Egyre többen termesztenek otthon zöldséget, gyümölcsöt

Sokan költöznek kertesházba az agglomerációba vagy vidékre, előtrbe kerültek a kertkapcsoatos lakások is. Érződik ennek hatása a kertészetek esetében? Többen kertészkednek manapság?

Igen, mi is érzékeljük, hogy a járvány kitörése óta fontosabb lett az otthon töltött idő. Sokan kezdtek el többet költeni a lakókörnyezetükre, olyanok is akiknél ez korábban ez kevésbé volt lényeges. Így felértékelődött a kertészkedés is, ráadásul nemcsak a kertesházban élők körében, hanem a lakásokban lakók között is.

Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (MAKERT) az elnöke, az Oázis Kertészet ügyvezető tulajdonosa

Ez a forgalom növekedés a dísznövények mellett a haszonnövényekre is igaz?

Igen, ez egy külön termékkategória, amivel a kertészetek is foglalkoznak. Most a járvány alatt felértékelődött, hogy magunknak termeljünk meg egyes élelmiszereket. Mondhatnánk, hogy fontosabb lett az önfenntartás, de persze ezt túlzás lenne önfenntartásnak hívni, hiszen attól, hogy van otthon valakinek néhány zöldségpalántája még ugyanúgy el kell mennie zöldségeshez.

De mégis jó érzés az embereknek, ha meg tudnak termelni egyes zöldségeket, gyümölcsöket, lekvárt főzhetnek a saját termésükből, esetleg frissen szedett paradicsommal, vagy fűszernövényekkel el tudnak készíteni egy ételt.

Így ennek én azt gondolom inkább mentális hatása van és nem is feltétlenül gyakorlati haszna. Hiszen egyszerűbb elmennünk egy élelmiszerboltba és megvenni a zöldséget, vagy a fűszereket, de megnyugtató lehet a tudata annak, hogy önfenntartó tudok lenni, ha akarok. Az pedig jól látszik a piacon is, hogy sokan elkezdtek ezzel foglalkozni, olyanok is akiket korábban ez kevésbé érdekelt, így ezeknek a termékeknek a forgalma is megnőtt.

Azt azonban kiemelném, hogy bár gyakran mondják, hogy a kertészetek a nyertesei a járványnak, de szerintem ennek a járványnak nem lehetnek nyertesei.

A kertészetekben ugyanúgy emberek dolgoznak, akik megbetegedhetnek, ugyanúgy érhetik őket tragédiák mint másokat. Valóban nekünk nem esett úgy vissza a forgalmunk, mint mondjuk a vendéglátóiparnak, de attól ez még egy világjárvány, ami egy rossz dolog, ezzel nem nyer senki!

Azok a folyamatok pedig, amikről eddig beszéltem nem feltétlenül a járvány folyományai. Az a trend, hogy az emberek többet költenek az otthonukra már korábban elkezdődött.

Mi azt szoktuk mondani, hogy a kertészkedés az nem csak pénz, hanem idő és kultúra kérdése is.

Egyrészt persze kell pénz is, hogy tudjanak miből költeni a kertészkedésre. De másfelől idő is kell hozzá, hogy tudják élvezni a kertjükben eltöltött időt és kulturálisan is fel kell nőjenek az emberek oda, hogy felismerhessék azokat a lehetőségeket, amik abban rejlenek, hogy valaki otthon mondjuk bogyós gyümölcsöket, vagy dekorációs célból dísznövényeket neveljen. Ugyanez a kertkultúra Nyugat-Európában, vagy éppen Kanadában nem csak azért fejlettebb, mert ott többet keresnek az emberek, hanem azért is mert ott más a kulturális beállítottsága a lakosságnak.

Magyarországon én úgy gondolom legalább 15 éves trend, hogy az embereknek egyre több a szabadidejük, amit a hobbijukkal töltenek ki, sporttal, háziállat tartással, és nem mellesleg kertészkedéssel.

A járvány csak felgyorsította ezt a folyamatot, és csak kissé eltolta az embereket a kertészkedés irányába más hobbik felől, mert azokat nehezebb volt megvalósítani. Azt viszont nem gondolnám, hogy a járvány végén a kertészkedők száma vissza fog esni, mert aki egyszer rákapott az ízére, az nem fogja elengedni egyhamar és innentől ez is hozzá fog tartozni az életéhez.

Ezek alapján hosszabb ideje növekedési pályán áll az ágazat. Az elmúlt években mekkora forgalom növekedést tapasztaltak a szektorban, illetve magában az Oázis Kertészetben?

Mi nagyjából egy infláció plusz 10 százalék körüli növekedést szoktunk látni.

Az inflációval nagyon fontos kalkulálni, mert ha mondjuk jövőre valaki csak 5 – 6 százalékos bevétel növekedést tud elérni, az gyakorlatilag darabra ugyanannyi terméket adott el, és csak az áremelkedést tudta érvényesíteni.

