Joint Venture Szövetség: A hazai cégek 30-40 százaléka nem tudná kigazdálkodni a minimálbér emelést
InterjúA járvány lassulásával újjá szerveződő gazdaságban kedvező hitelezéssel kell segíteni a talpraállásban a magyar vállalkozásokat, de csak azokat, amelyek bizonyítottan emelni képesek versenyképességüket. Ezzel együtt számítani kell arra, hogy a minimálbér tervezett emelése számos vállalkozás számára a véget jelenti majd – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Gulyás József, a Joint Venture Szövetség kijelölt ügyvezetője alelnöke, a szervezet KKV Bizottsága elnöke.
Hogyan jellemezné szervezetüket?
A Joint Venture Szövetség az egyetlen magyarországi szervezet immár 35 éve, amely a mikrovállalkozásoktól a multikig egyetlen családba szervezi a magyarországi cégeket, és képviseli az érdekeit. Úgy gondolom, kevés szervezet mondhatja el magáról, hogy nemcsak kormányokon, hanem rendszereken is átívelő. szervezet.
A GKI legutóbbi üzleti hangulat indexe némi csökkenést mutat. Ön miként látja a hangulatot az Önök által képviselt vállalatoknál?
Az általunk képviselt vállalkozásoknál, amelyek persze nem jelentik a teljes magyar gazdaságot, inkább a bizakodás jeleit látom. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy rettenetes veszélyek szabadultak el. Az egyik az infláció, a másik hogy helyenként kritikus munkaerőhiány tapasztalható. Ön beteljesítő jóslatként mindenki V-alakú visszapattanásra számít, ami kifejezetten pozitív. A hitelezési folyamatok tekintetében fontos, hogy a nagyon kedvező, nulla százalékos NHP programot kivezetik, ugyanakkor a mikró vállalkozások számára segítséget nyújt a hitelmoratórium óvatos fenntartása.
Kifejezett optimizmusra ad okot az is, hogy a kormányzati bejelentések szerint az Európai Unióból érkező támogatások egy részét kifejezetten a kisebb vállalkozások felé csatornázzák át.
Az ellátási láncok akadozása miatt mekkora kárt szenvedtek a hazai vállalkozások, és mely területeken látható ennek hatása?
Katasztrofális az ellátási lánc megakadása a globális kereskedelemben. Különösen, mióta Kínában újra felütötte a fejét a koronavírus-járvány, egyes kikötőket lezártak, és ennek hatására nem egy-két nap, hanem egy-két hét után indulhatnak a szállítmányok.
A nagy nyugati kikötők – Bremerhaven, Hamburghaven – működése emiatt akadozik. Az Egyesült Államokban pedig bizonyos kikötők a munkaerőhiány miatt kirakodási gondokkal küszködnek, de a közúti szállítmányok szervezésében is fennakadást okoz, hogy ott szintén munkaerőhiány lassítja a tevékenységet. Ezek a hatások nem állnak meg az országhatároknál, negatív hatásai leszivárognak a világgazdaságban egészen a mikrogazdaságokig. Fontos kérdés az is, hogy a vírus támadásának vége lesz-e a közeljövőben, vagy sem.
Azzal is tisztában kell lenni, hogy a világgazdaságnak ma már két szíve van, és az egyik Kínában dobog. Ha ott bajok mutatkoznak, azt mindenki megérzi.
A járvány előtt egyszerre volt jelen a gazdaságban a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Mi a helyzet jelenleg?
A részletes elemzéshez egyelőre még nincsenek megfelelő adatok. Személy szerint azt gondolom, nagyon nagy a munkaerő iránti igény, a munkavállalók közül sokan azonban még kivárnak, hogy a legzsírosabb állásokat szerezhessék meg. Különösen az építőiparban nagy a munkaerőhiány, így jelentős a munkabér és vállalkozói díj infláció.
