Egyre nő a végrendelkezők száma

Interjú2022. márc. 18.Szabó Anna

A világjárvány hatására sokan döntöttek úgy, hogy haláluk esetére előre elrendezik vagyonuk sorsát. Ezt jelzi, hogy az elmúlt időszakban látványosan többen készítenek végrendeletet a korábbi évekhez viszonyítva. A pandémia más területen ugyanakkor ellentétes hatással járt, a gazdasági aktivitás visszaesésével párhuzamosan ugyanis csökkent a fizetési meghagyások száma. Tóth Ádámmal, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével beszélgettünk.

Látnak-e tendenciákat, hogy a pandémia miatt emelkedett a végrendelkezések száma?

Hosszú hónapokig nem érzékeltünk ilyet, de aztán határozottan elkezdett emelkedni a végrendelkezések száma. Ha ugyanis az ember azt hallja, hogy akár oltottan, akár oltatlanul növekszik az elhunytak száma, akkor elgondolkozik azon, vajon mi lesz az ő vagyonának a sorsra, ha meghalna.

Ha valakinek élettársa van, akkor a törvény szerint nem örököl, vagy ha valakinek több kapcsolata van, és ezekből vannak leszármazói, akkor ezeket a viszonyokat rendezni kell, hogy a halála után ne vesszenek össze az örökösök.

Mindez magyarázza, hogy miért is kezdett el emelkedni a járvány nyomán a végrendelkezők száma. 

A hírek szerint szintén a járvány hatására egyre több a fizetési meghagyás. Valóban így van?

A fizetési meghagyás a kisebb összegű követelések esetén eljárási segítséget jelent. Ha például hárommillió forintnál kisebb követelésről van szó, akkor azt nem lehet peresíteni, csak fizetési meghagyással lehet kezdeményezni annak beszedését.

A 3 és 30 millió forintos összeg esetében eldöntheti a jogosult, hogy perben szeretné érvényesíteni követelését, vagy inkább fizetési meghagyás kibocsátását kéri.

A tapasztalatok azt mutatják, a járvány idején a fizetési meghagyások száma drasztikusan csökkent. 2019-ben 527 ezer fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtottak be a közjegyzőkhöz, 2020-ra ez a szám 440 ezerre esett, majd 2021-ben 20 ezerrel nőtt. Ennek az lehet a magyarázata, hogy miként a járvány és a korlátozások hatására visszaesett a gazdaság teljesítménye, úgy csökkent a meghagyások száma. Hiszen kevesebb ügylet köttetett, ezáltal csökkent a problémás esetek száma is. 

A körbetartozások területén milyen tendenciákat lát?

Radikálisan csökkentette a körbetartozásokat, hogy 2010 után felgyorsult a fizetési meghagyások kibocsátása, és az egész eljárás lényegesen hamarabb, néhány héten belül véget ér.

A korábbi rendszerben, amikor a bíróságokhoz tartozott ez az eljárás, akkor sok esetben pusztán a fizetési meghagyás kibocsátására 10-12 hónapot kellett várni, a mai 72 órával szemben.

Nyilvánvalóan akkoriban senkit sem ösztönzött a rendszer fizetésre, hiszen akár egy évig vagy akár annál hosszabban is elhúzhatta a fizetést. Miután mostanra jelentősen lecsökkent a fizetési meghagyások kibocsátásának ideje, ma már nem éri meg tartozni, ezért csökkent jelentősen a körbetartozások száma.

Mennyiben kapcsolódnak a közjegyzők, a közjegyzői kamara a végrehajtói karhoz, a végrehajtókhoz, és mit tapasztalnak most a végrehajtók munkájában?

Annyiban, hogy bizonyos eljárásaink kapcsán kommunikálnunk kell a végrehajtókkal. Például az imént említett fizetési meghagyásos eljárás egyik következménye lehet, hogy a kérelmező, ha az adós továbbra sem fizet, a jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján végrehajtás elrendelését kéri a közjegyzőtől.

Az általunk elrendelt végrehajtásokat pedig a végrehajtók foganatosítják.

A végrehajtói kamarából, a végrehajtók munkájáról érkező információk egyáltalán nem utalnak arra, hogy romlana a végrehajtók munkájának minősége. Nem tapasztalunk fennakadást az ügyekben.