HIPA-vezér: "Olyan helyszínekre is tudtunk beruházást és vállalatokat vinni, ahová korábban nem"

Hogyan változott az elmúlt években a keleti beruházók aránya?

2020-ban a beruházások többsége keletről érkezett. A 97 kiemelt működőtőke beruházásból ázsiai befektetők összesen 30 beruházást valósítanak meg 1165 millió euró értékben, 3612 új munkahelyet teremtve.

A beruházási volumen alapján Kína szerepel az első helyen 27,1%-os súllyal (664 millió euró) a harmadik helyen pedig Dél-Korea található (17,8%, 436 millió euró). A legnagyobb, 184 millió eurós új befektetést a kínai Semcorp valósítja meg,

de a kínai beruházások között olyan nagy befektetéseket is érdemes megemlíteni még, mint a Lenovo és a Shenzhen Kedali vállalatok fejlesztései. A legtöbb új projekt német, a legtöbb új munkahely pedig amerikai cégekhez köthető. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a keleti beruházások aránya emelkedik, a befektetési portfolió kiegyensúlyozott.

Milyen iparágakba érkezik a legtöbb tőke?

Ágazati lebontásban egyértelműen az elektronika a leghangsúlyosabb; a volumen és a létszám harmadát teszi ki. Második helyen a járműipar áll – itt zömében újra-befektetések zajlottak. Ezt követi az élelmiszeripar, mely a teljes portfolió 10%-át adja.

Fontos kiemelni, hogy olyan helyszínekre is tudtunk beruházásokat vinni, ahol korábban egy másik cég leépítés mellett döntött.

Ilyen pozitív példa a kültéri medence gyártással foglalkozó Wellis, mely Európa vezető jacuzzi gyártója. A dabasi székhelyű cég Ózdon, az ABB korábban bezárt telephelyén fejleszt, amivel 800 munkahelyet teremt, 300-at már ez év végéig. Ide sorolható még többek között a Bock nemesvámosi beruházása, ahol korábban egy amerikai gépgyártó működött, valamint a Sangsin jászberényi fejlesztése is.

Mi a keleti beruházások jelentősége?

Ezek a nagy növekedési potenciállal bíró vállalatok anticiklikus hatást váltanak ki a gazdaságban azáltal, hogy válságálló ágazatokban hajtanak végre jelentős fejlesztéseket.

A magyar gazdaság számára, mely erősen támaszkodik a járműiparra, fontos, hogy az e-mobilitás területén jövőtálló beruházások érkeznek. A fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak a régióban, hanem európai szinten is az e-mobilitás egyik központja lettünk.

A befektetők első lépésben régiót választanak, és utána gondolkoznak azon, melyik országot válasszák. Ez egy komplex döntési folyamat, melyben szerepet játszik az általános üzleti környezet, az adórendszer, a támogatói háttér, a rendelkezésre álló szakemberek, az állami támogatási lehetőségek, valamint a gazdasági és politika stabilitás. Ezeken felül meghatározóak a két ország közötti kapcsolatok. A második szint a projektspecifikus paraméterek összessége, itt gyakorlatilag a beruházó ellenőrző-listáján kell végig mennünk.

Egy termelő vállalat esetében a fizikai helyszín, az infrastruktúra, közművek, stb. lényegesek, s hogy mindezt milyen határidővel tudja elindítani.

Mivel hosszú időre kötelezik el magukat, s sok esetben a vezetőség és a munkatársak is ideköltöznek, nem mindegy, hogy kikkel kell majd együtt dolgozniuk. A bizalomépítés szempontjából fontos, hogy hogyan fogadjuk a leendő partnereket. Számukra kulcsfontosságú, hogy az implementáció és a működés kockázatait minimálisra csökkentsék, ami jelentős részben bizalmi kérdés is.

Mekkora szerepet játszik az állami támogatások mértéke a döntésekben?

Összesen négy jogcímen tudunk cégeknek támogatást nyújtani, a három létező mellé tavaly óta a társult egy újabb, amely a Covid-helyzethez köthető.