Jellemző, hogy a közepesen képzett kőművesek ma már napi 35-40 ezer forint munkabér alatt nem állnak munkába.
Egyfajta átrendeződés is megfigyelhető. Egyrészt az amúgy is megtépázott vendéglátóiparból sokan az építőipar felé orientálódnak, hiszen ahol a kőműves 35-40 ezer forintot keres, ott a segédmunkás 20-25 ezer forintot. Ezzel együtt megindult a visszarendeződés folyamata is, hiszen a korábban külföldön dolgozók jó része ismét szeretne visszamenni jól fizető nyugati munkahelyére.
Mire számít a kormányfő által beígért minimálbér emeléssel kapcsolatos tárgyalásokon?
A magyar gazdaság versenyképességének fontos feltétele a jól megfizetett és képzett munkaerő. Az első lépés persze a tűzoltás, a minimálbérek rendezése. Az öt és fél százalékos növekedéshez kötött adóvisszatérítés jó szociálpolitikai döntés, amely egyben plusz vásárlóerőt is jelent a piacon, igaz az inflációt is gerjeszti.
A minimálbér emelése elkerülhetetlen, azzal azonban tisztában kell lenni, hogy a kis- és közepes vállalkozások 30-40 százaléka nem tudja majd kifizetni, így tömeges csődökre kell számítani.
Ezért feltétlenül szükség lenne valamiféle védőhálóra, nehogy odajussunk, hogy a megszűnő vállalatok okozta munkanélküliség újabb válságot idézzen elő. Ebben nyújthat segítséget például a hitelmoratórium fenntartása is.
Egyfajta mentőcsomagról a miniszterelnök is beszélt a minimálbér emelés kapcsán. Lát arra, esélyt, hogy ez ügyben valamiféle megállapodás körvonalazódjon a kormány és a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek közötti tárgyalásokon?
A magyar gazdaságban jelenlévő multinacionális vállalkozások versenyképességi modelljét át lehet transzformálni a hazai kis- és közepes vállalkozások működéséhez. A Joint venture Szövetség is dolgozik ezen.
Azaz vállalati szinten emelni kell a versenyképességet a túléléshez. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek önerejükből ezt nem tudják megtenni, rövid ideig tartó támogatást kell nyújtani, de tisztában kell lenni azzal, hogy lesznek, akiken ez sem segít.
Az NHP Hajrá lassan kifut, helyére a Kavosz által meghirdetett újabb kedvezményes hitelakció lép majd. A bankok is igénylik ezt, mert szerintük nagy szükség van a vállalkozásoknak a megfizethető plusz forrásokra. Ön hogyan látja?
Ha feltételezzük, hogy V-alakú visszapattanás lesz és kedvező üzleti hangulat, illetve valóban előtérbe kerül a versenyképesség emelése, akkor a gazdaságnak feltétlenül szüksége van valamiféle hiteltámogatásra, amelyre jónak tűnnek a Kavosz nagyon kedvező feltételekkel nyújtott hitelei.
De a fentiek értelmében már nem pénz osztogatásról kell szólni a hitelezésnek, hanem olyan forrásról beszélünk, amelyet a versenyképesség valódi emelésére fordít a vállalkozás, és ezt amit hitelt érdemlően bizonyítani is tud a hitelbírálat során.
Vagyis olyan fejlesztésekre van szükség, amely exportképes, innovatív, digitalizált.
A hitelmoratórium feloldása nem eredményezhet csődhullámot?
Úgy gondolom, a hitelmoratórium feloldása kifejezetten fokozatos lesz. Persze biztosan vannak vállalkozások, amelyek a határon vannak, ők bajba kerülhetnek. A rendszer kivezetésénél várhatóan figyelembe veszik, hogy mely területen, milyen piaci körülmények között működik egy-egy vállalkozás, és ennek függvényében döntenek a moratórium megszüntetéséről. Vagyis semmiképpen nem fűnyíró elven történik a kivezetés.
