Hárommillió termőföldtulajdonos országa vagyunk, de jó ez nekünk?

A birtokok elaprózódása és az öröklés gondot jelent a magyar agrárium számára. Mit lehetne tenni ennek megakadályozására?

Tavalyi kiadványunkban, amely az agrárium legfontosabb kérdéseivel foglalkozik, külön fejezetet szenteltünk az öröklésnek.

Nálunk ugyanis nincs speciális agráröröklési szabályozás, mint más országokban. Ez pedig komoly nehézséget jelent az ágazatnak.

A világban sok helyen alakítottak ki olyan szabályokat az öröklés tekintetében is, amely megakadályozza a birtokok elaprózódását. Nagy-Britanniában például a legidősebb gyermek örökli a birtokot, Németországban pedig szintén lehetőség nyílik arra, hogy egyetlen kézben maradjon a gazdaság. Ott vagy piaci áron, vagy a birtok termelőképessége alapján fizeti ki az öröklő gyermek testvéreit. Nálunk is szükség lenne arra, hogy bizonyos birtoknagyság alatt ne osztódhasson tovább a terület.

Megoldás lehetne, ha például a vállalkozás továbbvivője kamattámogatott hitelt kapna az örököstársak kifizetésére.

Az örökléssel kapcsolatos komoly gond, hogy nagyon kevés gazda gondoskodik arról, mi történjen földjével, vállalkozásával halála után. Jelenleg azon gondolkodunk, hogy változtatni kellene az érvényben lévő szabályzáson.

A gond, hogy pillanatnyilag a föld ugyan illetékmentesen kerülhet az örökös tulajdonába, de a műveléshez szükséges eszközök nem. Elképzelésünk szerint amennyiben a gazda végrendeletben hagyja gyermekére vállalkozását, akkor a föld mellett az eszközök után sem kellene illetéket fizetnie. Annál is inkább fontos lenne ezen a területen előrelépni, mert nagyon sok földtulajdonos van.

Mennyien lehetnek Magyarországon a termőföldtulajdonosok?

Hozzávetőlegesen hárommillióan. Persze ebben benne vannak a nagybirtokosok, és azok is, akik akár egy négyzetméter tulajdonosai. Különösen az osztatlan közös földtulajdon esetében komoly gond ez, mert ott osztódik egyre kisebb egységekre a termőföld. Az ilyen esetekben akár egyetlen tulajdonos is elegendő ahhoz, hogy megakadályozza például az öntözéssel kapcsolatos beruházásokat.

Ilyen drasztikusan elaprózódott birtokszerkezettel nem lehet versenyképes mezőzgazdaságot működtetni. 

Az öntözés valóban komoly probléma hazánkban. Minimum a jelenlegi terület dupláján lenne szükség öntözésre a versenyképes mezőgazdasághoz. Mit lehet tenni ez ügyben?

Véleményünk szerint nem elég megduplázni az öntözött területet. Ma az uniós átlag a termőterület tizede, nálunk viszont alig két százalékát öntözzük a termőföldnek. Azért is fontos ezen a területen előrelépni, mert az öntözött területen teljesen új lehetőségek nyílnak meg a gazdák előtt, hiszen nemcsak a termésátlagok jobbak, de olyan növényi kultúrák is termelésbe kerülhetnek, amelyek nálunk nem termeszthetők öntözés nélkül.

Nemcsak arról van szó, hogy az elmúlt száz évben csökkent a csapadék mennyisége, hanem arról, hogy eloszlása is nagyon hektikus. Egyre több az aszályos időszak, a csapadék pedig nagy mennyiségben és nagy intenzitással érkezik.

A falugazdászok segítségével mértük föl az öntözési igényeket. Ennek során negyvenezer gazda egymillió hektárnyi termőföldje került látókörünkbe. A felmérés szerint a jelenlegi, valamivel több mint százezer hektárral szemben négyszázezer hektáron öntöznének a gazdák, ha ahhoz rendelkezésre állna minden feltétel. Megkérdeztük a gazdáktól azt is, mi akadályozza az öntözést. Az eredmény azt mutatja, ha a gazda azt érzi, a drága beruházás nem térül meg, akkor biztosan nem vág bele. Ezen túlmenően vannak az állami feladatok, hogy ott van-e a víz, milyen hatósági engedélyek szükségesek, és így tovább.

Az elkövetkező tíz évben 170 milliárd forintot költ az állam arra, hogy az öntözni vágyó gazdákhoz eljusson a víz azokon a területeken, ahol ez most nem áll rendelkezésre.

Ez azért nagyon fontos, mert eddig a pénz hiánya akadályozta ezt a munkát. A legfontosabb feladat az öntözéshez szükséges, állami kezelésben lévő területek lehetőségeinek felmérése, másrészt pedig a magánkézben lévő területek lajstromozása, illetve a lehetőség megteremtése, hogy ezeket a területeket is bevonjuk a programba. Jelenleg hét olyan projektet készítünk elő, amelynek elindítása hamarosan növelni fogja az öntözött terület nagyságát.

Első lépésben 100 ezer hektár területen nyílik majd lehetőség az öntözésre. Jellemzően olyan területekről van szó, ahol korábban öntöztek a gazdák, ezért az alapinfrastruktúra korszerűsítésével relatíve kis beruházással újraindítható az öntözés. 

Nemrég írt alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara startupokat támogató új együttműködésről szóló megállapodást. Hogyan támogatják a kezdő vállalkozásokat?

A teljes gazdasági szisztéma értelmezhetetlen a startupok nélkül, amelyek újabb és újabb impulzusokat adnak a gazdaság fejlődésnek. Ez az agráriumban is így van, a hasznosítható ötleteket be kell építeni a folyamatokba. Sajnos sokszor találkozunk olyan ötletekkel, amelyek nagyon jók, de sok esetben nem itthon valósulnak meg. Ezért szeretnénk olyan segítő környezetet kialakítani, amely arra ösztönzi az ötletgazdákat, hogy itthon valósítsák meg elképzeléseiket. Ez kézzel fogható előnyt jelent a magyar mezőgazdaság számára.

Fontos része ennek az a szolgáltatás, amikor a vállalkozókat olyan tanácsadókkal hozzuk össze, akik segítik őket ötleteik megvalósításában. A következő lépésben pedig mentoráljuk a vállalkozásokat.

Van egy olyan megoldás, amikor valamely náluk nagyobb vállalattal – ez lehet akár egy középvállalat is – kapcsolatban kerülve valósítják meg elképzeléseiket. Ebben az esetben a vállalat befogadja, finanszírozza a termék fejlesztését.

A másik eset, amikor valamilyen kockázati tőke cég száll be az ötletgazda vállalkozásába, és így finanszírozzák a termékfejlesztést. Számunkra mindkét megoldás elfogadható, célunk, hogy rajtuk, a kifejlesztett új termékeken, megoldásokon keresztül a magyar mezőgazdaság is megtalálja számítását.