"Cél, hogy a Kínából érkező vonatok magyar árukkal megrakodva térjenek vissza"

Hogyan értékelné a keleti nyitásunk eddigi eredményeit? Gondolok itt a külkereskedelem alakulására, és az új selyemútra rákapcsolódás lehetőségeire. Ki tudtuk ezeket használni?

Kapcsolataink Kínával rendkívül erősek minden területen. Gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi, orvosi, oktatási és kamarai vonatkozásban is. A két ország kapcsolata barátinak tekinthető. Kínai nagyvállalatok sorra érkeznek hazánkba és valósítanak meg komoly befektetéseket, a hivatalos statisztika szerint a tavalyi évben a legnagyobb értékű befektetés Kínából érkezett Magyarországra.

Sok tekintetben a kínaiak számára mi vagyunk Európa kapuja, nálunk található több kínai szervezet és cég európai központja. Olyan nagy kínai cégek vannak jelen Magyarországon, mint a Bank of China, Huawei vagy a Wanhua, hogy csak a legnagyobbakat említsük.

Logisztikai területen az első, ami általában az eszünkbe jut, a Budapest-Belgrád vasútvonal, de nem ez az egyetlen kínai fejlesztés ilyen téren Magyarországon. Az Egy Övezet Egy Út részeként

fejlesztik a záhonyi logisztikai, vasúti és áruforgalmi csomópontot is, melynek keretében olyan technológiai és ipari fejlesztési beruházások valósulnak meg, amelyek jelentős hatással lesznek az EU és Kína közötti vasúti teherforgalomra.

Már korábban is volt jelentős fejlesztés ilyen téren, 2019. áprilisában megkezdődött a rendszeres vasúti konténerfuvarozás a 13 millió lakosú közép-kínai Hszian városa és Budapest között. Ez a tehervonat azóta is heti rendszerességgel szállít általános fogyasztási cikkeket Kínából,

jelenleg egyik nagy cél, hogy a szerelvények a visszaúton Kína felé magyar árucikkekkel megrakodva térjenek vissza.

Egy másik komoly, már megvalósult projekt a szintén 2019. áprilisában elindult a Csengcsou-Budapest légihíd, melyet a világ egyik legnagyobb cargo légitársasága, a Cargolux üzemeltet, heti hat légijárat közlekedik Budapest és Kína között.

A Budapest Airport ezzel Európa legfontosabb cargo elosztóközpontjai közé került, és további komoly fejlődési potenciál van ezen a területen.

A Covid miatt miért lett most nehezebb a Kína felé irányuló újabb exportlehetőségek kiaknázása a magyar vállalkozások számára?

A pandémia kirobbanásakor a magyar cégek utazási tilalmat rendeltek el dolgozóik körében a koronavírus által érintett térségekbe. Ennek értelmében nemcsak a Kínába, hanem az egész Távol-Keletre tervezett üzleti útjaikat bizonytalan időre elhalasztották, az utazás a légiforgalom leállása miatt sem volt lehetséges.

A személyes találkozók alapvető fontosságúak a kínaiakkal való üzletkötések során, ezek helyett az online kapcsolattartás került előtérbe meglévő üzleti partnerek esetében, azonban az új üzleti partnerek felkutatása gyakorlatilag ellehetetlenült.

A pandémiás helyzet súlyossága miatt sokáig Magyarországról nem lehetett Kínába beutazni, 2020. november végétől már csomagokat és levélküldeményeket sem fogadott Kína Magyarországról. Külföldi állampolgárok, csak rendkívüli esetekben, szükséges gazdasági-kereskedelmi, tudományos tevékenységgel kapcsolatban vagy humanitárius okokból tudtak belépni az ország területére, így volt lehetőségük vízumért folyamodni a kínai nagykövetségeken, illetve konzulátusokon.

A járvány lecsengésével javulni látszik a Kínába exportálni szándékozó vállalatok helyzete?

Bár a koronavírus-járvány Kínában már gyakorlatilag megszűnt, ritkán vannak újabb esetek,

a szigorú beutazási szabályok továbbra is érvényben vannak, ezek közül a karanténkötelezettség talán a legkeményebb. Ez tartományonként változó, legalább 14, de akár 28 nap is lehet, így egy-egy üzleti út Kínába rendkívül időigényes manapság.

