Itt van a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap első befektetése – tőzsdén a Megakrán

Január elején jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, hogy az új, Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap alapkezelőjének kiválasztására kiírt pályázatot a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. nyerte el. Azóta meg is történt az alap első befektetése, a Megakrán részvényeivel már lehet kereskedni a BÉT Xtend piacon. Csuhaj V. Imrével, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójával a tőzsdére készülő középvállalkozásokról beszélgettünk.

Milyen célt szolgál pontosan a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap?

Az Alap célrendszere kettős: egyrészt az arra alkalmas cégeket rövid tőkebefektetések (24-36 hónap) segítségével felkészíti a tőzsdei bevezetésre, hogy áttekinthetően és felelősen működjenek, illetve, hogy a cégvezetők is megszokják, hogy nem egyszemélyben döntenek mindenről, van mellettük egy tulajdonostárs. Másrészt az alap egy plusz bizalmi faktort nyújt a befektetőknek tőzsdei bevezetésnél, így a tőzsdei kibocsátás esetén mind méret, mind tartalom szempontjából megfelelően kiegyensúlyozott befektetői kör elérésében segítünk. Egy állami háttérrel rendelkező tulajdonostárs jelentős bizalmi tényező lehet a befektetők számára. Komoly előny, ha egy cég transzparens, különösképpen, ha nemcsak maga állítja önmagáról, hogy komoly piaci potenciállal rendelkezik, hanem független, tekintélyes szereplők is.  Ilyen módon igyekszünk biztosítani, hogy a magyar kkv-k megfelelő számban és megfelelő fejlettségi állapotban kerüljenek tőzsdére. Ezzel az alappal végre teljessé válik az egy-egy cég életciklusát támogató ökoszisztéma, a startup fázistól egészen a tőzsdére lépésig.

Mennyire tehető az országban lévő tőzsdeérett kis-és középvállalkozások száma?

A gazdasági adatokból kiindulva akár százas nagyságrendet is mondhatnánk, ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a cégek működését, akkor jóval kisebb számot kapunk. Sok esetben a cégvezetők mentális felkészültsége még nem teszi lehetővé a szintlépést: a negyedéves részletes beszámolók nyilvánosságra hozatala és a teljes átláthatóság gondolatával sokan még nem tudnak megbarátkozni.

Elegendő lehet az alap által biztosított forrás egy tőzsdére készülő kkv-nak?

A szabályok értelmében kötelező egy vagy több társbefektető megléte is, mi tehát csak részfinanszírozást vállalunk. A forrást a cég olyan fejlesztésre fordíthatja, amely a nyilvánosság feltételeit hivatott megteremteni, mint például a menedzsment felkészítése, informatikai rendszer kiépítése, a jogi környezet rendbetétele, valamint az imázs felépítése. Az Alap 13 milliárd forint alaptőkével jött létre, a kihelyezendő forrásösszegnek az elméleti felső határa az alap jegyzett tőkéjének 15 százaléka, azaz közel kétmilliárd forint. Terveink szerint egy-egy projektbe átlagosan egymilliárd forintot fektetünk be.

Mi a potenciális cégek álláspontja a tőzsdére lépésről?

A tőzsdére lépés lehetősége sokszor elkerüli a vállalatok figyelmét, hiszen a jelenlegi piaci környezetben a hitelezés még mindig nagyon népszerű és az eredményes cégek esetében olcsó finanszírozási forma. Amit látni kell azonban, hogy a tőzsdei lét a finanszírozásnál jóval több: erős hitelességet jelent egy cég számára, sokszor ugyanis az üzleti bizalom, az átláthatóság nagyobb értékkel bír mint maga a pénztőke.

Hogyan ítéli meg a piacot? Az állami és a magán tőkealapokkal együtt beszélhetünk forrásbőségről?

A jelek szerint a tőkefinanszírozási forma – ezen belül a kockázati tőke - előnyeit fokozatosan ismerik fel a vállalkozások. A vissza nem térítendő támogatások mellett egyre inkább teret hódít az üzleti megtérülést mindig szem előtt tartó tőkefinanszírozás.

Korábban befektetési pályájuk csúcspontjának nevezte a tavasszal indult Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot. Hol tart most a történet?

A Megakrán Zrt. az egyik sikertörténetünk: a cég a napokban jelent meg a tőzsdei nyilvános kibocsátás előszobájában, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Xtend piacán. A vállalatban 40 százalékos részesedést szereztünk, 271 millió forint fejében. A tulajdon harminc százaléka intézményi befektetők birtokában van, a másik harminc százalék pedig privátbanki ügyfeleké. A speciális daruzási, emeléstechnikai megoldásokkal foglalkozó vállalat másfél év alatt komplex szolgáltatóvá vált, így képes előre megtervezni a munkákat, bevonni a kapcsolódó szolgáltató cégeket, s ezeket együtt értékesíti. A nagy tömegű gépek be- és kiemelésével foglalkozó cég által alkalmazott technológia kifejezetten környezetbarát, működése a tőzsdei követelményeknek megfelelően teljesen transzparens, és tisztességesen megfizeti az alkalmazottait. Ilyen területen dolgozó vállalatok egyébként nem nagyon vannak jelen a magyar tőzsdén. A tőzsdefejlesztési alapunk jelenleg is több, jellemzően nagyobb léptékű ügylet felett bábáskodik. Teljesen új, Magyarországon eddig nem látott konstrukciót is támogatunk, innovatív portfóliót vinnének a tőzsdére. Idén összesen másfél milliárd forint erejéig köteleződik el az alap.