A regionális jogcímen adható támogatás jogi hátterét az EU átlagától való eltérés adja, az attól elmaradó térségek felzárkózását segítjük a támogatással. Az ország 7 régióra van osztva, 4 ebből 50%-os támogatási maximummal rendelkezik. A támogatás vissza nem térítendő készpénz vagy adókedvezmény lehet, utóbbi 80%-os engedmény a társasági nyereség adóból 13 éven keresztül. A cégek általában az előbbit preferálják, mivel ez azonnal megjelenik a cash flow-ban.

A második a képzési jogcím: ennek a támogatásnak a mértéke legfeljebb 5000 euró lehet személyenként, és a képzés költségeinek maximum a felét finanszírozzuk.

Ez a jogcím azért kedvező, mert Budapesten is elérhető, így azok a cégek, amelyek a fővárost választják, szintén részesülhetnek belőle.

Több üzleti szolgáltató központ élt ezzel a lehetőséggel.

A harmadik, a kutatás-fejlesztési jogcím, melynek egyik formája szintén vissza nem térítendő támogatást jelent. Ebben az esetben a K+F támogatás egy legalább 3 millió eurós  beruházás esetén vehető igénybe, és a teljes összeg maximum 25%-át fedezheti, ha legalább 25 új K+F munkahelyet hoz létre a cég. Ez a támogatás szintén elérhető Budapesten. 

A negyedik a koronavírus miatt bevezetett támogatás, mely egy uniós szabály alapján lehetővé teszi, hogy saját költségvetése terhére az állam a vírus által hátrányosan érintett cégek számra támogatást nyújtson. Idén már a harmadik kör „fut”, az aktuális programban legalább 2 millió eurós beruházásokhoz tuduk legfeljebb 33% vagy 20% intenzitással támogatást nyújtani cégeknek.

Az előző két programban 1338 vállalat jelentkezett támogatásért, melyek 2,3 milliárd eurónyi beruházást terveznek végrehajtani. A program segítségével 265 ezer munkahely megtartását segítjük.

Milyen arányban vesznek igénybe nemzetközi beruházók állami támogatást? Mekkora összeget fizettek ki az elmúlt években?

Amit mi mérünk, az a pozitív beruházási döntések számossága és az ahhoz kapcsolódó beruházási összeg egy adott évben. Ez alapján a projektek durván fele érintett állami támogatásban, és a projektvolumen körülbelül 10% -át teszi ki az állami támogatás összege.

Mi várható idén, hány új beruházással számolnak?

Magyarország továbbra is népszerű befektetési helyszín, jelenleg kb. 150 vállalattal tárgyalunk összesen 20 milliárd eurónyi beruházásról, mely 35 ezer új munkahelyet jelenthet.

Ezek egy része természetesen nem feltétlenül Magyarországon valósul meg, de idén is jó évet fogunk zárni. Az év elején bejelentett SK Innovation 1,9 milliárd euró értékű beruházása, mely 2500 munkahelyet hoz létre, minden idők legnagyobb zöldmezős külföldi működőtőke beruházása.

Szintén jelentős a török Şişecam vállalat 220 millió eurós kaposvári fejlesztése, ahol a cég lelső európai üveg csomagolóanyag-üzemét hozza létre, mely 329 munkahelyet teremt,

valamint kiemelkedik a Lego nyíregyházi bővítése 148 millió euró értékben. A cég 50%-kal növeli fröccsöntői, 30%-kal pedig csomagolói kapacitását, hogy a fenntarthatósági követelményeknek jobban megfeleljen.

Okoz-e bármilyen nehézséget a Brexit? 

A magyarországi brit cégek fontos részei a hazai befektetési ökoszisztémának, velük továbbra is szoros kapcsolatot ápolunk.

Ami inkább felmerülhet, az a Nagy-Britanniában jelen lévő nem brit cégek, amelyek számára Magyarország vonzó befektetési helyszín lehet, amennyiben sor kerül a kapacitások újraelosztására.