Ez a leggyakoribb hiba, amit a Facebookon hirdető vállalkozások elkövetnek

Egy közelmúltban készült hazai felmérés szerint a KKV-k többsége (még mindig) találomra költi a pénzt a Facebook-on és más közösségi platformokon. Mi a tapasztalata, mennyire tudatosak ezen a területen a felhasználók?

A vállalkozók, elsősorban mikro- és kisvállalkozások három kategóriába sorolhatók. Az első típus gyorsan felismeri, miért érdemes közösségi platformon hirdetnie, ugyanakkor belátja, hogy nincs kapacitása rá és szakértőhöz fordul – belőlük van a legkevesebb.

A második érteni is akarja, hogy működik a rendszer, ő is szakember segítségét kéri, de inkább azért, hogy megértse és elsajátítsa a rendszer működését.

A harmadik csoportba azok tartoznak, akik maguk próbálják megoldani ezt a feladatot. Ők saját és a platformokon fellehető információra támaszkodnak, de nem feltétlenül mélyednek el benne. Ez utóbbi különösen a kisebb/induló vállalkozásokra jellemző, akik spórolni szeretnének a felmerülő költségekkel.

Hol rontják el? Melyek a tipikus hibák, amiket vétenek?

A kis vagy mikrovállalkozók rendszerint kiemelnek egy posztot, minimális összeget tesznek rá  és itt megállnak.

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy nincs mögötte koncepció, nem fogalmaznak meg célokat, nem fektetnek le sarokpontokat.

Például, hogy mi az a kampány, amit szeretnének fizetett hirdetéssel megtámogatni, mennyi ideig és milyen intenzitással fusson a hirdetés, mekkora keretet szánnának rá. Így eredményt sem hoz, a pénzt hiába költötték el, ráadásul hibás következtetéseket vonnak le belőle. Erre tipikus példa, amikor posztkiemeléstől várjuk egy márka iránti bizalom növekedését, vagy adott termék értékesítését.

A közösségi média felületekre úgy kell tekinteni, mint egy marketingeszközre a sok közül.

A mikrovállalkozók közül pedig sokan úgy tartják, ez a fő platform, ahol kommunikálni és hirdetni kell. Ám pusztán közösségi média felületen nem lehet adatbázist építeni, nem lesz webvásárlás, stb. – ha nem határozzák meg a célokat és az irányokat akkor nem segít.

Egy kicsit olyan ez, mintha az ember elmenne egy nyomdába elképzelés nélkül, mielőtt a grafikussal egyeztetne, és rájuk bízná, mit írjanak a szórólapra. Stratégia szinten kell gondolkodni, az organikus elérést meg kell támogatni fizetett posztokkal is.

Hogyan küszöbölhetők ki ezek a hibák?

Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, sokkal komplexebben kell tekinteni erre a kérdésre.

Meg kell érteni, hogy a közösségi média platformok nem ingyenes felületek.

Legfeljebb akkor, ha egy ismerős képeit akarja az ember nézegetni, ám ha vállalkozó, akkor nem. És miért is lenne az, ha többmillió vagy százmillió embert tudunk rajtuk keresztül elérni.

A Facebooknak valóban volt egy „csali” időszaka, de azóta sokat változott ez a felület is. Ma már egyre alacsonyabb az organikus elérés, és sajnos nem mi állítjuk be az algoritmust, bár sok mindennel tudjuk azt befolyásolni.

A platformok rengeteg ingyenes anyagot  közzétesznek magyar nyelven is, hiszen feladatuk és érdekük, hogy edukálják a felhasználókat. Bár tanulmányozásuk sok időt és energiát igényelhet, valóban hasznosak. Emellett a vállalkozók kereshetnek képzéseket, workshopot vagy kiszervezhetik a munkát. Egy kampánymenedzser munkadíja hosszú távon megtérül: egy olyan befektetés, ahol mérhető adatokkal alátámasztva mutatja az eredményeket.

Milyen költséggel számolhat egy vállalkozás, ha ilyen platformokon kíván megjelenni, elérést generálni?

Ez mindig egyedi célkitűzésektől függ. Ezért is kezdünk stratégiai célok felállításával és ahhoz rendeljük az egyes online marketing eszközöket, hogy reális elvárásokkal induljunk neki a projektnek.

Ahogy növekedik egy cég, egyre nehezebb és drágább lehet a célközönsége elérése és követőkké vagy vásárlókká való transzformálása

, de nincs arra vonatkozóan ökölszabály, hogy milyen összeggel kell minden esetben kalkulálnunk.

Mennyit tud egy szakember ténylegesen javítani a hatékonyságon?

Én sem vagyok varázsló, gyorsan lelombozom azokat az ügyfeleket, akik azonnali csodát várnak a social media felületektől. Először márkaismertséget és bizalmat építünk, mert ez így működik: előbb általában megismerünk egy márkát, majd bizalmat szavazunk neki és utána vásárolunk. Hosszú hónapok telhetnek el mire a konverzió realizálódik.

Rendszerint 6-12 hónap kell egy teljesen ismeretlen márka bevezetéséhez, ami egy türelmi időszak, amely során elkezdjük magunkat felírni az online térbe.

Ugyanakkor a másik oldal is igaz. Volt rá példa, hogy print könyvet nyomtattunk online időszakban, ami sikeres lett. Okosan és a stratégiai céloknak megfelelően kell hirdetni, mert gyakran előfordul, hogy hirtelen ugrik meg a cég népszerűsége és nem tudja lekövetni az igényeket, túl sok a megrendelés, a teljesítés pedig akadozik. Vagyis sem türelmetlennek, sem telhetetlennek nem szabad lennünk.

Összességében tehát fontos, hogy stratégia mentén gondolkodjunk és az online marketing eszköztárunk egyik remek, de nem kizárólagos megoldásaként tekintsünk a közösségi média felületekre.

Ezek a platformok szinte korlátlan lehetőséget nyújtanak annak, aki tudatosan, türelmesen és kellően bátran meri használni őket.