ÉLÉNKÜLŐ HITELFELVÉTELI KEDV ÉS EGÉSZSÉGESEBB NÖVEKEDÉS

A következő évekre még kiegyensúlyozottabb gazdasági, pénzügyi növekedéssel lehet számolni a kedvező hozamkörnyezetben – mondta a növekedés.hu-nak Becsei András a Bankszövetség alelnöke. A hitelfelvételi kedv élénkülést mutat, főleg az ingatlanpiac fellendülése miatt.  Milyen pénzügyi folyamatokat idéz elő az alacsony kamatkörnyezet? Banki oldalról nézve például a hitelezés fellendülése figyelhető meg, köszönhetően a mostani kedvezőbb kamatkörnyezetnek, vagy például annak is, hogy pezsdülést mutat az ingatlanpiac, hiszen nagyobb lett a fizetőképes kereslet is. A hitelfelvételi kedv nem csak a fővárosra vonatkozik, hanem a nagyobb vidéki városokra, megyeszékhelyekre is. A jegybank szerint egy átlagos, 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, 5 éves rögzített kamatperiódusú konstrukció esetében a ma elérhető legjobb piaci feltételű lakáshitel THM-je 4,46 százalék, míg azonos feltételekkel a legkedvezőbb Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelé 3,89 százalék. Tehát a hitelezéssel is párosult a növekedés. Ha pedig a vállalkozói oldalról nézzük, akkor az derül ki, hogy amikor megindult a gazdasági növekedés, akkor még a vállalkozások óvatosak voltak, viszont napjainkra ez a túlzott óvatosság már enyhült. Mostanság az látható, hogy a magyarországi beruházások negyedét a hazai bankszektor finanszírozza, a külföldi tulajdonúak esetében inkább az anyavállalat intézi a hitelezést. A bankok akár több hitelt is kihelyezhetnek, erre minden lehetőség megvan. Meddig lehet fenntartani ezt az időszakot? Ezt főleg a világgazdasági hatások befolyásolhatják. A hazai hozamszint például a némettől is függ, amennyiben ez elkezd emelkedni, akkor a magyar is elkezd nőni. A következő évekre még kiegyensúlyozottabb növekedéssel lehet számolni, de csak 2019 végéig lehet tervezni a jelenlegi szabályozási környezetben. Ebben sikeres stratégiát követett a Magyar Nemzeti Bank, hiszen leszorította a kamatszintet, amelyet most fenn is tud tartani. Ha már szóba került a világgazdaság, véleménye szerint merre tartunk? Ezt több részre lehet osztani: van politikai, gazdasági és van a pénzügyi háttér. Természetesen, ha ezek változnak, akkor a piac minden apró rezdülésre igen érzékenyen reagál. Pillanatnyilag világszinten likviditásbőségről beszélhetünk és a hozamok is nagyon alacsonyak. A trend pozitív képet fest, kedvező most a helyzet. Ha tovább bővül a világgazdaság, akkor a magasabb infláció is megjelenhet, viszont ez visszafoghatja a növekedést. Az euróövezet a válság óta a legjobb gazdasági évét produkálta tavaly, a maginflációs ráta azonban még mindig az egy százalékos szint közelében van. Hasonló a helyzet Japánban, ahol zsinórban nyolcadik negyedéve bővül a gazdaság, három százalék alatti a munkanélküliség, negatív az alapkamat, mégsem kerül a maginfláció egy százalék fölé. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-ről hallani olyan híreke, hogy változhat a mostani rendszer. Leszűkítve a kört, a bankok mire számíthatnak itthon? További pénzügyi növekedést várunk mind a vállalati, mind pedig a lakossági szektorban. Az első esetben tíz, a lakosságinál 20 százalék feletti bővüléssel kalkulálhatunk. Ez a bővülés egyébként az ingatlanhitelezésre vonatkozik, hiszen ennek is köszönhető, mint mondtam. Megnőhet a fix kamatozású, hosszú lejáratú termékek jelentősége. A kedvezőbb időszak nagy részét a kereslet felhalmozása idézte elő. Ismét hangsúlyozom, a magyar jegybank jó időben hozta meg azokat az adósságfék szabályokat, amelyek a mostani kedvezőbb helyzetet idézte elő. Azaz a növekedés „egészségesebb” lett, mint korábban volt.  Tehát a fellendülő hitelezés, a rekord alacsony kamatkörnyezet, a fenntarthatatlanul magas profitabilitás és a digitalizáció éve volt a tavalyi a magyar bankszektorban a Bankszövetség véleménye szerint. G.B.A.