Jákli Gergely: Zöld Finanszírozási Programot indít az EXIM

Az EXIM volt a házigazdája az október közepén Budapesten megrendezett Annual General Meeting-nek, ahol is a Berni Unió 52 tagját 160 személy képviselte. Mi volt a megbeszélések fókusza?

A Berni Unió által összefogott exportfinanszírozó és -biztosító intézmények a teljes világkereskedelmi forgalom 14 százalékának kockázatait biztosították a tavalyi évben.

A Berni Unió idei közgyűlésének egyik fókusza a koronavírus utáni időszak várható gazdasági pályája volt. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai alapján a világkereskedelmi forgalom a tavalyi évben 7,5 százalékot esett. Ezzel szemben az állami hátterű exporthitelügynökök biztosítási volumene 9 százalékkal nőtt, amiből jól látszik, hogy az exporttal járó kockázatok kezelése jelentősen felértékelődött, egyfajta beavatkozási igény, kényszer tehát az egész világon megfigyelhető.

A járvány után a kereskedelmi forgalom ugyanakkor visszapattant. Egy „V” típusú kilábalásról beszélhetünk, a WTO által felvázolt legjobb forgatókönyv alapján a világkereskedelem visszaépülhet a koronavírus előtti növekedési pályára. A kérdés az, hogy milyen görbéjű növekedés veszi mostantól kezdetét. A budapesti találkozón többek között azt vitattuk meg, hogy ebben milyen szerepe van az exporthitel-ügynökségeknek.

Emellett fókuszáltan foglalkoztunk a szubszaharai térséggel, illetve annak fejlesztési lehetőségeivel, a harmadik fontos téma pedig a zöld, fenntartható finanszírozás.

A koronavírus-járvány az egész világgazdaságra jelentős hatással volt. Milyen megállapításokra jutottak a Berni Unió résztvevői a várható világgazdasági trendekkel kapcsolatban általában, illetve kifejezetten az exporttal járó kockázatok kezelésének terén?

Alapvetően a nagy kérdés az, hogy a világkereskedelemi forgalom vissza tud-e térni arra a növekedési pályára, ami 2010-ben indult.

Az elmúlt években elkezdtek felértékelődni a regionális értékláncok és ezt a folyamatot a pandémia felgyorsította.

A nagy multinacionális vállalatok jellemzően újraosztják a kapacitásaikat. A vállalatok közelebb viszik a fogyasztói célpiacokhoz a termékelőállítást. Ez egyrészt biztonságosabb, másrészt a termelés is jobban megfelel a zöld klímacéloknak, miután ezzel még a logisztikai útvonalak is rövidülnek.

Szintén fontos kérdés, hogy ez a folyamat a beszállítói láncokat mennyiben fogja megrázni, illetve az exportfinanszírozók hogyan tudják a vállalatokat segíteni, hogy új partnereket találjanak.

Napjaink másik kiemelt fontosságú témája, hogy ezen állami hátterű szereplők hogyan tudnak még jelentősebb kereskedelmi felhajtóerővé válni a pénzügyi eszközeiken keresztül. Véleményem szerint a kooperációban rejlik az egyik kulcspont, azaz, hogy miként tudnak az egyes pénzügyi intézmények együttműködni és közösen olyan projekteket finanszírozni, melyben – egyfajta facilitátorként – minden szereplő megtalálja a saját kereskedelmi potenciálját.

Említette, hogy az Annual General Meeting másik két fő témája a szubszaharai térség fejlesztési lehetőségei, valamint a fenntartható finanszírozás volt. Az EXIM részt vesz-e már a szubszaharai térség finanszírozásában, illetve mi a válasza a fenntartható fejlődésre?

A szubszaharai térség nem tradicionális piaca a magyar termékeknek. Az elmúlt időszakban azonban aktívan kerestek lehetőségeket a régióban a magyar vállalkozások. Ghánában például egy magyar vállalat szennyvíztisztító üzemet épített, amit mi finanszíroztunk. Ennek keretében kétmillió ember életminőségét javítjuk azzal, hogy a szennyvíz tisztított formában kerül vissza a környező folyókba és már folyamatban van két másik telep kiépítése is a térségben, szintén a mi finanszírozásunkkal.