Az Oázis esetében, a hozzánk érkező vásárlók és az üzleteink száma is bővül, ha az üzletszámnövekedést is beleszámítjuk az éves változásba, akkor a forgalombővülés akár húsz százalék is lehet.

Napjainkban világszintű problémát jelent az ellátási láncok akadozása, valamint az energiaárak és a szállítási költségek emelkedése. Mennyire érzékelik ezeket a problémákat a kertészetek?

A kertészetekben is ugyanúgy érzékelhetőek ezek a hatások, de az energiaárak emelkedéséből fakadó drágulás ebben az ágazatban lassabban jelentkezik. Ennek az az oka, hogy itt hosszú kultúrájú növényekről van szó.

A szűken vett kertészeti cikkeknek, még a legegyszerűbb növénynek az előállítása is több hónapig vagy akár évig tart, tehát itt annyira gyorsan nem érződik, ha emelkednek az energiaárak.

Ezzel szemben az euró – forint árfolyam, a megemelkedett szállítási költségek, vagy a munkabérek növekedése már gyorsabban tud jelentkezni a kertészeteknél is, hiszen az azonnal emeli az árát egy adott terméknek.

Az euró árfolyam a háttéripar miatt még a magyar termékek esetében is éreztetheti a hatását, mert nagyon sok a termék előállításához szükséges kelléket gyakran külföldről kell beszerezni.

Egy cserepes növény esetében például előfordulhat, hogy a cserepet nem Magyarországon gyártották, de ilyen kellék a tőzeg is, mert a fehér tőzeget szinte mindig a baltikumról  hozzák be.

Sok olyan alkotórésze – költségeleme lehet egy növénynek ami az euró árfolyam hatására drágulhat, így azok előállítási költsége is emelkedik.

Emellett pont a magyar termékek esetében a legnagyobb hozzáadott értéket a munkaerő költségének a megfizetése jelenti. És mivel ez a költség emelkedett az elmúlt pár évben úgy egészen egyszerűen ez beépült a termék árába is. Ez viszont fontos kiemelni, hogy nem a járvány következménye, hanem egy természetes folyamat, a felértékelődő munkaerő része.

Az ellátási láncok akadozását is megérzik a kertészetek. Sokan nem gondolnák, de hasonlóan más ágazatokhoz, még a legegyszerűbb termék is nagyon sok alkotóelemből áll.

Ha például egy magyar termelő itthon árvácskát, vagy bármilyen egynyári növényt állít elő, és a cserepezőgép elromlik, így ahhoz kell egy alkatrész, de az az alkatrész mondjuk Olaszországból kell megjöjjön, ám ott az a gyár, ami ezt az alkatrészt korábban készítette épp nem működik, akkor az egyfajta láncreakcióként megakasztja itthon is a termelést.

Egészen távoli események is befolyásolhatják az ellátásilánc működését. Ha nem is olyan drasztikus a helyzet, mint az autóiparban a chip hiány miatt, de kétségtelenül vannak fennakadások.

A kertészetek esetében azonban ki kell emelni, hogy szerencsére egészen önellátó az ország és ezek viszonylag könnyen helyettesíthető termékek.

Tehát, ha nekem nincsen mondjuk piros virágú mocsári hibiszkuszom, akkor lehet, hogy egyszerűen csak egy másik terméket fog vásárolni az aki az üzletembe bejön, mert nagyon széles a termékskála amiről lehet választani. Így nem feltétlen okoz problémát, hogyha véletlenül hiányzik egy – egy termék a kínálatból.

Kertészeti áruda - ezeken a helyeken nagyon széles a termékskála amiről lehet választani, így nem akkora probléma, ha esetleg hiányzik egy termék; Forrás: oazis.hu

Említette, hogy egészen önellátó az ország a kertészetekben kapható termékek tekintetében. Mekkora lehet a magyar beszállítók aránya a kertészeti árudákban?

Nálunk az Oázisban a beszállítóink 80 – 90 százalékban hazai. De azt, hogy egy – egy beszállítónk milyen származású alapanyaggal dolgozik nem feltétlen lehet tudni, azt érdemes lenne akár tovább kutatni.

Az viszont kijelenthető, hogy az egynyárinövények, a balkonnövények, a legnagyobb forgalmú faiskolai növények alapvetően magyar termékek.

Ez elég logikus, hiszen az adott országban, egy adott éghajlaton azok a legjobb növények, amiket ott meg tudnak termelni. Elég akár csak pár száz kilométerrel arrébb menni és máris egy kicsit más éghajlattal találkozunk. Lehet persze itthon is kapni mediterrán növényeket amik Olaszországból érkeznek, trópusi növényeket, főképp szobanövényeket, amiket részben Hollandiában állítanak elő, de ebben a szegmensben is mára nagyon erőssé vált a hazai termelés. A szezonnövényeknek viszont gyakorlatilag a 90 százaléka magyar. Ilyenek többek közt a ciklámen, a mikulás virág, vagy éppen a krizantém is.

