Még mindig évi 270 órát töltenek adóbevallással a vállalkozások

Ha varázsütésre bármely adónem és adókulcs megváltoztatható lenne, akkor hogyan nézne ki az optimális, azaz a lehetőségekhez képest leghatékonyabb adórendszer Magyarországon? A magyar adórendszer szerkezete a 2010 utáni reformoknak köszönhetően ma már modern és a gazdaságot kellően támogató, amelyet Angela Merkel német kancellár is dicsért a közelmúltban. A rendszer fejlesztését, versenyképesebbé tételét azonban nem szabad abbahagyni. Ha lenne varázspálcánk, akkor az adóelkerülés mértékét kellene egy csapással nullára csökkenteni, ami lehetővé tenné, hogy az adókulcsokat is tovább csökkentsük. Ha kicsit reálisabban tekintünk a kérdésre, akkor a válasz is összetettebb: az adórendszernek az állami kiadások fedezete mellett a mindenkori gazdasági és társadalmi célokat kell szolgálnia, válaszolva az aktuális kihívásokra. Az adórendszernek támogatnia kell a teljes foglalkoztatás fenntartását, a demográfiai folyamatok javítását, továbbá a versenyképességhez kapcsolódóan a kisvállalati termelékenység emelését is. Az adórendszer 2010 után lezajlott reformjának mely elemeit tartja a legnagyobb sikernek? Az új adórendszer egyszerre teremtette meg a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés feltételeit, melyek közös alapja a foglalkoztatás bővítése volt. A munkaerőpiaci részvétel és a foglalkoztatás fokozatos ösztönzése érdekében az adószerkezet jelentősen átalakult, amelynek súlypontját a 2010 utáni gazdaságpolitika a munkát és tőkét terhelő adók felől a fogyasztást terhelő adók irányába tolta el. Ezen felül a demográfiai szempontok is hangsúlyossá váltak. A munkát terhelő adók jelentős csökkentését vélem a legnagyobb sikernek, ugyanis az érdemben hozzájárult ahhoz, hogy

ma 720 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben.

Ennek egyik legfontosabb eleme az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, majd a kulcs 15 százalékra csökkentése volt, ami a munkaerőpiac kínálati oldalát támogatta a nettó bérek emelkedésén keresztül. Az átalakítások fontos része volt a családi adóalap-kedvezmény bevezetése és fokozatos növelése is, ami elsődlegesen bár demográfiai célokat szolgál, de a gyermekvállalás mellett ösztönzőleg hat a munkavállalásra is, hiszen a kedvezmény csak legális jogviszony esetén vehető igénybe. Mindemellett a Munkahelyvédelmi Akcióterv 2013-as bevezetése is nagy sikerként könyvelhető el. E program célja az volt, hogy célzottan támogassa a munkaerőpiachoz lazábban kötődő, veszélyeztetettebb társadalmi csoportokat. Az intézkedés a munkaerőpiac keresleti oldalát ösztönözte a jelentős munkáltatói járulékkedvezmények biztosításával, amelynek eredményességét mutatja, hogy számos kedvezményezett csoport foglalkoztatása 40-50 százalékkal nőtt és ma már mintegy 900 ezer főt foglalkoztatnak e keretrendszeren belül. Versenyképességi szempontból fontos, hogy

a szociális hozzájárulási adó mértéke az elmúlt két évben radikálisan, 7,5 százalékponttal 19,5 százalékra csökkent.

Van-e szükség további átalakításokra az adórendszerben? Ha igen, hol? Az adórendszer finomhangolását folytatni kell, hogy képes legyen hatékony válaszokat adni az előttünk álló kihívásokra. Ma már azt mondhatjuk, hogy a teljes foglalkoztatást szinte elértük. 2010 és 2017 között a magyar aktivitási ráta 62 százalékról 71 százalékra, a foglalkoztatási ráta pedig 55 százalékról 68 százalékra emelkedett, amely növekedés a legnagyobb volt az EU-ban. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta a korábbi 11 százaléknál magasabb szintről 3,5 százalék közelébe csökkent. A demográfia területén is történt előrelépés, hiszen a 2011-ben történelmi mélypontján lévő termékenységi ráta (1,2) a bőkezű hazai családtámogatási rendszernek és a gazdasági kilátások tartós javulásának köszönhetően 1,5-re nőtt, ami kissé magasabb a régiós átlagnál. Ennek ellenére az uniós országokkal egyetemben továbbra is elmarad a népességszaporulat mértéke a társadalmi lélekszám szinten tartásához minimálisan szükséges 2,1-es termékenységi rátától.

