Tovább csökkenhetnek az önkéntes nyugdíjpénztári költségek

Interjú2019. nov 21.Harsányi Péter

Az MNB által bevezetett önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatónak köszönhetően akár 0,5 százalék közelébe is süllyedhetnek a nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos költségek. Az új mutatónak köszönhetően összehasonlíthatóvá válnak továbbá a biztosítási és a nyugdíjpénztári szektorok költségszintjei, aminek hatására fokozódhat a verseny – fejtette ki Nagy Koppány, az MNB Biztosítási, pénztári és közvetítők felügyeleti terület igazgatója a Növekedés.hu-nak adott interjújában.

Az önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutató (TKM) bevezetésével mennyire erősödhet a verseny, illetve milyen mértékben süllyedhetnek a későbbiekben a nyugdíjpénztári megtakarításokkal kapcsolatos díjak, költségek?

Számításaink alapján, ha a jelenlegi költségszinttel dolgoznak az önkéntes nyugdíjpénztárak, akkor körülbelül 0,5 és 2,3 százalék között alakulhatnak a TKM értékek, attól függően, hogy 10, 20 vagy 30 évvel kalkulálunk. Általában a 30 éves konstrukcióknál alacsonyabbak, míg a 10 éves futamidőnél magasabbak a költségek.

Az intézkedés hatására a 0,5–2,3 százalékos sávon belül a költségszint egyes szolgáltatóknál eltolódhat a sáv alja felé.

Az új TKM mutató lehetővé teszi a nyugdíjpénztári és a nyugdíjbiztosítási termékek közötti összehasonlíthatóságot. Emiatt várunk olyan másodlagos hatást is, hogy egyes biztosítók csökkenthetik a költségeiket vagy több olyan terméket piacra dobhatnak, amelyek a pénztárakkal is versenyképesek tudnak lenni.

A biztosítók költségeit befolyásolhatja a kifizetett jutalékok szintje is, amire viszont egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak Magyarországon. Ismeretes továbbá, hogy az MNB határozottan fellép, ha jelentős torzulásokat tapasztal a kifizetett jutalékok tekintetében. Biztosítani kell ugyanis, hogy ne sérüljön az ügyfélérdek az esetlegesen túl magas jutalékok miatt. Az érdekkonfliktusok kivizsgálására mellesleg már az új európai uniós szabályok is lehetőséget biztosítanak.

Nagy Koppány igazgató, Biztosítási, pénztári és közvetítők felügyeleti igazgatóság

Várható-e jelentős állományváltozás az intézkedés hatására, növekedhet-e a költséghatékonyság, illetve számol-e az MNB egyfajta tisztulással a piacon?

Már eddig is megfigyelhető volt a költséghatékonyság jelentős növekedése. A vagyonkezelési díjak mintegy 40 százalékkal csökkentek az elmúlt 15 évben és az önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelési mutató a 2002-ben mért 1,66 százalékos értékről 2018-ban 0,76 százalékra mérséklődött.

A befizetésarányos működésre felszámolt díjak ugyan kisebb mértékben süllyedtek az elmúlt 15 évben 7,5 százalékkal, de összességében itt is csökkenő irány figyelhető meg, amit felgyorsíthat az új TKM megjelenése. Nagyon fontos ebből a szempontból is az ügyfelek felé történő megfelelő tájékoztatás a költségek mértékéről.

Miért volt szükség az új TKM mutató bevezetésére, milyen fontosabb előnyei vannak?

Az új teljes költségmutató egyik legnagyobb előnye, hogy azonos feltételek, jellemzők révén tesz lehetővé összehasonlítást a biztosítási és a nyugdíjpénztári szektorok költségszintjei között. Nem mellékesen ezzel az MNB saját szabályozó eszközével teljesít egy, a 2019 elején kiadott 330 pontos Versenyképességi programjában javasolt intézkedést.

Ha az emberek a pénzügyi tudatosság növekedésével egyre önállóbban keresnek nyugdíj-előtakarékossági termékeket, akkor lehetőségük lesz arra, hogy a rendelkezése álló paletta jelentős részét – a jellemzően nem rendszeres befizetéseken alapuló, tehát TKM szempontjából nehezebben „befogható” nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) kivételével – áttekinthessék. A TKM egy tag feltételezett hosszú távú nyugdíj-előtakarékossági költségét mutatja meg.

Másrészről az intézkedés hatására a pénztárak is „felkerülhetnek a térképre”, például az MNB által üzemeltetett TKM kereső alkalmazásra. Esetükben ugyanis eddig jelentős versenyhátrány, hogy a biztosítók – köszönhetően fejlett ügynökhálózatuknak, s az erre fordított költségeknek – hatékonyabban értékesítenek, illetve juttatják el az információkat az ügyfelekhez.

Utóbbi egyébként pozitívum is, hiszen például 2014 óta 300 ezer nyugdíjbiztosítási szerződést értékesítettek a biztosítók, amivel növelték a lakossági öngondoskodási tortát.

A nyugdíjpénztári TKM bevezetésével tehát összességében fontos cél volt a piaci verseny további ösztönzése, és a költséghatékonyság fokozása.

Pontosan milyen költségeket tartalmaz az új teljes költségmutató?

A TKM esetében a „teljes” szónak jelentősége van. Amellett, hogy tartalmazza a vagyonkezelési és a befizetés arányos díjakat, magába foglalja a közvetett, alapkezelők számára fizetett díjakat is, tehát minden, az ügyfélre háruló költséget.

Érdemes megemlíteni, hogy a TKMNyp az alapok alapja konstrukciók tekintetében a mögöttes alapokkal kapcsolatos költségeket is tartalmazza. A biztosítások tekintetében pedig a termék részének tekintendő kockázati díjakat is megjeleníti a mutató.

Várható-e, hogy rendelet formában lesz szabályozva az új TKM alkalmazása?

Első körben nem, mivel – a szabályozás kialakításakor a piaci szereplőkkel, érdekképviseleteknél tapasztaltak alapján – pozitív fogadtatásra, aktív együttműködésre számítunk a piaci szereplők oldaláról.

A tapasztalataink szerint az MNB ajánlásokat a pénztárak és biztosítók követik és betartják, jó példát adnak erre a nyugdíjbiztosításoknál megszabott TKM plafonok, amelyeket szintén e szabályozó eszközzel írtuk elő.

Mindez leginkább annak köszönhető, hogy átgondolt ajánlásokat fogalmazunk meg, amelyeket véglegesítésük előtt megfelelő konzultációs folyamat keretében tárgyalunk meg a piaccal.