A fenntartható fejlesztések megvalósításához mindenképpen szükség van az ezeket célzottan támogató, fenntartható exportfinanszírozásra. Ez számunkra komoly prioritás.

Még ebben az évben elindítjuk a Zöld Finanszírozási Programunkat, amivel szeretnénk ösztönözni a magyar vállalatokat, hogy a beruházásaik tervezésekor, megvalósításakor vegyék figyelembe a fenntarthatósági célokat is.

A Planet Budapest Világtalálkozón jelentjük majd be ennek részleteit, jelenleg egyeztetünk a Magyar Nemzeti Bankkal, mint szabályalkotóval.

A 4 napos rendezvény során nyilván számos tárgyalást folytattak le a külföldi exporthitel-ügynökségek képviselőivel. Mi a tapasztalata, milyennek látja a szektor többi képviselője az EXIM-et?

Alapvetően második generációs exporthitelügynökök vagyunk. Az első exporthitel-ügynökségeket a 20. század elején hozták létre az egyes államok. Mi 1994-ben, a rendszerváltást követő években alakultunk, csakúgy, mint más hasonló intézmények a V4-es országokban.

Meglátásom szerint most értünk el ahhoz a ponthoz, hogy olyan képet látnak rólunk, mint a nyugat- európai társainkról. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi bank és biztosító vagyunk egyszerre. Az elmúlt 27 évben is részben integráltan működtünk, de az elsők között voltunk az exporthitelügynöki világban, akik – 2012 óta – hivatalosan is integrálták a banki és biztosítói tevékenységet. Ez nem volt jellemző Nyugat-Európában.

A 2017-ben elindult üzleti stratégiánkban az ügyfélszám növelését tűztük a zászlónkra. Ma már ott tartunk, hogy több mint 2200 ügyfele van az EXIM-nek, míg 2012-ben csupán 300 ügyfele volt.

Ennek megfelelően dinamikus növekedés figyelhető meg az eszközállományban is. Mind a biztosítási, mind a hitelportfóliónk nagyot nőtt. Tavaly év végén az összes pénzügyi eszközünk értéke meghaladta az 1600 milliárd forintot.

A tavalyi évben minden nyolcadik forint folyósított vállalati hitel EXIM-es forrás volt, és a teljes vállalati hitelállomány 11 százalékát adta az Eximbank.

Az elmúlt években számos club-deal-ben vettünk részt, ügynökként is funkcionáltunk, bizonyítottunk, és összefogtuk az exporthitel-ügynököket magunk mögött. Ezt a fejlődést visszaigazolja a szakma, aminek az egyik leglátványosabb megnyilvánulása, hogy az EXIM-et beválasztották a Berni Unió Management Committejébe, vagyis elitklubjába.

Mi annak a jelentősége, hogy az EXIM-et beszavazták a Berni Unió Irányító Bizottságába?

A szakma elismerésen, visszaigazolásán túl a Berni Unió bizottságában benne lenni a gyakorlatban azt is jelenti, hogy közelebb vagyunk az információkhoz és van némi ráhatási képességünk, és így sokkal gyorsabban tudunk reagálni a nemzetközi változásokra.

Amikor egy magyar vállalat külföldön versenyez, akkor a termékek értékesítésénél az amerikai, a kanadai, a japán, a lengyel és a cseh versenytársaival kell megküzdenie.

Amennyiben pénzügyi eszközt vagy szolgáltatást nyújtunk ehhez egy hazai exportőrnek, akkor nekünk is a többi exporthitel-ügynökség pénzügyi termékeivel szemben kell versenyképesnek lennünk.

Az EXIM-en túl, a magyar gazdaság, illetve a magyar exportőrök tudnak-e profitálni az Önök bizottsági tagságából?

