Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

VOSZ főtitkár: Még mindig túlértékelt a forint, változtatni kell a vagyonadón

Interjú25 perceSzajlai Csaba

A vállalatok többségét negatívan érintette a forint hirtelen és gyors erősödése, jelenleg még mindig túlértékelt a forint. Öt százalék alatti kamatszint és a vagyonadó finomhangolása szükséges – mondta lapunknak Perlusz László, a 30 ezer vállalkozást képviselő Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

  • A vállalkozások helyzetét nehezíti a forint hirtelen erősödése és túlértékeltsége, a kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozás, valamint a beruházások körüli bizonytalanság. A cégek az elmúlt években megingott jogbiztonság megerősítését és kiszámíthatóbb árfolyamszintet, 5% alatti kamatszintet várnak.
  • A VOSZ szerint a vagyonadó veszélyezteti a beruházásokat és tőkekivonásra kényszerítheti a vállalkozásokat, mivel a vagyon nagyrészt gépekben és ingatlanokban áll és ezen vagyonelemek sok esetben nem termelnek bevételt (ad absurdum veszteséges a gazdálkodás), vagy az eredmény-termelő képességük alacsony.

Nem csökkent a hazai vállalkozók bizonytalanság-érzete, különösen a gazdasági környezet és a beruházások terén, ez derül ki a legújabb felmérésükből. Mi lehet az oka, hogy nem tapasztalható érdemi elmozdulás?

A gazdasági keretek bizonytalansága az utóbbi évek rákfenéje, a kormányalakítás és a programok kidolgozása jelenleg is zajlik. A vállalkozók abban bíznak, hogy minél hamarabb lezajlik a közbeszerzési rendszer átalakítása, a beruházási jogbiztonsági rendszer megerősítése és ezzel párhuzamosan a külső gazdasági helyzet is javulhat. A vállalatok többségét negatívan érintette a forint hirtelen és gyors erősödése, mert ezt nem lehetett már utólag érvényesíteni a szerződésekben.

Mi a vállalkozók véleménye a forintárfolyam változásáról?

Vannak kivételek – például az importőrök -, de a cégek többsége úgy érzékeli, hogy túlértékelt a forint, ráadásul nagyon ingadozó: a volatilis árfolyam a legrosszabb, mert megnehezíti a tervezést – fogalmazott Perlusz László, hozzátéve, hogy nagyon segítené a vállalatokat, ha az eurócsatlakozásig láthatnának egy fix gazdasági pályát.

A nemzetközi kamatemelések ellenére az extrém magas hazai kamatszint remélhetőleg már nem tér vissza, mert a piacok bizalma is erősíti a forintot, ugyanakkor öt százalék alatti kamatszint támogatná igazán a vállalatokat. Ez az a fájdalomküszöb, ami fölött már szükséges a kamattámogatás.

A VOSZ felmérése szerint idén már nem tervez béremelést a vállalatok 94 százaléka, mi ennek az oka?

A felmérés mást mutat az év elején és az év vége felé közeledve, amikor a vállalkozók erre a célra fenntartott tartaléka elfogyott. Amint látjuk, egyensúlyi gazdaságpolitikára és konvergenciára törekszik az új kormány, mert az eddigi magasnyomású - a béremelésekre és a fogyasztás emelkedésére támaszkodó- gazdaságpolitika már nem volt tartható, divergenciát, lemaradást hozott.

A VOSZ egyetért a kormányzattal abban is, hogy a reálbéremelést ott kell támogatni, ahol a legkisebbek a bérek. Az alacsonyabb keresetűek helyzetének javításához és a hazai kis- és középvállalkozások terheinek mérsékléséhez hozzájárul, hogy az átlagbérig 9-7,5 százalékos adóvisszatérítést tervez a kormány.

Merre tartanak a bértárgyalások?

A kezdeti szakadék ellenére ma azt kell mondjam, hogy közeli a megállapodás és jó esély van egy novemberi egyezségre. Mindez elősegíti a jövő évi tervezést a magánszférában és a közszférában egyaránt.

Finomhangolás kell a vagyonadónál - erről közleményt is kiadtak. Melyek a VOSZ fő aggályai?

A VOSZ az arányosabb és igazságosabb közteherviseléssel – a tehetősebbek nagyobb terhelésével - és a csalárd módon szerzett vagyonok elleni fellépéssel egyetért, tehát nem a vagyonadót, mint olyat támadjuk. A vagyonadóval a legnagyobb probléma a céges érdekeltségek beszámításának módja, ahogy tehát a magánszemély cégtulajdonosokon keresztül a vagyonadó végül a magyar vállalkozásokra hat. A vállalati beruházások, amelyektől a magyar gazdaság növekedését, a kkv-szektor versenyképesebbé válását várjuk, még jobban visszaszorulhatnak a vállalatok végső tulajdonosai ellenérdekeltté válnak abban, hogy magasabb legyen a cégük értéke. A cégeknél jelentős a passzív vagyonelemek aránya, ami után akkor is fizetni kell majd a vagyonadót, ha a vállalat eredményessége az adott évben ezt nem tenné lehetővé. A vagyonadó megfizetése miatt több osztalékot kell kivenni a vállalatokból, így azok értéke folyamatosan csökkenne. Az agráriumban, az idei évszázados aszály utáni veszteséghalmazon még ijesztőbb forgatókönyvek alakulhatnak ki.

A vagyonadó tehát finomhangolásra szorul, amelynek az iránya a hazai vállalkozásokban lévő, működő (munkahelyteremtő) vagyon mentessége, vagy kedvezménye, a passzív vagyonelemek kivétele a vagyonadó alapjából, elmozdulás a vállalkozás vagyonértékétől a megtermelt nyereség megadóztatása irányába.

A vállalatok vagyona ugyanis nem készpénzben fekszik, hanem termőföldben, gépekben, berendezésekben, a termeléshez szükséges ingatlanokban, ennek megadóztatása a fentiekben vázoltak miatt veszélyeket hordoz.

A VOSZ ezért szakmai párbeszédet sürget a vagyonadó kérdésében, mert fontosnak tartja különbséget tenni, ki forgatja vissza a vállalkozásába a nyereséget és ki szerezte a vagyonát csalárd módon. A hazai kkv-k többsége ugyanis több évtizedes munkával jutott el a mostani eredményééig és senkinek nem lehet célja a tőkekivonás.

A jelenleg futó "100 nap-100 vállalkozás" programjuk milyen tapasztalatokat hozott?

Eddig  116 vállalkozás megismeréséig jutottunk el: a cégek fellendülésének egyik közös eleme, hogy a tulajdonos személyesen is részt vesz a vállalat napi életében, a működésbe építi a technológia adta lehetőségeket és megteszi a vállalkozás szempontjából fontos stratégiai lépéseket. Egy bizonyos alkalmazotti létszám - mintegy 10-30 fő - felett a vezetőnek delegálnia kell a feladatokat, döntési pozícióba kell hozni néhány kulcsembert. A következő cégméretnél, 70-120 fő felett egészen más stratégiai modellt kell kialakítani, professzionális management szükséges, előre leírt sikerfeltételeket kell meghatározni, majd következik az adatvezérelt vállalatirányítási modell, majd a mesterséges intelligencia bevonása  – részletezte Perlusz László, majd hozzátette: a programot 2027-ben is folytatjuk.