Fejlődni csak tőkéből lehet – tőkét bevonni pedig a tőzsdén a legjobb

Interjú2018. szept. 14.Növekedés.hu

Az ipari szolgáltatásokkal foglalkozó Megakrán lehet az első olyan hazai középvállalat, amely a BÉT e vállalati kör számára kialakított új, Xtend nevű platformján nyilvánosan megjelenik. Az idáig vezető útról beszélgettünk Langhmár Tamás tulajdonossal, az igazgatóság elnökével, valamint Vitkovics Péterrel, a társaság stratégiai tanácsadójával.

Langhmár Tamás

A Megakrán erős és virágzó középvállalattá vált. Honnan jött az ötlet, hogy tőzsdére vigye a társaságot?

L.T.: A biztonságra való törekvés az a gondolat, amelyből ez az elhatározás született. Egyrészt forrásbevonásra van szükség, mert az éppen aktuális lehetőségek tárháza kiürült az NHP-val és a saját tőkével. Másrészt szerencsénk is volt az adott környezettel, a BÉT pont ebben az időben indította el az Xtendet.

A magyar vállalati körre jellemző az, hogy szeret zárt maradni, kerüli a nyilvánosságot.

L.T.: Miután valaki magáévá tudja tenni a transzparencia kifejezést, akkor ez már nem okoz gondot. Abban a pillanatban, ha feloldódnak azok a gátak, hogy “minden az enyém legyen, mindenben én döntsek”, elkezdenek megmutatkozni a nyilvános társaság előnyei is. Nekem ez nem okozott problémát, hiszen így még tovább tudunk fejlődni. Ha magunkénak érezzük a céget és fejleszteni szeretnénk, azt csak tőkével lehet. A mi szegmensünk, az ipari szolgáltatások piaca nagyon tőkeigényes ágazat. A hitelből való finanszírozás határát elértük, ha tovább akarunk fejlődni, akkor a tudáson kívül tőkére van szükség, ezt bevonni pedig a tőzsdén keresztül lehetséges. Leültünk Vitkovics Péterrel és meghoztuk az arról szóló döntéseket, hogy a következő időszakban milyen irányba fejlesszük a céget.

Mennyi időbe telt a szervezeti átalakítás és mennyire változott a vállalat struktúrája?

L.T.: Az elmúlt 2-3 év alatt a főként a back office és irányítás terén dolgozó munkatársaink körülbelül 90 százaléka lecserélődött. Ugyanakkor voltak olyan régi kollégák, akik fel tudták és fel is akarták venni a ritmust. Ők most is stabil részei a Megakránnak.

Kaptak külső segítséget ehhez az átalakuláshoz?

L.T.:A BÉT nagyon sok mindenben segített, tudást adtak át, megerősítették a vállalati folyamatainkat, média-, oktatási és pályázati lehetőségeket kínáltak.

Milyen pályázaton vettek részt?

V.P:: A BÉT mentor pályázatának keretében tőzsdei felkészülésre nyertünk el 40 millió forint támogatást. A felkészülési folyamatot célszerű kettébontani. A szervezeti átalakulás körülbelül 2 évet vett igénybe. A vállalati struktúrát automatizáltuk, vállalatirányítási rendszert vezettünk be, digitalizáltuk a folyamatokat. A termelési- szolgáltatási folyamatokat el kellett helyeznünk egy rendszerben. Egyszerűbben megfogalmazva: a kisvállalatból középvállalat lettünk - a folyamatszabályozás révén. A másik oldal a munkaerő felkészítése, képzése volt. Voltak személyi változások is: a célokkal és az eszközökkel azonosulni nem tudó munkatársak elmentek, helyükre olyan emberek jöttek, akik képesek rendszer- és folyamat szemléletben gondolkodni és dolgozni. Számukra természetes, hogy közép-, nagyvállalati rendszerben dolgoznak, amelyben más minőségű munkát kell végezni. Ez javára vált a cégnek, a fluktuáció előre vitte a vállalkozást. Ez a folyamat tavaly novemberben zárult le azzal, hogy a kft-ből zártkörű részvénytársasággá alakult a Megakrán. A szervezet átalakításának ugyanis fontos eleme volt, hogy a tulajdonosi és a menedzsment funkciók szétváljanak. A vállalat ügyvezetője, első számú döntéshozója és tulajdonosa Tamás volt. A zrt.-ben azonban már a napi gyakorlat szintjén is szétválik egymástól a tulajdonosi és a menedzsment funkció. A tulajdonos az igazgatóság elnöke, aki csak a stratégiai döntéshozatalban vesz részt. Rajta kívül az igazgatóságban külsős, úgynevezett non-executive tagok kaptak helyet. Az operatív irányítást a tulajdonostól független három fős menedzsment végzi. A vállalat így önállóan, a tulajdonos napi beavatkozása nélkül is képes működni - ráadásul jobban, mint korábban. Ennek a folyamatnak a lezárultával kezdődött meg a tulajdonképpeni tőzsdei felkészülés, a vállalat immár érett arra, hogy külső tőkét vonjon be. Körülbelül fél év alatt végeztük el azt a munkát, hogy a zrt-ből nyrt., vagyis nyílt részvénytársaság válhasson. Ennek részben adminisztratív állomásai voltak, ilyen például a pénzügyi, jogi, adójogi átvilágítás, amelyet egy kijelölt tanácsadó végzett. Elkészültek azok a dokumentációk, amelyek a tőzsdei regisztrációhoz szükségesek. Ez utóbbi költségeihez járult hozzá 50 százalékban a BÉT pályázatán elnyert összeg.