A demográfia kedvezőtlen trendjének megfordításához az adórendszerben is további intézkedések szükségesek, mint például az adókedvezmények bővítésének folytatása, kiszélesítése.

A hazai kkv-k termelékenységének növelése terén még nem sikerült érdemben előrelépnünk. Továbbra is nagy különbség látszik a hazai kkv-szektor és a nagyvállalati szektor hatékonysága és jövedelemtermelő képessége között. Ezt csökkenteni kell. Ennek egyik módja lehet, ha az adórendszer az eddiginél jobban támogatja a kisvállalati beruházásokat, azok társasági adóalapban történő azonnali elszámolhatóságával például. De ösztönzőleg hatna az is, ha a beruházások az iparűzési adóalapból is levonhatók lennének. A tanulmányban említik az osztrák bejelentésmentes családtámogatás rendszerét, amely során az adóhatóság az újszülött után automatikusan kifizeti a családi pótlékot. Melyek lehetnek azok a területek a magyar adórendszerben, ahol alkalmazhatóak lennének ilyen automatizmusok? Az osztrák bejelentésmentes családtámogatás rendszere nagyon jó példa arra, hogyan lehet olyan hatékony és gyors rendszert kiépíteni, amely az adminisztratív terheket szinte teljes mértékben megszünteti. A digitalizáció, a folyamatok automatizálása, az adatbázisokban tárolt adatok, információk összekapcsolása gyorsítja az ügyintézést. Hazánkban jó példa erre a személyi jövedelemadó bevallás rendszere, amelyet 2016-tól már az adóhivatal készít el helyettünk.

A jövőben ezen automatizmusok kiterjesztése célszerű lehet több adótípusra is, mint például az áfa-bevallási, vagy a társasági adó tervezet adóhatóság általi elektronikus elkészítése.

Az adórendszer és az adóigazgatás reformja során milyen mértékben lehet átvenni (nemes egyszerűséggel lemásolni) a jól működő külföldi példákat, és milyen mértékben kell nekünk magunknak kitalálni az új megoldásokat? Mindig nyitott szemmel kell járni a világban, és érdemes figyelni a környező országok fejlesztéseit, melyek jó példákkal szolgálhatnak idehaza is. Az online pénztárgépek sikeres bevezetése például egy külföldön már jól működő rendszer átvételének eredménye. Ennek eredményeképpen, többek között a szintén sikeres bolgár példára alapozva kezdődött el az online pénztárgépek bevezetésének tervezése és előkészítése, majd 2014-ben annak tényleges bevezetése.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nincsen "a legjobb megoldás", ezért mindenkinek a saját útját kell járnia.

Az esetek többségében nehéz már létező külföldi példákat egy az egyben, változtatások nélkül átvenni, mert a gazdaság és a társadalom alapvető karakterisztikája, kultúrája és működése országonként eltérő. Ezért az eredményes megvalósításhoz célszerű a nemzetközi jó gyakorlatokat mindig saját arcunkra formálni, ami kreativitást és körültekintést igényel. A technológiai forradalom hatásai életünk egyre több területén érezhetőek. Milyen mértékben törhet be ez a forradalom a magyar adóügyintézésbe a belátható jövőben? Mikorra érheti el Magyarország reálisan a papírmentes hivatali ügyintézés, az e-közigazgatás megvalósulását? Az interneten történő közigazgatási ügyintézés lényeges versenyképességi kérdés, mind a lakosság, mind pedig a vállalatok tekintetében. A közigazgatási és az adóigazgatási eljárások digitalizálása jelentősen egyszerűsíthetik és gyorsíthatják a vállalkozások mindennapi ügyintézését - egyben szakképzett munkaerőt is felszabadítva a magánszektor számára. Fontos, hogy az adóhatóság folyamatos fejlesztésekkel és az automatizált folyamatok növelésével lépést tartson az egyre inkább digitalizálódó világgal.   A magyar gazdaság számára versenyhátrányt jelent például az, hogy nemzetközi összevetésben a hazai vállalatoknak sok időt vesz igénybe az adóbevallásuk elkészítése (277 óra/év), ami az EU-ban átlagosan csupán 170 óra. A digitális technológiák fejlesztésével e hátrányok nagy számban csökkenthetők. Az okostelefonok elterjedésével a mobil alkalmazások fejlesztésére is egyre nagyobb igény van, így az adóigazgatás területén sem maradhatnak el az ilyen irányú fejlesztések.