Ráadásul Magyarország és Kína között jelenleg minden közvetlen légiösszeköttetés megszűnt, csak több átszállással lehetne beutazni.
A mai helyzetben az online eszközök jelentenek egyedüli lehetőséget a kínai partnerekkel a kapcsolatfelvételre, illetve a már meglévő partnerekkel történő egyeztetésekre.

Ez azonban csak áthidaló megoldás, hosszú távon semmiképpen nem helyettesíti a személyes találkozókat és az üzleti utakat.

Hogyan támogatja a kamara a hazai vállalatok kínai piacra lépését?

Az MKIK Magyar-Kínai Tagozata is igyekszik segíteni a tagvállalatait online tájékoztató rendezvények, üzleti fórumok rendezésével a kínai partnerek bevonásával, emellett rendszeresen kapunk Kínából ún. hibrid vásárokra történő meghívásokat.

Ezek olyan kereskedelmi vásárok vagy konferenciák, ahol a Kínán belülről érkező résztvevők személyesen, a külföldi vendégek pedig online vehetnek részt az előadásokon, megbeszéléseken.

Bár ahogy említettem, a személyes kapcsolatok nagyon fontosak, ezek az eszközök kiválóan alkalmasak arra, hogy az érdeklődő cégek megismerjék a kínai üzleti környezetet, felkészüljenek a gazdasági kapcsolatok kiépítésére a pandémia lecsengése után.

Az MKIK Kínai-Magyar tagozatának vezetőjeként hogyan látja Kína növekvő befolyását? Mennyire érezhető a geopolitikai erőviszonyokban nyomon követhető változás?

Úgy tapasztalom, hogy korunkban a nemzetközi geopolitikai erőviszonyok jelentős átalakuláson mennek keresztül. A második világháborút követően a hidegháborúban két szuperhatalom állt szemben egymással, az USA és a Szovjetunió. A keleti blokk felbomlásával az Egyesült Államok vált a világ vezetőjévé csaknem minden tekintetben.

Teng Hsziao-ping reformpolitikájának meghirdetését követően, de főként az elmúlt két évtizedben Kína óriási fejlődésen ment keresztül, átlagban évi 6-7 százalékos GDP-növekedést produkálva.

Kereskedelmi forgalma világelső, és már a vásárlóerő paritáson vett bruttó hazai termék tekintetében is megközelíti az amerikaiakat.

Szakértők szerint hamarosan átveszik a vezető szerepet az USA-tól.

Mennyire módosít ezen a koronavírus-járvány?

A koronavírus járványt annak ellenére, hogy náluk mutatták ki először, hatékony és drasztikus intézkedésekkel hamar megfékezték, és újra indították a gazdaságot. Komoly előnybe kerültek a vírussal küzdő országokkal szemben, így az USA-val folytatott versenyben is lépéselőnyre tettek szert. Ma azért még az Egyesült Államok a legerősebb világhatalom, mögötte Kína, és a nagy nyersanyagkészletekkel és katonai potenciállal rendelkező Oroszország.

Az Európai Unió jelenleg nem tud egységes tényező lenni, de Németország, Franciaország, és a már nem EU-tag Nagy-Britannia szerepe továbbra is fontos. India is nagy fejlődésen megy keresztül, de a járvány ottani mutánsa visszavetheti a növekedést.

A Kína ellen bevezetett vámok, úgy tűnik, az amerikai elnökváltás után is maradnak, de a kereskedelmi háború csitulhat?

A kereskedelmi háború, a gazdasági érdekek érvényesítése, a politikai lépések, a katonai mozgások, valamint az amerikai nyilatkozatok Kína és Oroszország felé kedvezőtlenül hatnak a világpolitikában, bizonytalan, már-már hidegháborús időket idéznek. Kína igyekszik gazdasági oldalról még erősebben nyitni a világ felé, ezt a Modern Selyemút, vagy más néven Egy Övezet Egy Út Program OBOR) testesíti meg.

Míg az Európai Unió távolodik Kínától, de a tagországok külön-külön nagy kereskedelmi forgalmat bonyolítanak az ázsiai országgal. Mi a korábban meghirdetett keleti nyitás politikájának megfelelően tovább erősítjük kapcsolatainkat a keleti partnerünk irányába.