Elképesztően szárnyal a tőzsdén egy magyar cég - 200 millió eurós árbevétel a cél

Tavaly kiemelkedően jó évet zárt a Masterplast. Minek köszönhető ez a látványos siker? 

Egyrészt organikus úton, a hagyományos építőipari területen sikerült látványosan fejlődnie a cégnek, a magyar és a környező országok leányvállalatainak egyaránt.

Ezen túl egy teljesen új területre is beléptünk, megvásároltunk egy németországi céget, amely többek között a kórházakban is használt védőfelszerelések alapanyagául szolgáló flízeket gyártja.

A lehető legjobbkor. Hogyan sikerült ekkora üzletet tető alá hozni? 

Az ascherslebeni LHB  korábban az egyik beszállító partnerünk volt. Régóta dolgoztunk együtt, már a pandémia előtt folytak a tárgyalások a felvásárlásról. Végül ezt a világjárvány kicsit megnehezítette, jelenleg ötven százalékos tulajdonrésszel és menedzsment jogokkal rendelkezünk, és két év múlva lesz teljesen miénk a cég.   

Félig építőanyag, félig egészségügyi alapanyaggyártó lett a Masterplast? 

Ott még nem tartunk, de igyekszünk minél jobban erősíteni az egészségipari flízekkel kapcsolatos kapacitásunkat, és ezen a területen is megvetni a lábunkat. Ez egy teljesen más iparág, noha részben hasonló alapanyagokból készülnek a termékek, mint mondjuk a maszk és a tetőfólia.

Az egészségipar tőlünk nyugatra már régóta hatalmas mennyiségben használ fel a hagyományos, mosható textillepedők helyett egyszer használatos lepedőket, eldobható orvosi védőruhákat. Ez a tendencia egyre inkább megérkezik Közép-Európába is, és halad tovább Kelet felé.

A folyamat nem tavaly kezdődött, független a pandémiától, mi nagy jövőt látunk az ilyen termékek gyártásában.  

Hogyan oszlanak meg a Masterplast magyarországi és külföldi bevételei? 

Nagyságrendileg az árbevételünk negyvenöt százaléka keletkezik belföldön, ötvenöt százalékot pedig a külföldi leányvállalatok árbevétele és az exporttevékenység ad össze. 

Tavasszal leégett a BASF ludwigshafeni vegyi üzeme, ami a vakolat és szigetelőanyag-gyártókat is érintette, majd az Ever Given balesete is blokkolta a kereskedelmet, globálisan nőttek a tengeri fuvarozás költségei, az építőipari alapanyagok egy részéhez drágábban lehet hozzájutni. Világszerte alapanyaghiány van, a forint-euró árfolyamról már ne is beszéljünk. Hogyan birkóznak meg mindezzel? 

Ezt a felsorolást még kiegészíteném a texasi nagy havazással, ami szintén nagyon sok európai gyártónak okozott komoly problémát, mert egyes alapanyagokat onnan szereznek be, és a Dunaferr körül kialakult speciális helyzet is, amely az acéltermékek ellátottságában okoz némi kavarodást.

Ami az elmúlt öt hónapban lezajlott az építőipari alapanyagokat beszállító iparágakban, az példa nélküli. Elég régóta dolgozunk benne, de amit most látunk, az elképesztő. Harminc, negyven, ötvenszázalékos alapanyagár emelések voltak, amit tovább kellett vinni a piacra, de sokkal nagyobb baj volt a hiány. Szerencsére nálunk ez megállást nem okozott, volt egy pár napos kényszerleállásunk Németországban, de ezt át tudtuk hidalni. Igaz, gyakran csak úgy, hogy drágább alapanyagokra váltottunk, és ahogy a piac egyetlen szereplője sem, úgy mi sem tudtunk hosszútávra előre árajánlatot adni az építőipari partnereink részére. Nagyon rugalmasan, és sok módosítással lehetett csak túlélni ezt az időszakot. 

Hogyan teljesített az építőipar az elmúlt hónapokban is mire lehet számítani, ha levonul a koronavírus? 

A KSH adatai szerint 2021 márciusában 4,3 %-kal volt magasabb az építőipari termelés az egy évvel korábbinál, ami 11,5%-os növekedést jelent a munkanap hatással kiigazított februárhoz képest. 

Kiugró fellendülés nem várható a járványhelyzet után, ugyanis a leállás nem ütötte meg jelentősen a szektort. Marad a stabil növekedés. Az építőipar esetében inkább az a kérdés, hogy ezt a felívelő pályát mennyire fogja befolyásolni a munkaerő- és szakemberhiány.  

A Masterplast állami támogatásokat is kap, mire használják fel? 

Fejlesztjük a gyártást. A sárszentmihályi központunkban már idén nyáron szeretnénk belekezdeni egészségipari flízek gyártásába. Az új csarnok felépítése az utolsó fázisban van, már elkezdődött a gépek telepítése, miközben zajlik az ehhez szükséges raktárkapacitásunk bővítése is. 

