Koji László: nyáron tovább drágulhatnak az építőanyagok – néhány ágazatban keletkezhet extraprofit

Vár-e további áremelkedést a nyersanyagárakban? Milyen tendenciákat lát?

A nyári hónapokban további áremelkedésre számítok az építőanyagok és az építőanyagok gyártásához szükséges alapanyagok esetében egyaránt.

Nagyságrendileg 92 terméket tartunk nyilván, melyek most a NAV kritikus termékek listájára is felkerültek. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak ennél a 92 termék adásvételénél bejelentési kötelezettségük van az adóhatóság felé.

A várakozásaim alapján az év vége magasságában újra lefelé korrigálnak majd a kritikus termékek árai. Az ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy jövő év közepéig az idei első negyedév végén látott árszínvonal nem fog visszaköszönni.

Hogyan alakul a hazai építőipari és nyersanyagtermelő vállalatok nyeresége?

A kivitelezők az építés-szerelési munkadíjak árát átlagosan 10 százalékkal emelték júliusig. A lakásépítés és lakásfelújítás esetében ez a szám 13 százalékra tehető.

A kivitelezők ugyanakkor ezt az áremelést csaknem teljes egészében a munkadíj és a bérmunka megfizetésére költik, hiszen a munkabérek is megközelítőleg ilyen mértékben emelkedtek.

Az építéssel és felújítással foglalkozó vállalkozások jövedelmezősége, avagy 5-10 százalék körüli árbevétel arányos eredménye nem fog javulni ebben az évben. Sőt, akár még csökkenhet is. Számos folyamatban lévő szerződésnél az építőanyagok és az egyéb termékek árváltozásának egy részét a megrendelő a kivitelezőre próbálja hárítani.

Ráadásul az anyagár és egyéb szerelvények árváltozásán túl növeli a költségeket a kialakult helyzet. Sok helyen lelassulnak a kivitelezések, az anyagbeszerzési idő növekszik vagy távolabbi helyről kell beszerezni az építőanyagot. Az üzemi és általános költségek növekedésével egyértelműen számolniuk kell kivitelezőknek és a tervezőknek.

Az építőanyag kereskedők a költségek növekedését egyértelműen próbálják tovább hárítani.

Az anyaggyártók esetében eltérő a helyzet. Látni olyan építőanyag gyártókat, bányászati termékeket előállító vállalkozásokat, ahol már 25 és 30 százalék közötti árbevétel-arányos eredmény is megjelenik.

Németországban vagy Ausztriában ekkora különbség a realizált profitokban elképzelhetetlen.

Milyen szegmenseket érinthet a tervezett, extraprofit után fizetendő különadó?

Véleményem szerint extraprofit csak néhány építőanyag gyártásával és annak kereskedésével foglalkozó vállalatnál keletkezhet.

Meglátása alapján mennyire tudják hatásosan tompítani a nyersanyagok áremelkedését az elmúlt időszakban bejelentett állami intézkedések?

Az intézkedések együttesen képesek tompítani az áremelkedést és fegyelmezni a piaci szereplőket. A lépések hatására csökken annak a kockázata, hogy kezelhetetlen építőanyag hiány alakuljon ki.

A hatékonyságot segíti, hogy a fogyasztóvédelem erőteljesebb vizsgálatokba kezd, illetve a gazdasági versenyhivatal mozgásterét is megerősítették. Utóbbi gyorsított ágazati vizsgálatot kezdeményezhet.

Azt azonban fontos látni, hogy az építőanyagok áremelkedése világkereskedelmi folyamatokra vezethető vissza, melyeknek nagyobb kereskedelmi összefüggésekben kell rendeződniük. A folyamatot egy kormány vagy piaci szereplő sem tudja megállítani.

ÉVOSZ elnökként még május elején írtam levelet a kormány több tagjához, hogy az állam ne csak szabályozói minőségében, hanem megrendelői minőségében is segítsen rá a kialakult helyzetre. Az építőipar összes megrendelésének közel 60 százaléka ugyanis állami és önkormányzati megrendelés. Ennek fényében a kormány megrendelői magatartása is fontos.

Ha például a közbeszerzési piacon 15 százalékot meghaladó árváltozás látható, akkor a hátralévő munkákra új közbeszerzést kell kiírni. Emiatt a közbeszerzési piacon még jobban el tudnak lehetetlenülni a projektek, ha az állami szereplő nem konstruktívan áll hozzá a kialakult helyzethez.

Van ezzel kapcsolatban javaslatuk?

Az ÉVOSZ javaslatokkal bombázza a kormányzatot. A legújabb javaslatunk arra irányul, hogy a közbeszerzési piacon az ajánlatkérő olyan szerződésmintát tegyen közzé a kivitelezők számára, amely ármódosítására vonatkozó záradékot is tartalmaz.

