Hat év alatt 50 százalékkal nőtt a fenntartható befektetések iránti igény hazánkban

Mennyire váltak hangsúlyossá a társadalmi és környezeti (ESG) szempontokra fókuszáló, fenntartható befektetések az elmúlt években?

A Global Sustainable Investment Alliance, avagy a Globális Fenntartható Beruházási Szövetség 2018-as statisztikái alapján, globálisan már minden harmadik dollárt fenntartható módon, az ESG szemléletnek megfelelően kezeltek a pénzügyi piacokon.

A növekedést jól mutatja, hogy 2012-ben a kezelt vagyonnak „csupán” a 21 százaléka volt ESG-kompatibilis, azaz hat év alatt 50 százalékot meghaladó volt a teljes növekedés.

A befektetői igény tehát érezhető, a beáramló új pénzek zöme a fenntartható, ESG befektetésekbe áramlik.

Fontos látni, hogy a fenntartható, környezettudatos működés költséges és számos erőforrást leköt. Emiatt jellemzően a nagyobb árbevétellel és piaci kapitalizációval, mérettel rendelkező vállalatok rendelkeznek magasabb ESG minősítéssel. Az 50 millió dollár alatti piaci mérettel rendelkező vállalatok esetében jellemzően kevésbé költséghatékony az ESG szempontoknak való megfelelés.

Milyen ESG szempontoknak megfelelő, környezettudatos vállalatok teljesítettek a legjobban? Megérte-e a társadalmi és környezeti tényezőket is szem előtt tartó, környezettudatos vállalatokba fektetni az elmúlt öt évben?

A legjobb teljesítményt a vízhiánnyal foglalkozó, valamint az urbanizáció és a felforgató technológiák portfóliója nyújtotta a 2015-2019-es vizsgálati időszakban.

A hozamokat megvizsgáltuk kockázattal és tranzakciós költségekkel korrigálva is, és azt tapasztaltuk, hogy 0,5 százalékpontos éves költségráta mellett a hozamok még mindig döntően versenyképesek voltak.

Utóbbi eredményünk ugyan azt jelenti, hogy kockázatokkal és tranzakciós költségekkel korrigálva már nem lehetett szignifikánsan felülteljesíteni a piacot, de felelős befektetőként nem kellett lemondanunk a profitról sem, hiszen a benchmarkhoz mérhető hozamra tehettünk szert. Ez átlagosan évi 7,62 százalék volt.

A környezettudatosabb globális ESG befektetések tehát nem jártak hozamáldozattal az elmúlt öt év során.

Jellemzően milyen időtávon érnek be az ESG befektetések?

Elemzésünk alapján megállapíthatjuk, hogy az egyébként hosszú távon érvényesülő megatrendekbe történő befektetésekkel már rövidebb időtávon is szép hozamot lehetett elérni, ennélfogva felelős befektetőként hozzájárulhatunk az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az eléréséhez úgy, hogy közben érvényre juthat a sokat emlegetett „doing well while doing good” koncepció.

A kutatásaink az elmúlt öt évet ölelik fel. Ennél régebbi adatok sajnos hiányosan állnak csak rendelkezésre, hiszen egy meglehetősen új területről beszélünk. Az elmúlt öt év alatt ugyanakkor jól teljesített az ESG kategória, melynek hozama a benchmark hozamokkal vetekedett.

Melyek a legfontosabb megatrendek napjainkban?

Az elmúlt években a tematikus befektetések mutatták a legnagyobb növekedést: 2016-ról 2018-ra megnégyszereződött az állományuk, meghaladva az 1000 milliárd dollárt.

A stratégia mögött globális trendek húzódnak meg, ezért is neveztük el őket megatrend-alapú befektetéseknek.

Összesen kilenc témát elemeztünk, mindegyiket három megatrend valamelyikébe sorolva. Az energiahatékonyság, a vízhiány, illetve az élelmiszerbiztonság témák alkották a környezeti, illetőleg az idősödő társadalom, a millenniumi generáció, továbbá az urbanizáció került a társadalmi megatrendbe. Végül a felforgató technológiák, a kiberbiztonság és a robotika reprezentálta a technológiai megatrendet.

Milyen feltételek mentén végezték el a Corvinus Egyetemen az ESG vállalatokkal kapcsolatos kutatásokat és melyek voltak a legfontosabb eredmények? Milyen mértékben támaszkodnak kutatásaik során az ESG minősítésekre?

A kutatásaink során nem akartunk pusztán az ESG minősítésekre támaszkodni. Jelenleg ugyanis meglehetősen nagy különbségek vannak az egyes cégek ESG minősítései között.

Nem egységes még az osztályozási rendszer, ezért csupán 50-60 százalékos a korreláció, vagyis az együttmozgás a nagyobb minősítő cégek osztályzatai között. Ezzel szemben például a hitelminősítők sokkal szorosabban követik egymást, itt 90 százalék feletti a korreláció.

Ennek fényében az egyes megatrendek teljesítményének értékeléséhez olyan portfóliókat alakítottunk ki, amelyek tagjai a témánk szempontjából releváns tematikus ETF-ekből, azaz passzív alapokból kerültek ki. Az egyes részvények adott portfólión belüli súlyarányát oly módon határoztuk meg, hogy ezáltal a portfólió teljes egészében az adott megatrendre „fogadjon”, vagyis a másodlagos hatások (például a cégek mérete, országbesorolása) ne torzítsák az elemzést.