2023-ra már kétszáz millió eurós árbevételt terveznek. Mire alapozzák ezt az ambiciózus tervet? 

Magyarországon az elmúlt időszakban és jelenleg is olyan beruházás és lakásvásárlás ösztönző programjai vannak a kormánynak, amelyek látványosan pörgetik az építőipart. Az új lakás építések öt százalékos áfája is meghosszabbításra került, ez meghozta a beruházók kedvét, elindultak a családi házas építkezések is, köszönhetően a lakástámogatásoknak. A mi termékeinknek a felújítási támogatás is jót tesz, a homlokzati hőszigetelés például nagyon kedvelt eszköze a felújítóknak, amellyel nem csak a ház energetikai korszerűsítését tudják végrehajtani, hanem új színt is adhatnak az épületnek. Nagyon sok ilyen jellegű kormányzati támogatás érhető el, ezek miatt szerintem hosszú távon is marad növekvő pályán az építőipar, ami a gyártóknak is emelkedő tendenciát jelent.

Az egészségipari termékek terén sem csak az alapanyagot fogjuk gyártani, védőruhák, hajhálók és lábzsákok is megjelennek majd a cég portfóliójában, ami várakozásaink szerint jelentős bevételt hoz majd. Ezek elsősorban magyarországi igényeket elégítenek ki, de piacképesek Nyugat-Európa bármelyik országában. 

A nagy árfolyamszárnyalás és a növekvő nyereség azt is jelenti, hogy osztalékfronton is előrelépés történhet a cégnél? 

Ez már meg is történt. Az előző hónap végén közzétettük az osztalék negyvennégy Forintra emelését. Tavaly a németországi akvizíció miatt nem volt osztalékfizetés, két éve pedig harmincnégy Forint volt részvényenként. 

Ha bejönnek a terveik, tíz éven belül elképzelhetőnek tartja az egymilliárd eurós árbevételt is? 

Ennyire nem mernék előre tervezni, de természetesen az a cél, hogy minél dinamikusabban emelkedjen tovább az árbevételünk. 

A társaságba beszálltak a Videoton milliárdos tulajdonosai is, mit hozott ez a cégnek, Lakatos Péterék mennyire szólnak bele a cég működtetésébe? 

Sinkó Ottóval és Lakatos Péterrel régóta ismerjük egymást, gyakran ültünk le egyeztetni, most ez a jó kapcsolat lett hivatalos azzal, hogy Sinkó Ottó tagja lett az igazgatótanácsnak.

A menedzsment operatív munkájába nem szólnak bele, külső szemlélőként, a tapasztalataikkal tudnak segíteni, ami sokat jelent, tekintve, hogy régi motorosok már az üzleti világban. 

A Masterplast már a kilencvenes évek végén el tudta érni, hogy piacvezető legyen, majd a Közép-európai régió legnagyobb magyar tulajdonú építőanyag-gyártó vállalatává nőtte ki magát. Minek köszönhették a kezdeti sikereket? 

1997-ben egy klasszikus garázscégként indultunk üzlettársammal, majd két év múlva megalapítottuk az első szlovákiai leányvállalatunkat, és sorban jöttek a környező országok. Szerintem ez volt a sikerünk egyik oka, hogy megalapozott gondolatok és információk alapján elkezdtük a külföldi terjeszkedést, méghozzá leányvállalati struktúrában, ez a kezdeti időszakban hirtelen piac növekedést jelentett számunkra. Eközben, ha itthon beindult egy-egy termék eladása, és láttunk benne fantáziát, akkor jöhetett a saját gyártás. Ezzel mára odáig jutottunk, hogy van olyan termékünk, az üvegszövet háló, a homlokzati hőszigetelő rendszerek egyik eleme, amelynek gyártásában a második legnagyobbak vagyunk Európában. Az is sokat hozzátett a kezdeti sikerekhez, hogy

az első pillanattól kezdve saját logisztikai flottával  oldottuk meg a vevők igényeinek rugalmas kiszolgálását. Szobrot állítottak Demján Sándornak a cégük területén. Ismerték személyesen is az üzletembert? 

Nem, és ehhez azt is hozzátehetem, hogy sajnos. Személyében egy olyan embert ismerhettünk meg, ha csak távolról is, aki a maga idejében követendő példa volt sokaknak, köztük számunkra is. Figyelemmel kísértük a tevékenységét, gondolkodásmódját, üzleti lépéseit.

A szobrot pedig azért helyeztük el Sárszentmihályon, mert itt indult Demján Sándor karrierje, a helyi Gorsium ÁFÉSZ élén. Innen indított el olyan vállalkozásokat, amelyek közül jó pár a mai napig működik. Az avatásra az egykori munkatársak közül is sokan eljöttek. 

 A cég az egyik legnagyobb támogatója a hazai kispályás focinak, Önök is fociznak? 

A társam, Tibor Dávid az Országos Mini-Futball Szövetség elnöke, a cégen belül öregfiúk szintjén szoktunk játszani, néha nagypályán is, de én már kezdek ebből kiöregedni...