Kovács Árpád: Nem kizárt a recesszió, meg kell egyezni az Unióval

A legfontosabb feladat az oda vezető belső okok megszüntetése, illetve a megegyezés az unióval a támogatásokról. Ha mindez sikerül, az erősítheti a jelenleg igen gyenge forintot.

Mint mondta, tisztán látható a szándék, hogy a kormány a lakosságot szeretné megvédeni a magas inflációtól, és a családok védelmét előre teszi, de amikor a 2023-as költségvetés makropályája készült, akkor még nem lehetett látni egy elhúzódó háborút és egy mélyülő energiaválságot.

- Úgy gondolom, az idei növekedés a kormány által várt sávban alakul majd, talán még kicsit jobban is, legalábbis erre utalnak az első félév fejleményei – mondta el Kovács Árpád, aki nem a Költségvetési Tanács elnökeként, hanem magánemberként fogalmazta meg véleményét.

Kiigazításokkal tartható az adósságpálya

Kiemelte, hogy az eddig rendelkezésre álló információk szerint hozzávetőleg 5-6 százalék körül alakulhatott a növekedés az év első hat hónapjában, és hasonló értékre számít a harmadik negyedévben is.

Ugyanakkor az év utolsó negyedében már lassulásra kell számítani. A jövő évben pedig hozzávetőlegesen két-három százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, ha nem romlanak a körülmények.

Kovács Árpád arról is beszélt, hogy ilyen mértékű növekedés mellett is tartható az adósságszabály, amennyiben végrehajtják a kilátásba helyezett korrekciókat. Ha pedig esetleg jövőre nem lenne növekedés, akkor az Alaptörvény szerint nem kell teljesülni az adósságszabálynak, azaz nem kell csökkennie az államadósságnak. 

Amennyiben a makrogazdasági pálya úgy alakul, ahogy a kormány számol, akkor a már jelzett kiigazítások, azaz az állami beruházások visszafogása esetén talán a lakosság számára meghirdetett programok megmaradhatnak - fogalmazott. 

Az azonban nem működik, hogy a Magyar Nemzeti Bank erős fékezésre kényszerül, a másik oldalon viszont nincsenek kiadáscsökkentő lépések.

- Vagyis a társadalmi igazságosság jegyében tervezett nyugdíjemelés, a nagyon fontos lakossági energiaárvédelem fennmaradása fogyasztást is generál, és ennek költségeit ki kell termelni. Úgy gondolom, mindez az egyensúlyi, stabilitási követelmények betartásának kockázatát növeli - tette hozzá.

Kiemelte hogy az a tény, hogy a jelenlegi 410 forint feletti euróárfolyammal szemben a jövő évi költségvetést ennél erősebb árfolyammal tervezték, természetesen további nehézséget jelent.

Hozzátette, hogy nagyon fontos lenne megegyezni az Európai Unióval a támogatások ügyében. Ennek egyrészt üzenet értéke lenne, másrészt több mint kétezer milliárd forint bevételt jelentene a költségvetés számára. 

Kulcsfontosságú a megállapodás az uniós pénzekről

Olyan kockázatok léptek fel a költségvetés előkészítését követően, amelyekre nem lehetett felkészülni. Ilyen volt az orosz-ukrán háború kitörése, az elképesztő aszály, az ezek okán kivédhetetlen élelmiszerdrágulás. Ezekhez alkalmazkodni kell.

Akkor teljesülhetnek a költségvetésben lefektetettek, ha sikerül megegyezni az Európai Unióval, ha az energiaválság nem súlyosbodik, a háború belátható időben befejeződik, és az Európai Unió öngyilkos politikája valamelyest enyhül. Arra is emlékeztetett az elnök, hogy amennyiben idén nem sikerül egyezségre jutni a helyreállítási alap pénzeiről, úgy jelentős forrástól esünk el, hiszen ezekkel a támogatásokkal számolt a költségvetés.

Ebben az esetben még jobban vissza lehet vágni a beruházásokat, csökkenteni lehet a fogyasztást, és csak a lakosságot érintő legfontosabb támogatásokat lehet megtartani. Ekkor tehát már nem a növekedés mértéke lenne a kérdés - tette hozzá.

Megfeleződő állami beruházások?

Az állami beruházások megfelezéséről szóló híresztelésekre reagálva Kovács Árpád arról beszélt, az építőanyagok iránti kereslet csökkenésének egyrészt antiinflációs hatása van, másrészt csökkennek a kiadások is. Figyelembe kell venni azt is, hogy minden építési tevékenység jelentős logisztikai tevékenységet is jelent. A beruházások leállítása nem jó megoldás, mert az akár jelentős károkat is okozhat, inkább azt kellene megnézni, mi az amit el sem kellene indítani. 

Kérdésünkre Kovács Árpád elmondta, reális esély van arra, hogy a jövő évben, vagy utána recesszió következik be. Ennek okát abban látja, hogy a magyar gazdaság hatalmas import aránnyal dolgozik.

Példának hozta fel az autóipart, ahol hazánkban leginkább összeszerelő munkafolyamatok zajlanak. Ha csökken az autóipar teljesítménye, annak hatása nálunk is erőteljesen érezhető.

Arról pedig nem érdemes vitatkozni, hogy mennyi a saját hibánk a mostani inflációs helyzetben, a külkereskedelmi mérleg romlásában. Sok szakértő azt mondja, részben a mi hibánk, mások szerint alapvetően külső okokra vezethető mindez vissza. MIndez azért fontos, mert amennyiben esetleg bekövetkezne a recesszió, akkor nagyon fontos feladat a belső okok mielőbbi megszüntetése. Hangsúlyozta:

Tudomásul kellene venni, hogy a világ más feltételek mentén alakult, mint amit mi terveztünk. 

Forint gyengülése

A forint jelentős gyengülésével kapcsolatosan arról beszélt az elnök, hogy a külpiaci kitettség, a belső ígéretek, a nagy pénzkiáramlás miatt természetes, hogy a ragadozók a gyengébb pozícióban lévőket támadják meg.

Másrészt nem hangzanak el azok az ígéretek, amelyek arra utalnának, hogy felismertük a helyzetet, és alkalmazkodunk ahhoz. Mintha még azt hinnénk, hogy minden megmenthető, a háború azonban elhúzódik, ebben is sokszor érzelmi döntések születnek. Kiemelte:

Arra lenne szükség, hogy jelezzük, felismertük a helyzetet, és naponta bejelenteni azokat a lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnak.

Fontos, hogy a fiskális és a jegybank monetáris lépései erősítsék egymást - hangsúlyozta.