik akár három hónapot is vártak rá, hogy elkészüljön a maszkjuk. Az indulás óta több mint tízezer vásárlót sikerült kiszolgálnunk, és több ízben adományoztunk belőle kórházaknak is.  

Mennyi pénzt kellett befektetni a fejlesztésbe? 

Minden innovációhoz kell a befektetés, anélkül az ötlet csak ötlet marad. Másfél éve már folyamatosan segítem ezt a projektet, először, hogy eljussunk a gyártásig, ez tavaly októberre sikerült. Most pedig azon dolgozunk, hogy kialakítsuk az infrastruktúrát a nagyobb tételű  eladásokhoz, és folyamatosan futtatjuk fel a nemzetközi értékesítést. 

Külföldön merre hódítanak a KC-maszkok? 

Európában már sokat sikerült eladni, és most írtunk alá szerződést a forgalmazásról Egyiptommal és Indiával. Utóbbi kicsit hosszadalmas volt. A magyar piac az ottaninál jóval dinamikusabb, másként működnek ott a dolgok, a jogrendszer, főleg a covid-specifikus rendkívül bonyolult.

Csak a szerződések lepapírozása egy hathónapos művelet volt, ez után lehetett elkezdeni a termékek hivatalos bevezetését, de bízunk benne, hogy hamarosan beindul az értékesítés.

A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség nagyon jó társunk az exportban, leginkább abban, hogy az új piacokon nagyon sok új partnert tudnak nekünk felkutatni. Erre szükségünk van ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő egészségügyi partnereket, disztribútorokat, akikkel akár távolról, online is fel tudjuk venni a kapcsolatot.

Nyár elején kint voltunk az Arab Health-en is, a magyar standon, most a Türk országok üzleti fórumán - ez egy felfedezetlen régió, viszont nagyon nyitottak, már most találtunk négy lehetséges partnert, akiknek be tudjuk mutatni a termékünket. Januárban szeretnénk Dubajba is kiutazni, ott szintén a magyar standon jelenünk meg.  

Szerepel a tervek között a gyártás kiszervezése is? 

Előjött már a gondolat az indiai partnerséggel kapcsolatban. Azt már meg tudtuk lépni, hogy az itthon legyártott alkatrészeket Indiában szerelik össze, és kaptunk már ajánlatokat egy ottani vegyesvállalat létrehozására is, amely a gyártást és az összeszerelést is végig tudná vinni.

Ezért én annyira nem lelkesedtem, mivel a célom kifejezetten a hazai gyártás volt, ezzel is segítve a hazai munkaerőpiacot. Nem szívesen vinném ki, de éppen India kapcsán kénytelenek vagyunk ezen is elgondolkodni. A szállítási költség horribilis, ezzel éppen most szembesültem, amikor az első szállítmány kiküldését szerveztük. És ha azt vesszük, hogy vannak már erre nagyon komoly támogató rendszerek, mint mondjuk az Exim Bank, akkor érdemes belevágni, főleg, hogy Indiában ezerszer nagyobb lehetőségek állnak a gyártás előtt, már csak a lakosságszám miatt is.  

Most hogy vége a fejlesztésnek, merre tovább? 

Nem hagyjuk abba a fejlesztő munkát, terveink szerint fogunk indulni kutatás-fejlesztési pályázatokon.. Egyébként a napokban az a megtiszteltetés ért minket, hogy átvehettük az Év Széchenyi Vállalkozása Innovációs díját. 

Mikor jön vissza a befektetett pénz? 

Öt-tíz év alatt tervezem azt, hogy megtérül. A termékünk a covid vírus miatt jött létre, de folyamatosan látjuk, hogy a világ egészségügyi piacán minden nap nagy szükség van egy ilyen védőeszközre. De a társadalom is felfedezte, hogy miért hasznos, ha van egy olyan maszk, ami kényelmes, 24 órában hordható, könnyen fertőtleníthető, a szemüveg sem párásodik benne és tényleg bízhat abban, hogy ezt viselve sem ő, sem a szerettei nem kapják el a levegőben terjedő betegségeket.

Gondoljunk bele, hány daganatos vagy szervátültetett, vagy bármi miatt legyengült immunrendszerű szerettünket tudjuk meglátogatni benne úgy, hogy nem kell aggódnunk. Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországról indult el ez a történet, magyar kórházakkal teszteltük és reméljük a világ számos emberének, egészségügyi dolgozónak lesz hasznára a találmányunk.