Tapogatóztak már azzal kapcsolatban, hogy milyen külső befektetői kört vonnának be? Az NTfA például beszállna?

V.P.: A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) céljait tekintve azért jött létre, hogy középvállalatokba fektessen be. Bízunk abban, hogy a Megakránban is végrehajt egy ilyen befektetést. Jelenleg ott tartunk, hogy kértük a BÉT-től a Megakrán regisztrációját. Amennyiben ez megtörténik, akkor várhatóan októberben hajtunk végre egy tőkeemelést, amelynek során külső befektetőket szeretnénk a tulajdonosi körbe bevonni. Hogy kik lesznek ezek, azt ma még nem tudjuk megmondani. Van egy kör, amelyet a befektetési tanácsadónk megcéloz, köztük természetesen az NtfA-t, bízunk benne, hogy ő is leendő részvényesek között lesz. A bevont tőke segítségével olyan fejlesztéseket, olyan kapacitásnövelő beruházásokat szeretnénk végrehajtani, amelyekkel a jelenlegi piaci pozíciót növelni tudjuk.

Mi az a sztori, ami a Megakránban vonzó lehet egy külső befektetőnek?

V.P.: A növekedési pálya. A Megakrán jelenleg egy középvállalat. A vállalati életgörbén még a növekedési fázisban tart. Az üzleti tervek, a vállalat koncepciója szerint a következő 8-10 éves időszak az árbevétel, a piaci részesedés és a nyereségtermelő képesség növelésének időszaka lesz. A vállalat értékének növekedésére számítunk a következő időszakban, ebből következően a részvények értéke is emelkedik majd.

Egy ilyen tőzsdei bevezetésnél miként zajlik a cég értékelése?

V.P.: A befektetési szolgáltatók, a kijelölt tanácsadók is készítenek értékeléseket, de elemzők is foglalkoznak ezzel. Az árazásnak is megvan a maga metodikája, amelyet a befektetési tanácsadó menedzsel.

Hogy történt a kapcsolatfelvétel a BÉT-tel? A tőzsde immár harmadik éve készíti el a BÉT50 kiadványt, amelyben azokat a kkv-kat gyűjti egy csokorba, amelyek érettek a tőkepiacon történő megjelenésre. Esetleg ezen keresztül történt a Megakrán esetében is a kapcsolatfelvétel?

L.T.: Bennünk már korábban megfogalmazódott a tőzsdére menetel gondolata. A tőkebevonás oldaláról vetődött fel az ötlet. Egyik legnagyobb hitelezőnk az MKB Bank, velük vizsgáltuk meg ennek a lehetőségeit - így fordultunk a BÉT-hez. Az Xtend koncepciója akkor még csak kialakítás alatt állt. Nekünk is időre volt még szükségünk, hiszen ekkoriban a vállalat átalakítás közepén tartottunk. Mire mi felkészítettük a céget a nyilvánossá válásra, addigra a BÉT Xtend szabályozási környezete is elkészült - remélem elsőként tudunk majd regisztrálni. Az első találkozók a BÉT-tel 2016. végén zajlottak le, ők ekkor már hozzákezdtek egy leendő kkv piac kidolgozásához. Végül 2017. szeptemberében indult el hivatalosan is az Xtend. Véleményem szerint ez pont időben történt meg. A Megakrán példáján keresztül látjuk azt, hogy sikeresen működő középvállalatnak is legalább egy-másfél évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a tőzsdeérettségig. Ebbe beletartozik az adminisztratív intézkedések nagy tömege, beszámolás, riportálás, jelentések, kontrolling, a transzparencia kialakítása. De ugyanúgy része a munkavállalók felkészítése, a vállalati kultúra átalakítása is. Ehhez egy kkv-nál idő kell. Összességében 3-4 év kell ahhoz, hogy a munkatársak azonosulni tudjanak azzal a gondolattal, hogy teljesen más szisztémában kell dolgozniuk. Ebben nagy szerepe van a vállalatirányítási rendszerek személyre szabásának.