A felek megegyeznének abban, hogy a nyersanyagköltségek emelkedése esetén módosítható legyen a szerződés. Ezt egyébként az uniós közbeszerzési irányelv és a magyar közbeszerzési törvény is lehetővé teszi.

Mennyien dolgoznak jelenleg az építőiparban? Erősödhet-e a munkaerőhiány?

Megközelítőleg 350 ezer embert foglalkoztat az ágazat. A foglalkoztatottak száma a múlt év közepéhez képest növekedett.

Alapvetően viszont nem a foglalkoztatottak létszáma okoz problémát, hanem a szakmunkások és mérnökök hiánya. Már 5 éve nincs elegendő mérnök és szakmunkás. Az építőipar sokszor be sem tanított munkásokat tudott és tud szerezni. Velük nehezen javítható az ágazat hatékonysága.

Ugyanennyi képzett munkaerővel akár másfélszer ekkora hatékonyságot is el lehetne érni.

Gépi beruházás és technológiai korszerűsítés esetén csak a legjobb vállalkozások sikeresek idáig. Sokan a koronavírus miatt attól félnek, hogy egy jelentősebb beruházás nem biztos, hogy megtérül. 2017 és 2019 között elindult egy nagyon egészséges hatékonyságnövekedés az építőiparban. Még 2020 elején is úgy gondoltuk, hogy megéri beruházni, mert sok munkája lesz az építőiparnak a következő 3-4 évben. Ezt most is így látjuk, azonban kiszámíthatatlan a járvány miatti megrendelői kivárás.

Véleményem szerint az elhalasztott munkák idővel realizálódnak. Ez viszont még ciklikusabbá teszi a beruházásokat, amit az építőipari kapacitással nagyon nehéz követni.

Mekkora béremelkedés zajlik a szektorban? Melyek a legkeresettebb munkakörök?

Átlagosan 10-12 százalék közötti béremelkedés bontakozott ki az építőiparban az idei évben. Minél inkább szakképzett a munkaerő, annál inkább pozitív irányba tolódik el ez a szám. A szakmunkás és mérnöki fizetések 13 százalékkal emelkedtek, míg a segédmunkások átlagkeresete 10 százalékkal nőtt.

Emellett nagy a területi szórás is. Vidéken gyorsabb volt a béremelkedés, mint Budapesten. Ez egy kiegyenlítődési folyamat része, hiszen a fővárosban még mindig jóval magasabbak az építőipari bérek. Mindez arra vezethető vissza, hogy a legnagyobb kapacitás- és élőmunka igény Budapesten és az agglomerációs övezetében látható.

A fővárosban és Pest megyében az összes országos építési, szerelési tevékenység 42 százaléka valósult meg a múlt évben. Ugyan az ország különböző pontjairól jönnek dolgozni Budapestre, nagyon sok vállalkozó nem ennyire mobil.

Hogyan alakul az építőipar rendelésállománya?

A KSH a napokban közölte az első 5 havi adatot. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállománya 11,3 százalékkal meghaladta a 2020. május végit.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy ennyivel magasabb lesz az idei teljesítés, miután ez a szám a következő évekre is vonatkozik. Idén jó esetben le tudjuk dolgozni a 2019-hez mért múlt évi csökkenést.

Tavaly 9,5 százalékkal volt kisebb az építőipar teljesítménye a kiugróan erős 2019-es évhez képest.

A kilátásokat némileg beárnyékolja az építőanyagok áremelkedése, ami sok megrendelőt elbizonytalanított és visszafogott.

Érdekes módon ez nem igaz a lakossági megrendelésekre. A lakosság az elmúlt másfél évben elhalasztott lakásépítésit és lakásfelújításait nem akarja tovább halasztani. Ez a jelenség mellesleg az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is tapasztalható.

A megrendelőknek viszont sokszor nincs több pénzük, ezáltal még nagyobb igény fogalmazódik meg az olcsó árfekvésű termékek iránt.

Az aktuális fejlemények tükrében mekkora növekedést vár az építőiparban 2021 során? Hogyan alakulhat az egyes alágazatok teljesítménye?

Az ÉVOSZ 8 és 10 százalék közötti éves alapú növekedést prognosztizál az idei évre. A mélyépítés területén visszafogottabb, 5-6 százalék körüli lehet a bővülés. Az épületek építésénél ellenben 10-12 százalék közötti növekedést várunk.

Reményeink szerint az ÉVOSZ-nak ezt az előrejelzését szeptemberben nem kell negatív irányba módosítani, mert az elmúlt időszak árváltozásainak hatása teljes egészében még nem felmérhető.