Idén már 1,5 millióra nőtt a személyi jövedelemadó bevallásukat interneten beküldők száma, és tavalyhoz képest több mint kétszer annyian, 800 ezren fogadták el a bevallási tervezetet módosítás nélkül.

A folyamatból jól látszik, hogy a papírmentes ügyintézés megvalósulásához egyre közelebb kerülünk. Az e-közigazgatás úttörőjének számító Észtországban a papírmentes hivatali ügyintézés mára megvalósult. Létezik-e becslés arra vonatkozóan, hogy milyen hatásai lennének, ha Magyarország is elérné ezt az állapotot? Észtországban az egészségügy és az oktatás területei már szinte teljes mértékben digitalizáltak, az adóbevallást 5 perc alatt online el lehet készíteni, sőt a parlamenti választásokat is interneten bonyolítják már. Mindez csak néhány a több mint háromezer szolgáltatás közül, amelyet az észt e-kormányzati portál képes kezelni. Az állampolgárok például az elektronikus személyi igazolványukkal igénybe vehetnek tömegközlekedési szolgáltatásokat, azonosíthatják magukat a banki tranzakciók során és akár elektronikus aláírásokat is készíthetnek, megnyitva az utat maguk előtt a teljesen elektronizált ügyintézésre. Az igazolvány továbbfejlesztett, már működő változata SIM-kártyára van integrálva, így az észtek mobiltelefonjukkal is elérhetik az összes rendelkezésre álló szolgáltatást. Magyarországon ugyan még csak korlátozott számú hivatalos ügy intézhető el teljes mértékben az interneten keresztül, azonban az e-közigazgatás fejlesztése már évek óta folyamatban van.

A teljes közigazgatás digitalizálása jelentős mértékben csökkentené a bürokratikus folyamatokat, gyorsítaná az ügyintézést, időt és pénzt spórolva mind a lakosság, mind pedig a vállalatok számára.

A 21. században a tudás- és innovációalapú gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnybe kerülnek azok az országok, amelyek a jövőjüket az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kiterjesztésével is támogatják. A magyar gazdaság láthatóan fehéredett a bevezetett reformoknak köszönhetően, 2010 és 2016 között 23,3 százalékról 22,2 százalékra csökkent a rejtett gazdaság mértéke. Melyek azok a területek/iparágak, ahol a leginkább szembetűnő a fehéredés? A rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedéseknek ma kiemelt szerepük van, ugyanis segítik a fair versenyt, az erőforrások megfelelő elosztását és a költségvetési egyensúlyt. 2016-ban a rejtett gazdaság GDP-arányos mértékének régiós és uniós átlaga 18 százalék volt, ami további fehéredést támogató eszközök bevezetésével már Magyarország számára sincs messze. A gazdaság fehéredését erőteljesen segítette a pénztárgépek adóhatósággal történő online összekötése és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése, amelynek következtében javult az adóbeszedés hatékonysága és csökkent a be nem szedett áfabevételek becsült aránya.   Ez utóbbi 2011 és 2015 között 21 százalékról 14 százalékra csökkent, amely szint már jóval kedvezőbb a régiós átlagnál (23 százalék) és közelíti az EU-s átlagot (13 százalék). Az online pénztárgépek bevezetése óta a kiskereskedelmi szektor és a vendéglátás területén fokozatos forgalom és adóbevétel-növekedés figyelhető meg. Melyek lehetnek a gazdaság fehérítésének további eszközei? A rejtett gazdaság visszaszorítására jelenleg is vannak törekvések. Az online pénztárgépek alkalmazására kötelezett ágazatok köre 2017-ben újabb tevékenységekkel bővült, mint például gépjárműjavítás és karbantartás, autóalkatrész kiskereskedelem, pénzváltás, plasztikai sebészet, taxizás, ruhatisztítás és fitness-wellness szolgáltatások. 2018 júliustól az online számlázás indulásával pedig minden 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó céges számla kötelező online adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után a vállalkozások számára. A jövőben az online pénztárgépek használatára kötelezett ágazatok köre, illetve az EKÁER rendszer még tovább bővíthető. Emellett az idei évben bevezetésre került online számlázás nagyban segítheti majd az áfa-bevallások adóhivatal általi automatikus elkészítését, amivel a NAV nemcsak a vállalkozások adminisztratív terhét csökkenthetné, de a hibásan beadott bevallások, vagy adóelkerülő magatartás felderítését is megkönnyítené.