Abszolút. Közelebb vagyunk az információhoz, tehát erősebben tudjuk képviselni a magyar cégek érdekeit és gyorsabban tudunk akár terméket is fejleszteni. Emellett, egy-egy új típusú veszélyforrás esetén fel tudjuk hívni a kockázatokra a közösség figyelmét. A befolyásolási képességünk tehát egy fontos előny a magyar gazdaság, illetve a magyar exportőrök számára is.

Ami talán még az eddig említetteknél is fontosabb, az a kapcsolatépítés, ugyanis tipikusan többszereplősök az ügyletek. Egyre több pénzügyi partnerre teszünk szert, mellyel a magyar termékeknek keresletet generálunk a nemzetközi térben.

Mit gondol, melyek a magyar export és a magyar exporthitel-ügynökség erősségei? Mennyire tud Magyarország fejlődni az exportpiacokon?

Az egyik legnagyobb előnyünk az integrált keretek között való működés: az EXIM bank és biztosító is egyben.

Amiben az exportpiacokon fejlődnünk kell, az a diverzifikáció. A magyar export erősen kitett az Európai Unió piacának. A Brexit előtt a teljes exportunk 80 százaléka, Brexit után 76 százaléka irányult az EU-ba.

Az elmúlt időszakban elindult egy kedvező folyamat. A magyar vállalatok az Európai Unió határain kívül is elkezdtek kereskedni, de van még bőven előrelépési lehetőség.

Jelenleg 62 országban van finanszírozott ügyletünk, de 127 országban vagyunk képesek kockázatot vállalni. Vannak tehát még bőven olyan részei a világnak, ahova szívesen segítenénk a magyar termékek, szolgáltatások vagy akár technológiák eljutását.

Szintén fontos pont a kapacitásallokálás kérdése. Számos exportáló vállalkozásnak érdemes lenne megvizsgálnia, hogy megérné-e a termelését a célpiachoz közelebb vinnie.

Milyen arányban hitelez az Eximbank a hazai kkv és nagyvállalati szegmensnek?

Az ügyfeleink közel 90 százalékát a mikro-, kis- és közepes vállalkozások teszik ki. Az export tehát nem csak a nagyvállalatok játszótere.

Volumenek alapján tavaly az új folyósított hiteleinknek 56 százaléka ment a kkv szektorba, a fennmaradó rész pedig a nagyvállalatokhoz. A belföldi finanszírozás esetén kiemelt célunk a kkv-k forrásellátása.

Mely országokba exportálnak nagyobb súllyal a hazai vállalkozások? Mennyire sikeres a keleti, illetve a déli nyitás?

Az Unión kívül az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és Oroszország számítanak kiemelt partnerországnak.

A biztosítói számainkból az látszik, hogy az EU-n kívüli piacok fejlődése erőteljesen megindult: a fedezetbe vett állomány 2016-ban 185 milliárd forint volt, tavaly év végén pedig már 443 milliárd, tehát több mint a duplájára nőtt öt év alatt.

A magyar vállalatok kezdenek kilépni az EU határain kívülre. Ez a folyamat alátámasztja azon gazdaságstratégiai törekvéseket, hogy minél nagyobb kereskedelmi forgalmat építsünk a keleti és déli országokkal.

Jelenlétünk Latin-Amerikától, Ghánán, Dél-Afrikán és a FÁK térségen át egészen Indonéziáig, Laoszig tart. A vállalatok aktívabbá válnak ezen piacokon, mi pedig segítünk nekik kezelni a kockázatokat.

Mely termékek esetében értek el a magyar vállalkozások export sikereket?

Széles körben. Az általunk finanszírozott ügyletekben jelentősek a vizes projektek, úgymint a víztisztítás, a szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás. Hasonlóképpen fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági gépek, berendezések és termékek. Ezenkívül a gyógyszeripari és az egészségipari termékeket is ki kell emelni.

Azt látjuk, hogy a magas hozzáadott értékű termékekkel lehet külföldön jól szerepelni.

A kínai, az orosz és az indiai exportpiacokban mekkora növekedési potenciált lát? Mennyire jelentősek a belépési korlátok?

