Meddig emelheti a kamatokat az MNB 2022 során?

A megkérdezett elemzők szerint a kamatemelési ciklus 2022 elején is folytatódhat. 2022 első negyedévében 3,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat.

Az egyhetes betéti kamat és ezáltal az effektív kamatkörnyezet az infláció alakulásának függvényében 4,2-4,5 százalékig emelkedhet 2022 második negyedévére.

A jegybank fő eszköze várhatóan 2022-ben is az egyhetes betéti tender lesz, hacsak nem kerül sor az eszköztár ismételt átalakítására. Az alapkamat csak kommunikációs szerepet tölt majd be.

2022 végétől elkezdődhet az egyhetes betéti kamat mérséklése, valamint fokozatos visszazárása az alapkamathoz. Feltéve, ha az inflációs előrejelzések arra utalnak, hogy az árdinamika 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

A szigorításhoz további eszközként még rendelkezésre áll a felhalmozott kötvényállomány, amelyet a jegybank leépíthet, bár a kommunikációjában a Monetáris Tanács ezt eddig kizárta.

Takarékbank

Az inflációs kockázatok fokozódása és a korábbi várakozásoknál messze magasabb infláció miatt az MNB kamatemelési ciklust kezdett, ami a jegybank iránymutatása szerint 2022 elején is határozott ütemben folytatódhat.

Így a tavaszi hónapokig további kamatemelésekre számít Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

2022 tavaszán azonban véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel 2022-es inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.

Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt ugyanakkor a Takarékbank elemzői tovább emelik a kamatemelési várakozásaikat.

Ennek megfelelően 2022 első negyedévében 3,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat. Az egyhetes betéti kamat és ezáltal az effektív kamatkörnyezet az infláció alakulásának függvényében 4,25-4,50 százalékig emelkedhet.

2022 végétől azonban elkezdődhet az egyhetes betéti kamat mérséklése, valamint fokozatos visszazárása az alapkamathoz, amennyiben az inflációs előrejelzések a bázishatások miatt arra utalnak, hogy az infláció 2023-ban visszatérhet a toleranciasávba.

A Monetáris Tanács emellett kiemelten fontosnak tartja, hogy a monetáris politikai eszköztár minden eleme az árstabilitás minél gyorsabb újbóli elérését támogassa – fejtette ki Suppan Gergely. Ezzel összhangban a Tanács a decemberi ülésén a Növekedési Kötvényprogram lezárásáról döntött.

A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait.

Az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait azonban a 2022-ben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az MNB a mérlegében lévő állampapírokat a lejáratig tartja.

A jegybank továbbá ismét aktívan, mennyiségi korlát nélkül használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét, amelynek keretében 2021 decemberében összesen négy tendert tart. Az eszközzel szűkíti a piacon a forintlikviditást, amely alapvetően forint-erősítő hatású.

Századvég Gazdaságikutató Intézet

Mielőtt rátérnék, hogy mit is várhatunk a monetáris politikától 2022-ben, érdemes megnézni, hol is áll most a jegybanki politika. Decemberi ülésén a jegybank az alapkamatot 2,4 százalékra emelte, ennek ugyanakkor jelenleg minimális funkciója van – mondta el Molnár Dániel, Századvég Gazdaságikutató Intézet elemzője.

Az effektív eszköz az egyhetes betéti tender. Ennek kamata 3,6 százalék, vagyis nagyjából fél év alatt 3 százalékponttal emelkedett az irányadó kamatláb.

Ami fontosabb indikációt jelent a várható monetáris politikát illetően, az az eszközvásárlások azonnali leállítása.

Eddig a pontig az MNB irányultsága nem volt teljesen egyértelmű. Egyik kezével szigorított kamatemelések formájában, míg másik kezével tovább növelte a likviditást eszközvásárlásokkal. Ez a kettősség decemberrel megszűnt, így az új évben már kizárólag a szigorításra koncentrálhat a jegybank.

Viszont a monetáris politika nincs kedvező helyzetben, sem Magyarországon, sem sehol a fejlett országokban. Az infláció mindenhol emelkedik, elsősorban kínálati oldali tényezők okán. Ezekre a jegybanki politika csak korlátozottan tud hatni. Ezzel egy időben még jelen van a járvány okozta bizonytalanság, amely törékennyé teszi a kilábalást, így az infláció elleni totális háború sem járható út.

Mindezeket figyelembe véve arra számítanak a Századvég Gazdaságikutató Intézet elemzői, hogy a jegybank 2022-ben is tovább folytatja a folyamatos, de egyenként kismértékű lépésekből álló szigorítását, szemben egy gyorsabb szigorítási ciklussal, amely több kockázatot hordozna magában.

A kamatemelési ciklus júniusig kitarthat, de a jelenlegi helyzetben a szokottnál is nehezebb előrejelzést adni.

Valószínűleg az elmúlt félévben tapasztaltnál kisebb lehet a szigorítási ütem. A Századvég várakozásai szerint a második negyedévre 4,2 százalékig emelkedhet a betéti tender kamata.

Az inflációt meghatározó tényezők jelentős részben külföldről érkeznek. Így a monetáris politikának is inkább kifele kell kacsintgatnia, ha helyesen akarja felmérni a szigorítási ciklus lezárásának legmegfelelőbb időpontját.

A jegybank fő eszköze várhatóan 2022-ben is az egyhetes betéti tender lesz, hacsak nem kerül sor az eszköztár ismételt átalakítására. Az alapkamat csak kommunikációs szerepet tölt majd be.

A szigorításhoz további eszközként még rendelkezésre áll a felhalmozott eszközállomány, amelyet a jegybank leépíthet, bár a kommunikációjában ezt eddig kizárta. Ez ugyanis jelentős piaci turbulenciát generálna, amely miatt kérdésessé válna, hogy a szerzett előnyök meghaladják-e a hátrányokat (emelkedő adósságteher). Így ez talán csak a végső mentsvár lehet az MNB számára – mutattak rá a Századvég Gazdaságikutató Intézet elemzői.