KPMG: rengeteg a tranzakció, sok a beruházás, dübörög a hazai gazdaság, de meg is van az ára

Nemrégiben publikálták a KPMG globális vezérigazgatói felmérését, amelyben a fő gazdasági kihívásokról kérdezik a CEO-kat. Milyen eredményt kaptak?

Az elmúlt 18 hónapban nagyon sokat változott az életünk gazdasági és társadalmi értelemben is. Előző felmérésünk már az első hullám után, de még az oltások előtt készült, a második hullám árnyékában, ami jelentős hatással volt a vezérigazgatói agendákra is.

Bár az első számú vezetőnek alapvetően stratégiával, a hosszú távú jövővel és ezzel kapcsolatos tervekkel kellene foglalkoznia, akkoriban mindenki befelé fordult és az operatív feladatok kerültek a középpontba. Egyfajta hadiállapot alakult ki mindenhol. Az ellátási láncok összeomlása, a határok lezárása, a dolgozók karanténba kerülése vagy betegsége alapvetően működési kockázatokat okozott a cégeknél.

Egyenes következmény volt ennél fogva, hogy minden vezérigazgató a működési kockázatokra fókuszált. A mostani felmérésnél az volt a kérdés, hogy egy évvel később, amikor már túl vagyunk két erősebb hullámon és megvan a vakcina, változik-e a CEO-k kockázatokkal kapcsolatos álláspontja. A válasz egyértelműen igen.

Optimistábbak lettek a vezetők, újra megvan a növekedésbe vetett hitük. És ne feledjük, hogy nem a tavalyi évhez képest kell nőni - hiszen ahhoz képest mindenki jobban teljesít - hanem a benchmark évekhez képest. Újra a hosszú távú jövő, a fenntartható növekedés és az ezt megalapozó küldetés és stratégia irányába fordult a figyelmük. Ez elengedhetetlen fordulat, mert ha a vezetők operatív irányítót játszanak, akkor nem lesz hosszú távú vízió és növekedés.

Maradt azért a tavalyi évből olyan kockázat, amelyet most is megemlítettek a vezetők?

Az ellátási láncokkal kapcsolatos rizikó megmaradt, de ez messze a covidon túlmutató probléma. Annyira összetett kihívássá alakult, hogy még sokáig ott marad a működési kockázatok között.

Az energia helyzetet is említik?

Amikor a felmérés készült, akkor ez a krízis még nem volt ekkora mértékű.

Emlékszik arra, hogy az energetikát megjelölték volna a CEO-k kockázati tényezőként valaha?

Úgy, ahogy az most jelentkezik soha. Mint környezetvédelmi, klímavédelmi kihívás, mint stratégiai probléma, úgy előkerült. Most viszont egyszerre stratégiai és működési rizikó is.

Mennyire komoly probléma a digitalizáció?

Évek óta a top3-ban lévő kérdés. Digitalizáció terén 3-4 évet léptünk előre a Covid alatt. Olyan tevékenységeket vittünk át digitális platformokra, amelyekre korábban azt mondtuk volna, hogy lehetetlen, vagy csak hosszú idő alatt végigvihető, és hogy a fogyasztói szokások nem fognak ilyen hamar megváltozni. Ehhez képest minden egy csapásra megváltozott, és ezt nem volt idő lekövetni pl. a kiberbiztonság szempontjából.

Olyan mennyiségű adat került át az online térbe és olyan mennyiségben nőtt meg a kapcsolódási pontok száma, hogy az ezzel visszaélő bűnözők paradicsomi állapotban találták magukat.

Így tehát a kiberbiztonság terén nagyon fontos, hogy utolérjék magukat a cégek. Sokat is tesznek ezért a technológiai vállalatok, de a gazdasági szereplőkre is jelentős feladat hárul ezzel kapcsolatban a következő időszakban, amelyet az agendák elején kell tartaniuk. Hozzáteszem, hogy egy kibertámadást mindenki a lehető legtovább próbál a cégen belül tartani, senki nem szereti tudatni a világgal, hogy megtámadták. Vagyis, ami nyilvánosságra kerül, az messze nem a teljes kép.

A magyar vállalatok ugyanolyan problémákkal szembesülnek, mint globálisan?

A rizikók abszolút megegyeznek. Talán a mértékekben lehet eltérés. A humán erőforrás kihívás tavaly a globális felmérésben az első volt, most lényegesen hátrébb sorolódott, de Magyarországon a HR kérdés abszolút elől található. Nem hallunk mást, mint hogy mindenkinek kevés az embere. Itthon ennek még a gazdasági növekedésen túl demográfiai okai is vannak. Kérdés, hogy  mennyi munkába álló fiatal kerül a munkaerőpiacra, mennyien mennek nyugdíjba.

Az ESG (Environment, Social, Governance) kérdéskör mindenhol megjelenik ma már itthon is. A fenntarthatóság és a stakeholderek elvárása és ezek beépülése a vállalati stratégiákba ott van mindenhol. Igaz, az ESG-n belül az egyes komponensek aránya Magyarországon lehet más, mint globálisan. 