Egy adott befektetés megatrend jellemzőjéhez a tematikus alapokba beáramló relatív pénzösszegek szolgáltak jelzésértékkel. Az ekképpen összeállított portfóliók teljesítményét ezután a benchmarkul választott, a piaci portfóliót reprezentáló MSCI ACWI-vel vetettük össze.

Eredményeink azt mutatják, hogy mind a kilenc ESG tematikájú portfólió megverte a piacot, amire ráadásul az időszakot alapvetően meghatározó, emelkedő bikapiaci környezetben került sor, így ez meglehetősen szép teljesítmény.

Ön az Aegon Alapkezelő portfoliómenedzsereként is dolgozik. Milyen konkrét szektorokat, illetve részvényeket emelne ki, melyben jelenleg is komolyabb potenciált lát?

Fontos a jól diverzifikált portfólió. Tavaly ugyan a technológiai szektorral kimondottan jó hozamokat lehetett elérni, de mindezt koncentráltan, óriási kockázatvállalás mellett. Az Aegon Megatrend portfóliója ezzel szemben sokkal jobban diverzifikált, vagyis porlasztja a kockázatokat. A kockázattudatosság nem ment a hozam rovására, sőt, 25 százalék feletti hozamot értünk el, ami közel 20 százalékpontos felülteljesítésnek felel meg.

Az elmúlt időszakban jól teljesített az IT szektor és a megújuló energia szegmens. Különösképpen a napelem-gyártó részvénytársaságok emelkedtek nagyot. Emellett a felhő alapú szolgáltatások, az online játékipar és a biotechnológiai szegmens is szép eredményeket mutatott fel.

Ezen termékeket is tartalmazó feltörekvő piaci alapunk több mint 21 százalékot hozott a tavalyi évben, 5 százalékponttal felülteljesítve ezáltal a benchmarkot.

Hosszabb távon a megújuló, tiszta energiára támaszkodó vállalatokban látunk komolyabb növekedési lehetőségeket. Jó példák lehetnek erre a napelemgyártók, valamint a víz- és szélenergiára fókuszáló vállalatok.

Ezzel párhuzamosan az elkövetkezendő időszakban számos nyersanyag is drágulhat, úgymint az acél, a réz vagy a palládium, melyek a gyártási folyamatokhoz és az infrastruktúra kialakításához szükségesek.

Komoly katalizátor, hogy Kína felismerte a légszennyezéssel kapcsolatos súlyos problémákat, ezért Peking 2060-ra célul tűzte ki a karbon-semlegességet.

Az unióban is vannak ilyen irányú klímavédelmi vállalások. Az EU 2050-re szeretnék elérni a karbon-semlegesség állapotát. Ezek a folyamatok hosszú távon jelentős keresletnövekedést eredményeznek a korábban említett vállalatok és nyersanyagok esetében melyekre a tőkepiacok már most reagálnak, így napjainkban egy komoly commodity rotációt tapasztalhatunk.

Mekkora érdeklődést tapasztal az ügyfelek részéről az ESG befektetések, alapok iránt az Aegon Alapkezelőnél?

Jelentős érdeklődést tapasztalunk az ügyfelek részéről. Magyarországon az elsők között kezelünk az Aegon Alapkezelőnél ESG tematikus alapot. Az ügyfelek kíváncsiak, fontos számukra a környezettudatosság. Az elkövetkezendő időszakban további növekedés várunk a kezelt vagyon tekintetében.

Milyen mértékben segíti elő a szabályozás a környezettudatosságot?

A „sustainable finance disclosure regulation” elnevezésű fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos uniós rendelet márciustól lép hatályba. Az új szabályozás a kibocsátói és az alapkezelői oldalt egyaránt érinti.

Nagyobb hangsúly lesz a jövőben a befektetők tájékoztatásán, akik így jobban megismerhetik, hogy az adott vállalat a fenntarthatósági szempontok alapján hogyan teljesít.

Emellett fel kell a jövőben hívni az ügyfelek figyelmét a társadalmi és fenntarthatósági kockázatokra is.

A fenntarthatósági kockázatokra az egyik nagy orosz élelmiszeripari vállalat jó például szolgál. Oroszországban egyre nagyobb gondot okoz a hulladékgazdálkodás. Emiatt a kapcsolódó szabályozás hiánya arra enged következtetni, hogy a közeljövőben szigorúbb szabályok bevezetése várható, amire gyakran rövid határidőt szabnak meg a hatóságok. Erre a fenntarthatósági kockázatra a Magnit előrelátóan igyekszik felkészülni környezetbarát csomagolási technikákkal és anyagokkal.

Összességében tehát elmondható, a klímavédelmi kihívások egyre inkább a mindennapjainknak szerves részévé váltak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy 2019-ben az Oxford Szótárnál a klímavészhelyzet lett az év szava. A környezettudatosságra történő ösztönzés a szabályozó oldaláról is egyre erőteljesebbé válhat.