Fajsúlyos gazdasági folyamatok közérthetően

Nemrég alakult újjá a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület munkájával leginkább a világgazdasági folyamatok jobb megértését szeretnék szolgálni a szakmán belül és a társadalomban – nyilatkozta a testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Török Ádám a növekedés.hu-nak. Milyen céllal jött létre a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács, azaz a VTT? A testület először 1969-ben alakult meg azért, hogy a világgazdasági nyitás folyamatában a magyar gazdaságpolitikai döntéshozókat és vállalatokat tudományosan rendszerezett információkkal és ismeretekkel támogassák. Létrehozásában elévülhetetlen szerepe volt Bognár József akadémikusnak, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatójának, aki egy olyan független testület létrehozását kezdeményezte, amely közelebb viszi a tudományos kutatómunkát a döntéshozókhoz. Ez sikerrel is működött, de a testület az 1990-es évek elején megszűnt, ám kormányzati segítséggel tavaly ismét megalakultunk. Az itt zajló kutatások nem csupán az elméletekben leírt gazdasági folyamatok dokumentálására törekedtek és törekednek, hanem a mélyebb társadalmi, kulturális és politikai összefüggések feltárására és értelmezésére is. A tanács munkáját támogató szervezési és logisztikai feladatokat az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézete látja el. Negyedévente vitafórumokat tartunk a kutatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplőinek részvételével. Immár két vitafórum is volt. Itt milyen gazdasági folyamatokról, kérdésekről volt szó? A tanács tagjai által legfontosabbnak ítélt világgazdasági kérdésekről értekeztünk, továbbá ajánlásokat fogalmaztunk meg a jövőbeli kutatásokra vonatkozóan, amelyeket tagjaink részvételével koordinálunk. Ezeken a fórumokon a kutatás, az oktatás és képzés, az üzleti szféra, valamint a kormányzat meghívott szakemberei vesznek részt. A márciusi ülésre például a Magyar Suzuki vezérigazgató helyettesét Urbán Lászlót hívtuk meg, aki jól ismeri a japán üzleti folyamatokat, hiszen az ázsiai régió gazdasági fejlődéséről esett szó a március végi ülésünkön. Erre az alkalomra készült is egy tanulmány „Kínai növekedési kilátások a japán és dél koreai példa tükrében” címmel és ennek a legfontosabb kérdéseit jártuk körbe.  Tavaly pedig a műszaki fejlődéssel és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggésekkel kapcsolatos folyamatokról értekeztünk. Mindkét vitanapot igen hasznosnak és érdekesnek találtam. Kiket választottak a tanács tagjai közé? A VTT tagjai egyrészt a tudományterület akadémikusai, a tiszteleti tagok pedig idősebb, szintén akadémikus kollégáik. Helyzetük közt a különbség leginkább abban áll, hogy a tagoktól elvárjuk, hogy anyagokat készítsenek – erről beszéltem az előbb. A tiszteleti tagok felé viszont nincs ilyen kifejezett kérés. Ezen túl az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet igazgatójával, Szanyi Miklóssal egyeztetve különböző egyetemekről és kutatóhelyekről is meghívunk résztvevőket, akik mindannyian ismert világgazdasági kutatók. Mint említettem, fontos szereplők a tanácskozásokon az iparvállalatok képviselői is – csaknem tucatnyian közülük már el is elfogadták a felkérésünket. Sokrétű témáink lesznek, például vitázunk majd az Európai Unió jövőjéről és az integráció kérdéseiről, az éghajlati folyamatok és a klímaváltozás világgazdasági hatásairól, valamint a visegrádi országok gazdasági potenciáljáról is. Színes témák, szakavatott előadókkal. Említette, hogy kormányzati segítséggel sikerült ismét megalakulni. Ez azt jelenti, hogy lesz egyfajta állami szerepvállalás a működésükben? A korábbi VTT esetében ez az együttműködés formálisan is megmutatkozott, hiszen a szervezet elnöke általában az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója – hosszú időn keresztül Bognár József – volt, munkáját pedig társelnökként a kormányzaton belül működő Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője segítette. A most újjáalakult tanácsnak nem lesz társelnöke, viszont több kormányzati intézményt is felkértünk, hogy delegáljanak résztvevőket – örömmel mondtak igent. Legyen szó kutatókról, gazdasági vagy állami szereplőkről, a kérdések és a problémák közösek. Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy a VTT munkája során elkészülő elemzések, szervezett eszmecserék eredményeit nem célunk konkrét gazdaságpolitikai javaslatokra lefordítani. Munkánkkal leginkább a világgazdasági folyamatok jobb megértését szeretnénk szolgálni mind a szakmán belül, mind a társadalomban. Ez azért különösen fontos, mert úgy érzem, hogy ma a szélesebb körű szakmai vitákra kevesebb mód adódik. A szakmának valóban hiányzott egy ilyen fórum, és bízom benne, hogy ez a kezdeti lendület hosszú évekig kitart. A témáknál nehéz izgalmasabbat és aktuálisabbat találni, így minden adott ahhoz, hogy a Világgazdasági Tudományos Tanács képviselje a gazdaságtudományi kutatásokat az Akadémia utóbbi években meghirdetett stratégiai programjai között. Úgy gondolom, hiánypótló lehet a testület szerepe. B.G.A.