A tapasztalataik alapján milyen 2021-es évet várnak a hazai cégek?

Nagyon szektorfüggő. Nyilvánvalóan például a budapesti - turizmussal, vendéglátással foglalkozó - vállalkozásoknak a 2021-es év nehéz volt. Az autógyártásban pedig a szállítási láncokkal kapcsolatos problémák jelentenek rizikót továbbra is. Más szektoroknak viszont a járvány lehetőséget teremtett. Az online kereskedelemmel vagy szolgáltatással foglalkozó cégeknek például további lehetőséget adott a kialakult állapot. Azok a vállalatok, akik határon átnyúló együttműködéseket tudtak kötni, nagy lehetőséghez jutottak, meg tudtak jelenni a világpiacon különböző szolgáltatási megoldásokkal, miközben alapvetően azért itthon dolgoztak.

Vajon minek köszönhető, hogy egy ekkora nagy válság után ilyen gyorsan helyreállt a gazdaság?

Sokat tanult a világ, Európa a 2008-as válság kezeléséből. Teljesen más válságkezelés történt most, mint 2008-ban. És ez Magyarországra is igaz. Óriási mennyiségű pénz áramlott a gazdaságba, ezzel sikerült megtartani a munkahelyeket, irgalmatlan mértékű beruházási hullám indult el. A családtámogatások, az építési támogatások mellett kedvező kamatkörnyezet is volt. Sokat találgattuk, hogy milyen alakú visszarendeződés lesz, de most így utólag kijelenthető, hogy a kilábalás V alakú.

Aminek persze ára van, hisz magas az infláció, és az államadósság is jelentősen nő. De a gazdaság kétségkívül jól teljesít

Hogy teljesít a KPMG?

Nekünk is volt arra lehetőségünk, hogy azt a tudást, amit felépítettünk, összefogva az egyéb KPMG irodákkal, külföldi megbízásokra is tudjuk fordítani. Ezzel az exporttevékenységünk kapott egy katalizátort. Ha a Covid előtt elnyertünk egy megbízást, az ügyfél elvárta, hogy mindenki ott a helyszínen dolgozzon. Most sokkal egyszerűbben és rugalmasabban tudunk együttműködni a határon túli megbízókkal. Több üzletág is ennek köszönhetően megfelelő méretgazdaságosságot tudott elérni, és növekedési pályát tudott 2021-ben felmutatni.

Minek köszönhető, hogy az egész tanácsadási szektor jól teljesít?

Ha nő a gazdaság, nő a tanácsadás iránt is az igény. Az akvizíciók beindultak. Látjuk, hogy rengeteg - nem organikus - növekedési pálya indult el a gazdaságban, sok a felvásárlás, összeolvadás, együttműködés, joint venture szövetség. Ezek többségében szükség van tanácsadóitámogatásra is. Megy előre a gazdaság és ez bizonyos konszolidációt is kikényszerít, a méretgazdaságosság fontos lett, így megnőtt a tranzakciók száma.

Milyen kihívásokat látnak 2022-ben? 

Az ellátási láncok problémája kezd egyre több szektorba begyűrűzni, és messze a covidon túlmutató kérdés.

A termelési kapacitások megléte, vagy nem megfelelő helyen való megléte is hozzájárul ehhez. A helyzetre a gazdaság reagálni fog, mert a közgazdaságtan alapszabálya, hogy a kereslet és a kínálat összhangba kerül előbb-utóbb. Tehát a helyzet meg fog oldódni, de idő lesz behozni azt a hátrányt, amit akár az autóipar, akár az elektronikai szektor elszenvedett.

Hol van itt a helye az ESG-nek? Tudunk rá figyelni eléggé ilyen helyzetben?

Hogyne, például az ESG pont a rövid ellátási láncokat preferálja, termeljük meg helyben, amit lehet. Vagyis az ESG szemlélet és a szállítási láncok között van egy közös metszet. Lehetőséget ad a helyi cégeknek, hogy bekapcsolódjanak az ellátási láncokba. Hiába esetleg árban nem tud ott lenni méretgazdasági okok miatt, de mivel helyben van, ezért mégis tud versenyezni egy óriási kapacitással rendelkező, de távolban lévő gyártóval, aki pont emiatt nem tud szállítani. Ráadásul az ESG lábnyom is kisebb lesz. Tehát az ellátási láncok problémája jelentősen átalakíthatja a beszállítói piacot.

Magyarországon mennyire tudunk megfelelni a zöld elvárásoknak?

Az egyes országok és az EU is megtette a kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos vállalásait és ezek határidejét is rögzítették, amelynek való megfelelés nem opció, hanem kötelező lesz mindenkinek. Tovább katalizálja ezt a folyamatot, hogy minden vállalkozás érdekeltségi csoportja kezd átalakulni.

Eddig egy vállalat stratégiáját a tulajdonos határozta meg, kinevezte a menedzsmentet, akik az elvárásoknak megfelelően irányították a céget. Ez leginkább a profitabilitás irányába tolta a gondolkodást. Ez most teljesen átalakul.