Épp ezért fontos azt kiemelni, hogy ha a díszkertészet, mint ágazat, valamilyen támogatást kap, az a magyar beszállítók által az egész magyar gazdaságra kihat.

Több növényfajta neve is elhangzott az előbb. Melyik növények a legkeresettebbek a kertészetekben?

A legnépszerűbbek mindig a szezontermékek.

Ősszel a krizantém, karácsonykor az előbb említett mikulás virág, az ünnepek előtt egy héttel a vágottfenyő, tavasszal a muskátli, az árvácska, a ciklámen.

Ezeknek a termékeknek az előállításának óriási munkaerő igénye van. Rengeteg ember dolgozik rajta, hogy ez az értéklánc működni tudjon.

Milyen ma itthon a kertészetek beszállítói hálózata? Inkább nagyobb cégek uralják a piacot, vagy sok a kisvállalkozás?

Ebben az ágazatban többnyire kisvállalkozások, családi vállalkozások a beszállítók. Egy – egy dísznövénytermesztő vállalkozás rendszerint egy – egy családhoz köthető, ahol a családtagok és maximum 5-10 fő foglalkoznak ezzel a szakmával.

Ezek a termelők részben a piacokon értékesítik közvetlenül a termékeiket a fogyasztóknak, részben pedig a hozzánk hasonló kertészeteknek, viszinteladóknak adják el a növényeiket. Mi is több száz ilyen beszállítóval állunk kapcsolatban.

Ezek a kistermelők nem tudnak bejutni mondjuk egy nagy barkácsáruházba, mert nem tudnak akkora mennyiséget szállítani, amennyit egy ilyen áruház igényelne. Így a hozzánk hasonló kereskedő kertészetek jelentik számukra a fő piacot.

A magyar nyelvben a kertészet, mint fogalom egyébként eléggé egybeolvad, pedig különbséget kell tenni az olyan kertészetek között, amelyek csak forgalmazzák a növényeket és az olyanok között, amelyek előállítják azokat. Mi úgy szoktunk fogalmazni, hogy vannak kereskedő kertészetek (árudások) és termelő kertészetek (termelők). De vannak átfedések is. Többen egyszerre termeléssel és kereskedelemmel is foglalkoznak, sőt emellett akár kertépítéssel is.

Mekkora jelenleg a kertészetek piaca?

Jelenleg 50 – 60 milliárd forintos lehet a kereskedő kertészetek piaca, a barkácsáruházak nélkül, de pontos számokat épp az említett összemosódások miatt nehéz mondani.

Hány kereskedő kertészet lehet ma nagyságrendileg Magyarországon, illetve hány tagja van most a MAKERT-nek?

A Makertnek 50 tagja van ez nagyjából 150 árudát fed le, de mi sajnos alul vagyunk reprezentálva. Ma nagyjából 5-600 kertészeti áruda lehet Magyarországon, azonban fontos kiemelni, hogy ezek között a nagyok mellett vannak nagyon kis szereplők is.

Tényleg vannak olyan árudák is, ahol egy családi ház udvarán, egy – egy kisebb kertben alakítottak ki kertészetet.

Ezeket a kis szereplőket még nem tudtuk igazán elérni, de szeretnénk nyitni feléjük is, illetve nagyon szeretnénk megszólítani a fiatalokat és minél inkább népszerűvé tenni számukra ezt a szakmát.

Vannak fiatalok a szakmában? Az agráriumban sokat hallani, hogy elöregedő félben van Európa szerte a gazdatársadalom. A kertészeteknél is okoz problémát a generációváltás, van kire hagyni a családi vállalkozásokat?

Sajnos ez a szakma nem feltétlenül vonzó a fiatalok számára, de talán ezen a téren is javul a helyzet.

Mi nagyon sokat foglalkozunk vele, hogy megszólítsuk a fiatalokat, de valóban előfordul, hogy komoly problémát jelent a generációváltás. Nem ritka, hogy egy akár 30 éve üzemelő kertészetet nem fognak tudni tovább működtetni mert nincs aki átvegye.

Ezek többnyire kis cégek, őstermelők, egyéni vállalkozók. Ha a család nem veszi át akkor nincs aki működtesse őket. Ezeknél a cégeknél nincs menedzsment, nem jön befektető aki átvegye őket.

Ugyanakkor én egyre több fiatalt látok a szakmában és nálunk az Oázisnál is sokan dolgoznak fiatalok és sok fiatal, újdonságokra nyitott, innovatív beszállítónk van, illetve látunk a beszállítóink között sok olyat akik tudnak növekedni és akár 100 milliós nagyságrendű bevételi szintet is képesek elérni.

Mi épp ezért gondolkozunk is azon, hogy valamilyen inkubációs támogatást bevezessünk a beszállítóknak, akár azáltal hogy előre lekötünk náluk termékeket, hogy tudjanak biztos bevétellel kalkulálni, és csökkentsük a termelési kockázatot számukra.