Mind a három önmagában is óriási piac. Indiát talán kevésbé látják érdekesnek a hazai vállalkozások.

Az orosz reláció tradicionális piac. Oroszországban kedveltek a magyar termékek, melyeket jellemzően jó minőségűnek tartanak. Emiatt a belépési korlát Oroszországban alacsonyabban van.

Az elmúlt időszakban az uniós szankciók nehezítik az oroszországi terjeszkedést. A szankciók bevezetése óta nincsen drasztikus növekedés a térségben, inkább befektetések fordulnak elő növekvő számban. Vannak olyan szereplők, akik a szankciók hatására Oroszországban alapítottak gyárat és ott kezdtek termelni.

A FÁK térséget kell még kiemelni, amely nagyon gyorsan bővülő piac óriási potenciállal. Az orosz szankciók óta a FÁK térségbeli kereskedelmi kapcsolataink gyorsulva bővülnek.

Kína tekintetében egy város megrendelési mennyisége is ellát egy multit. Kínába azért nehéz betörni, mert óriási volumenekben kell gondolkodni mindenből. A kínai piacon az tud sikeresen tevékenykedni, aki egy nagyon szűk régióra, illetve egy-egy városra fókuszál.

Viszont Kínában is vannak sikereink. Az egyik tőkealapunkon keresztül egy magyar társaság nyújt okosparkoló szolgáltatást már 3-4 kínai városban. Többek között a téli olimpia helyszínén is ez a magyar rendszer fog segíteni az oda látogatóknak szabad parkolóhelyet találni.

A koronavírus árnyékában hogyan alakul a bedőlési ráta az egyes partnerországokban? Hol a legnagyobb a nem-teljesítő hitelállomány?

Ezt ma még nehéz számszerűsíteni. A berni uniós statisztikák alapján valamelyest emelkedett a kárfizetések aránya. Viszont még nagyon sok országban él a hitelmoratórium, csakúgy, mint számos állami intézkedés, amely stabilizálja a cégeket. A mostani kárfizetésekből tehát korai lenne következtetéseket levonni.

A fiskális intézkedések egyelőre elfedik a valós bedőlési kockázatokat, mind belföldön, mind külföldön.

A magyar EXIM-nek 14 kárfizetése volt a tavalyi évben mintegy 2,7 milliárd forint értékben. Emellett 26 db kárigénybejelentésünk volt 9 milliárd forint összegben. Ennek egy része a behajtási szakaszban megtérült és nem kellett kárt fizetni belőle.

Véleményem szerint a nyersanyagárak emelkedése jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. A Berni Unió statisztikái alapján 2014-ben és 2015-ben a nyersanyagárak akkori megugrása miatt jóval nagyobb bedőlési hullám keletkezett, mint 2008 után. A mostani kárfizetések még a 2008 utáni szintet sem érik el.

A nyersanyagárak emelkedésének begyűrűzése több cég fedezeti pontjára kedvezőtlenül hathat, ezáltal a folyamat elindíthat egy kárfizetési hullámot a régióban.

Meglátásom szerint e tekintetben most kezdődik a rázós időszak.

Az elmúlt időszakban kellett-e számottevőbb céltartalékot képeznie a Magyar Exporthitel Biztosítónak?

A biztosítói oldalon kiugró kárfizetés nem volt, de természetesen minden olyan szituációban, amikor a kockázatok nőnek, akkor a káralapképzés is nő.

A bankok esetében pedig kifejezetten felügyeleti elvárás volt, hogy a céltartalékokat megemeljük. Intézményi szinten úgy gondoljuk, hogy fel vagyunk készülve egy esetleges bedőlési hullámra, amely nem rengetné meg az EXIM tőkehelyzetét. Erre azonban remélhetőleg nem kerül sor.

A 90 napnál hosszabb ideig nem fizető ügyfeleink száma minimális, alig magasabb nullánál. Az esetleges problémás ügyfelek esetében pedig a hitelek átstrukturálásával áthidalhatók a nehézségek.