A vállalatot körbevevő érdekcsoportok, szabályozók, finanszírozók, befektetők, fogyasztók, egyéb szervezetek, munkavállalók irányából folyamatos nyomás nehezedik a vállalatvezetőkre, hogy a hosszú távú fenntarthatósági szempontjait építsék be a stratégiába. Hosszú távú fenntarthatóság pedig nincs ESG nélkül.

Ami nem a fenntarthatóság, a környezet és társadalom, a szociális szabályozási ügyek irányába hat, az előbb-utóbb nem lesz fenntartható. A klímaváltozás figyelembevétele nélkül nem lehet hosszú távú befektetésekről beszélni.

Magyarországon ez a téma kapott egy nagyon erős szabályozói támogatást. A KPMG globális Net Zero indexe, amelyet épp a glasgow-i csúcs előtt mértünk és adtunk hírt róla, azt mutatta meg, hogy az egyes országok mennyire állnak készen azokra a klímapolitikai vállalásokra, amelyeket megtettek. Magyarország ebben nagyon jól teljesített.Különösen szabályozói oldalon, az öt legjobban teljesítő ország között voltunk.

A törvényalkotásban tapasztalható előrelépés mellett, Magyarországon kiemelkedő az MNB világítótorony szerepe ebben a kérdésben. Azt látni kell, hogy a  gazdasági szereplőnek most fájdalmat okoz a hirtelen bekövetkezett szabályozói változás, amely a zöldnek való megfelelést beépítette a finanszírozási és tőkemegfelelési szabályozási elvek közé. De kétségkívül felpörgette a témát és ahogy a klíma szakemberek fogalmaznak, a klímaváltozás csökkentésének az ára még mindig vállalhatóbb lesz mint a klímaváltozás ára lenne maga

A zöld kötvény kibocsátásokban Magyarország élenjáró, de a zöld jelzálog hitelekért is sorban állnak a fogyasztók. Pénzügyi-gazdasági oldalról óriási katalizátort kapott tehát az ország, amelyet a reálgazdaság próbál lekövetni.

És ne feledkezzünk meg a fogyasztói oldalról sem. Amikor egy globális ruhakereskedő használtruha üzletággal áll elő, akkor azt nem azért teszi, mert nem tud elég ruhát gyártani, hanem mert a fogyasztói elvárják tőle. A fogyasztóknak való megfelelést ezzel tudja felpörgetni. Dinamikusan növekvő igényt támaszt a vállalkozások felé, hogy az ő küldetésük, stratégiájuk az ESG szempontokkal összhangba kerüljön. És az is tény, hogy mindez nem fog minden esetben összecsengeni a rövid távú profitabilitási szempontokkal.

Mi itt a KPMG-nél nagyon kiemelten foglalkozunk saját ESG működésünkkel is. Másfél milliárd dollárt invesztálunk globálisan a következő három évben képzésekbe, fejlesztésekbe, technológiába, hogy ügyfeleinket a megnövekedett stakeholderi elvárásokban minél jobban és hatékonyabban tudjuk segíteni.

Milyennek tartja most a hazai versenyképességet?

Rekordméretű a beruházás Magyarországon, nagyon sok a bejövő tőke. Óriási az előnyünk a logisztika területén és az infrastruktúránk is kiváló. Van egy átlátható és egyszerű adózási rendszerünk és bár a munkaerő tekintetében vannak kihívások, de a digitalizációban fejlődünk.

Tehát a versenyképességünk rendben van. Nagyon sok a megkeresés nálunk is és ügyfeleink egyértelműen azt jelzik felénk, hogy a HIPA nagyon profin végzi a munkáját.

Mi a tapasztalatuk, a cégek hogy reagálnak a home office-ra?

Nagyon érdekes ívet fut be az otthoni munka kérdése. A Covid elején a nagy, Szilícium-völgyben található cégek ott tartottak, hogy akár akváriumnak is berendezik az irodát, mert többé soha senki nem fog bejárni. De ez megváltozott. A munka nem csak arról szól, hogy 8 órát dolgozunk egy számítógép előtt ülve. Ahogy telt az idő, mindenki rájött, hogy ez sem ideális. Sem a munkatársak számára, sem az együttműködés, sem a hatékonyság, sem az elkötelezettség, a munkatársi jólét számára nem megfelelő csak otthonról dolgozni.

Az ember, társas lény, teljes izolációban nem tud megfelelően teljesíteni. A fejlődés lehetőségéről nem is beszélve. Nálunk rengeteg pályakezdő dolgozik, az ő fejlődésük sem tud olyan mértékben kibontakozni teljes izolációban, mint amikor látja a fiatal, hogy egy csapat miként dolgozik, hogyan kommunikál egymással, vagy akár a menedzser az ügyféllel miképp működik együtt.

Visszaáll az ötnapos, teljes irodai munkahét?

Nem. Hiszen tényleg vannak olyan munkafolyamatok, amelyeket csodálatosan el lehet végezni otthonról. Sokkal inkább a hibrid működés lesz az általános.

Önök kötelezik a dolgozóikat, hogy beoltassák magukat?

Nem. De nálunk az anonim felmérések azt mutatják, hogy nagyon magas az átoltottság.