Százötven milliárdot költünk kertészkedésre

Ha jön a jó idő, mindenki kiszabadul a kertbe és még az is nekiáll kertészkedni, aki amúgy nem szokott. Mondhatjuk, hogy a tavasz a kertészeti termékekkel foglalkozó boltok, áruházak karácsonya?

Így is fogalmazhatunk, a tavasz a legfontosabb időszak a kertészeti árudák életében, éves árbevételük hatvan százaléka március-április-májusban generálódik. A téli időszakban sok üzlet zárva is tart. Akik nyitva maradnak, azoknál leginkább a szobanövények, és a hozzájuk kapcsolódó termékek pörögnek, tavasszal viszont megmozdulnak az emberek. 

Mekkorát ugrik a forgalom az Oázis-üzletekben, amikor beköszönt a tavasz?

Óriási különbség van a leggyengébb és a legerősebb időszakok között. Az áprilisi árbevételünk tízszerese a januárinak. Ez a járványhelyzettől függetlenül minden évben így van. 

Milyen termékeket visznek a legjobban a kertészkedni vágyók?

Mindig a top kategóriába tartozik ilyenkor a muskátli, általában az egynyári tematika, de nagyon népszerűek most a különböző bogyós gyümölcsök, a málna, szeder és a ribizli. Egy-két éve nagyon hasítanak a cserépben is nevelhető gyümölcsök, de a zöldségeket sem lehet elhanyagolni, paprika, paradicsompalánták, padlizsán és még hosszan lehetne sorolni. Ezek egy része szintén tartható cserépben. Ez azért fontos, mert a háztartások kilencven százalékának nincsen semmiféle veteményeskertje, egy jó részükhöz még kert sem tartozik, így ha növényeket akarnak nevelni, azt többnyire teraszon, erkélyen, vagy az ablakpárkányon tudják megtenni. 

Mekkora üzlet Magyarországon a kertészeti termékek forgalmazása? 

Nehéz ezt pontosan megmondani. A kertészeti árudák árbevétele éves szinten ötven-hatvan milliárd forint körül alakul a szakmai kimutatások szerint, de ez kifejezetten a kertészeti üzletekre és szakboltokra vonatkozik. De azt is látni kell, hogy jelentős a háztáji őstermelői értékesítés, a virágboltok is eladnak ilyen termékeket, és akkor még mindig a szakmai berkekben belül maradtunk.

Ezen kívül ott vannak még a barkácsáruházak, hipermarketek és diszkont áruházak, időszakosan mindenhol kínálnak virágokat, és más szezonális termékeket. Virágföldet még a benzinkúton is lehet venni. Mindent egybevetve nagyjából százötven milliárd forint körül alakul az az összeg, amit kizárólag hobbicéllal folytatott kertészkedésre költenek a magyarok. 

Mi hat jobban a vásárlókra, a tavasz vagy a koronavírus? 

A legfőbb befolyásoló tényező kétségkívül az időjárás. Minden attól függ, hogy mikor kezdődik a tavasz, mennyire tartós a jó idő, és meddig tart. Ehhez jön hozzá a gazdasági helyzet, a fogyasztói hangulat, és tavaly óta a koronavírus-járvány is. De alapvetően mindent az időjárás mozgat. Ha kisüt a nap, az emberek megindulnak a kertészeti boltokba. Ha rossz az idő, akkor nem akarnak kertészkedni. Hasonló helyzetben vagyunk, mint a fagylaltárus a strandon.

Ehhez jött hozzá a tavalyi évben, hogy a lezárások miatt megmozdult az emberekben az öngondoskodás iránti vágy, egyre többen akartak otthon termeszteni, amihez az is hozzájárult, hogy több időt tölthettek otthon. Felértékelődött a kert, a terasz, amit szépíteni is akartak. Így, bár szám szerint kevesebb vásárlónk volt, ők többet költöttek, így a két hatás kiegyenlítette egymást. Az, hogy az emberek egyre több időt szánnak a kertészkedésre, már egy évtizedes trend, amire a járvány ráerősített. Tavaly két-három évet ugrottunk előre. 

Több palánta fogyott mint muskátli?

Pontosan, persze ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem akartak többé zöldségeshez járni, ez arra volt elég, hogy biztonságérzetet adott nekik. Leszedhettek néhány szem paradicsomot a kertben, hozzá egy kis paprikát, és összeüthettek belőle egy lecsót. Inkább a sikerélményről szólt ez, hogy látták növekedni a terményeiket. 

Mennyire ígérkezik jónak az idei szezon?

Az időjárás szempontjából azt tudom mondani, hogy szerencsénk van. Enyhe tél után viszonylag gyorsan kitavaszodott, és bár időnként vannak lehűlések, alapvetően jól kezdtünk. Ehhez az is hozzájárul, hogy a tavalyi kertészkedős élmények idén is vásárlásokat generálnak.

Az sem jött rosszul, hogy a kertészeti szaküzleteket nem érintette a boltzár…

Igen, én is sokat korteskedtem azért, hogy nyitva maradhassunk. Ugyanis ha be kell zárni, akkor a termelők biztosan tönkre mennek. A növények romlandó termékek, egy muskátli akkor áll készen, amikor virágba borul, muszáj akkor eladni, nem lehet vele megvárni, hogy elmúljon a járvány. Márpedig a termelő abból a pénzből veszi meg a következő év alapanyagát, amit most megkeres. Ebből a szempontból egy nagyon jó döntés volt ez a kormány részéről.

De a járvány szempontjából sem lehet kiemelkedően veszélyes helynek nevezni a kertészeteket, ezek jó része eleve külterületen található, de sok üzletben, például nálunk is érvényben van látogatószám korlátozás, egyszerre összesen húsz-harminc vásárlót engedünk be.

Hogy alakulnak a kertészeti termékek árai?

A hazai termesztésű növények nagyon kitettek az eurónak és a dollárnak, mivel az alapanyagbeszerzések általában ezekben a valutákban vannak elszámolva. Ezeknek az ára felment az elmúlt két évben, ami a növényeket is megdrágította tizenöt-húsz százalékkal. Igaz ez egy kevésbé anyag, sokkal inkább munkaerőigényes terület, de beépült a munkaerőköltség növekedése, és a szállítási díjak emelkedése is. Emiatt tíz-tizenöt százalékkal nőtt a termékek előállítási költsége, ami beépült az árba.

Egyre növekvő trend a kertészkedés, eljöhet az az idő is, amikor számottevő szerepet kapnak az élelmezésünkben az otthon termesztett élelmiszerek?

Ez aligha kivitelezhető. Egy háztartásnak ahhoz, hogy teljesen önellátó legyen, legalább egy kétszáz négyzetméteres zöldségeskerttel kellene rendelkeznie. Megoldani a termények tárolását, tartósítását, hiszen a zöldségek frissen csak az év egy rövid szakaszában szedhetők.

Az élelmiszeriparra a jövőben is szükség lesz, arról nem is beszélve, hogy a többség célja nem is az önellátás, hanem a kikapcsolódás. Ez inkább a hobbikertészkedésről szól, és szerintem ez így is fog maradni.