Milyen mélyre hatol egy ilyen szemléletátalakítás? Osztályvezetők? Csoportvezetők?

L.T.: Csoportvezetői szintig mindenképp lemegy. De az összes többi munkavállalónak is igazodnia kell az új működési folyamatokhoz. Bizony, a targoncavezetőnek is el kell sajátítania ezeket a gondolatokat, hiszen ő is ebben az új rendszerben dolgozik. A kkv szektorra jellemző a perszonalizált működés. Van egy személy, ő a tulajdonos, bemegy a gyárba, aktívan részt vesz a napi üzemeltetésben. Bármely dolgozó odamehet hozzá, gyakran beavatkozik a munkafolyamatokba. Egy részvénytásaságnál ilyen nem fordul elő, sőt ott cél is, hogy a tulajdonosok úgymond ne legyenek megszemélyesítve. Ezzel csökkentik a kockázatot. Kiveszik a rendszerből azt, hogy a dolgozó azt gondolja: azért csinálok valamit így vagy úgy, mert a múltkor is így kérte a főnök. Ezzel szemben el kell terjeszteni azt a gondolkodást, hogy ne azért csináld így, mert a tulajdonos azt mondta, hanem azért, mert az adott munkafolyamat így illeszkedik jól a nagy egészbe. Ezzel kockázatot veszünk ki a rendszerből. A tulajdonos számára is fontos ez, hiszen az az érték, amit létrehozott szinte semmit sem ér, amíg a rendszerben jelen van a kockázat.

Fejlődni csak tőkéből lehet – tőkét bevonni pedig a tőzsdén a legjobb

Langhmár Tamás

A Megakrán erős és virágzó középvállalattá vált. Honnan jött az ötlet, hogy tőzsdére vigye a társaságot?

A magyar vállalati körre jellemző az, hogy szeret zárt maradni, kerüli a nyilvánosságot.

Mennyi időbe telt a szervezeti átalakítás és mennyire változott a vállalat struktúrája?

Kaptak külső segítséget ehhez az átalakuláshoz?

Milyen pályázaton vettek részt?

Tapogatóztak már azzal kapcsolatban, hogy milyen külső befektetői kört vonnának be? Az NTfA például beszállna?

Mi az a sztori, ami a Megakránban vonzó lehet egy külső befektetőnek?

Egy ilyen tőzsdei bevezetésnél miként zajlik a cég értékelése?

Hogy történt a kapcsolatfelvétel a BÉT-tel? A tőzsde immár harmadik éve készíti el a BÉT50 kiadványt, amelyben azokat a kkv-kat gyűjti egy csokorba, amelyek érettek a tőkepiacon történő megjelenésre. Esetleg ezen keresztül történt a Megakrán esetében is a kapcsolatfelvétel?

Milyen mélyre hatol egy ilyen szemléletátalakítás? Osztályvezetők? Csoportvezetők?

Népszerű

Ennél boldogabb ország nincs a világon – megnéztük a saját szemünkkel

A magyar minimálbér kisebb vagy nagyobb, mint a szomszédokban? Mutatjuk a számokat

Kincset rejt a földünk, összefogtak a V4-ek a felkutatására

Kiderült, hol állunk a friss digitális versenyképességi rangsorban

A nyugdíj-rendszert ez alaposan átalakíthatja – fontos gondot oldhat meg

Térképen mutatjuk, hol élnek külföldiek Magyarországon - a hollandok is elárasztottak minket

Ennél szebb túraútvonalat nehéz Magyarországon találni - ideje kerékpárra pattanni

A következő nagy háború már a nyakunkon lehet, de hogy fog lezajlani? Egy szakértővel beszéltünk a témáról

Megvan az új fejlettségi rangsor - itt áll Magyarország

Kiderült, hol tartanak most a magyar bérek európai összehasonlításban

Trump mögött nagyobb tömeg állhat, mint gondolták - tévedhettek a korábbi mérések

Egy fejlett ország, ahonnan mégis elvándorolnak

Inflációkövető állampapírt érdemes még venni? Mi lesz a pénzromlással?

Ez az ázsiai ország lesz a harmadik legnagyobb gazdaság

Sztálin 4,8 tonnás páncélozott limuzinja: Íme, a ZISZ 110/ 115-ös szériája + VIDEÓ

Amikor ‘92-ben űrhajót gyártottunk: Íme, az első magyar Astra + Videó

Minden idők legjobb S osztálya - 1990 Mercedes-Benz 300SE (W126) + Videó

Magyar autógyártás a Monarchiában: A Magyar Posta, mint autóipari innovátor + videó