Húsz év múlva a vásárlások 95 százalékát neten fogjuk intézni

Az önök jóslata szerint húsz év múlva az értékesítés volumenének közel kilencvenöt százaléka a digitális térben valósul majd meg. Tény, hogy pörögnek most a webáruházak a járványhelyzet miatt, de nem sok ez egy kicsit?

Alapvetően abból indultunk ki, hogy húsz év múlva a mai z-generáció tagjainál összpontosul majd a legnagyobb vásárlóerő. Az ő szokásaik, hozzáállásuk a technológiához meghatározó lesz. Márpedig ők már most hozzászoktak, hogy mindent kényelmesen, online intéznek a beszélgetéseiktől kezdve mindenfajta vásárlásig. Nekik már ez a természetes.

Ez azt jelenti, hogy a hagyományos áruházakra vagy éppen a kisboltokra már nem lesz szükség és megszűnnek?

Jó kérdés, nyilván ez egy predikció, és a jövő nincs kőbe vésve. De az biztos, hogy egy nagy áruházláncnak, vagy akár egy kisebb boltnak is számolnia kell számos olyan költséggel, mint a bérleti díj, az alkalmazottak munkabére és még számos más tétel, ami azért keletkezik, mert egy üzlethelyiségben folyik az árusítás. Árban és szolgáltatások terén már most is versenyképesebbek azok, akiknek nem kell a fizikai hellyel járó költségeket kifizetni. Ez a különbség a közeljövőben egyre jobban ki fog ütközni. Persze nem egyik pillanatról a másikra, de akik nem bírják a versenyt, be fognak zárni.

Bőven vannak azért olyan termékek, amelyekről nehezen elképzelhető, hogy a netről fogjuk rendelni. A zöldségféléket például jobban szeretjük boltban megvenni, ragaszkodunk hozzá, hogy lássuk, mit teszünk a kosárba…

Igen, a friss, gyorsan romló termékeket az ember kevésbé szívesen veszi meg online. De régen ugyanez volt a ruhákkal, cipőkkel, mindenki úgy volt vele, hogy ezeket csak boltban lehet megvenni, ahol fel is lehet próbálni. Ma meg már teljesen természetes, hogy online rendeljük a ruházati termékeket, a webshopok is rugalmasabbak lettek, ráálltak arra, hogy bizonyos időn belül minden további nélkül visszacserélik a terméket, ha mégsem jó a méret vagy egyszerűen nem tetszik.

A jelenleginél mindenképp nagyobb szállítási kapacitásra is szükség lesz.

Így van, manapság az egyik legnagyobb probléma maga a logisztika. A kiszállítási lánc folyamata még bőven hagy kívánni valót maga után, de ez csak fejlesztés kérdése, aligha lesz ebből a további növekedés kerékkötője.

Az idei évre 4,5 billió dollár forgalmat jósolnak az online forgalomnak. Mennyire köszönhető ez a járványhelyzetnek?

A koronavírus-járvány egy hatalmas trigger volt az összes vállalatnak, egy olyan pont, hogy ha eddig halogatták is, most mindenképpen be kellett lépni az e-kereskedelmi térbe. 2020-ban markáns ugrás volt, az idei év eredménye is szemmel látható lesz, de ha megnézzük a statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy évről évre markánsan növekedett már a járványhelyzet előtt is. Magyarországon 2014-ben 273 milliárd forint volt a webáruházak belföldi nettó forgalma, 2018-ra ez 669 milliárd forintra bővült.

Most a járványhelyzet miatt csúcson van az online vásárlás, de ha elmúlik a veszély és kiszabadulnak az emberek, sokan visszatérnek majd korábbi vásárlási szokásaikhoz. Mennyire akasztja majd meg ez az e-commerce piac növekedését?

A kicsik viszonylag könnyen, a nagy szereplők egyel nehezebben reagáltak, és nyitottak e commerce platformot. A kereskedők ezt a platformot már akkor sem fogják elhagyni, ha az élet visszatér a normális kerékvágásba. Még akkor sem, ha egyébként valóban lesz egy kisebb visszavándorlás a boltokba. Az pedig már most borítékolható, hogy az online vásárlások száma magasabb lesz, mint a COVID előtti időkben.

Hogyan fogják megtartani a webshopok a vevőket? Elvégre ahogy haladunk 2040 felé, úgy lesz egyre komolyabb a verseny köztük…

Hatalmasnagy különbségek a webshopok között ma már nincsenek, vannak nagyon jó félkész és dobozos rendszerek. Ami igazán fontos, az az adat. Az Amazon, a Best Buy vagy az Alibaba  nem azért lettek híresek és rendkívül látogatottak, mert kiemelkedően jók a kiszállításban vagy verhetetlenül olcsók az áraik, hanem azért, mert mindenkinél korábban kezdtek bele az adatvagyon összegyűjtésébe és felhasználásába. Vásárlás előtt a regisztrációval rengeteg adatot megadunk magunkról, de magával a vásárlással is értékes információkat szolgáltatunk. Hány éves vagyok, melyik évszakban, melyik napszakban, hétvégén vagy hétköznap vásárolok, mit veszek és mennyiért, nagyon sokat elárulok a szokásaimról.

Önmagában nem is a webshop képvisel komoly értéket, hanem az, ha a tulajdonosa megfelelően tudja kezelni ezeket az adatokat, algoritmusok segítségével nyer belőlük predikciókat. Ez utóbbi az igazán fontos, és itt jön a képbe a data science tudománya és a jósló analitika. A verseny ugyanis már ma is egyre kiélezettebb, a tét pedig óriási – a vásárlók ma már érzékenyebbek az ügyfélkiszolgálás terén, és akár egyetlen kisebb hiba után is inkább a konkurenciánál keresik a hasonló termékeket vagy szolgáltatásokat.

Hétköznapi nyelvre lefordítva ez az, amikor rendelek egy kerékpárt, majd sorban kapom a reklámokat bicikliskulacsról, sisakról és láthatósági mellényről?

Igen, bár ez már jóval összetettebb. Vannak olyan ajánlórendszerek, amelyek globálisan gyűjtenek adatokat a felhasználókról. Jó példa erre a Netflix, amelynek algoritmusa megfigyeli, milyen filmeket választ egy adott korcsoport, persze még számtalan szempont alapján szűrve, így amikor megjelenik egy új regisztráló, egyből olyan filmekkel fogja bombázni, amelyekről a begyűjtött adatok alapján úgy gondolja, hogy szívesen választaná.

Jó példa a bicikli meg a kulacs is, de a rendszer itt nem áll meg, hanem elkezdi ajánlani, hogy ha már elkezdtem biciklizni, akkor fussak is, és küldi a futócipős reklámokat. Magyarországon még nem sokan szánják rá a megfelelő energiát, hogy ezeket az adatokat megfelelően használják. Ezen a területen biztos, hogy az elkövetkezendő öt-tíz évben hatalmas fejlődés lesz.