Nagyot változott a kínaiak megítélése Magyarországon

A médiában legtöbb figyelmet kapott, Kínával kapcsolatos hírek az elmúlt időszakban az oltás, a Fudan Egyetem, a kínai hitel, a magyarországi kínai befektetések, illetve az orosz-kínai kapcsolat vonatkozásában jelent meg. Kína az utóbbi években egyre több téren vált Magyarország partnerévé, és a hazai közbeszédben is fontosabb szerep jutott Kínának. 

A legtöbb, Kínával kapcsolatos hír Magyarországon a politikai táborokban nagyon eltérően jelenik meg, de összeségében Kína megítélése a sajtóban 2020-ban nagyot javult részben a koronavírus elleni vakcina miatt - fogalmazott a növekedés.hu-nak Matura Tamás Kína-szakértő, a Corvinus Egyetem adjunktusa, aki a témával kapcsolatban megjelent legfrissebb kutatási eredményekről kérdeztünk az egyetem Kína-konferenciáján.

Jelenleg azokban a médiumokban, amelyeket általában kormányközelinek szoktak tartani, Kínáról egy sokkal pozitívabb kép rajzolódik, ki, míg ezzel ellentétben azok médiumok, amelyeket az ellenzékhez közel állónak, vagy függetlennek szokás gondolni, egy jóval negatívabb képet festenek róla

-ismertette Matura Tamás.

Kiemelte, hogy a kormányközeli médiában elsősorban nem arról van szó, hogy túldícsérnék Kínát, sokkal inkább a magyar kormány Kína politikáját méltatják, ami viszont indirekt módon elvezet oda, hogy egyfajta pozitívabb kép rajzolódik ki Kínáról azokban, akik ezeket a média tartalmakat fogyasztják.

A magyar közvéleményben egyébként a fenti jelenség hatására egy fordulat állt be a Kínával kapcsolatos látásmód terén

- fogalmazott.

Míg egy 2020-as kutatásban azt láttuk, hogy a lakosság közel fele egy viszonylag negatív véleménnyel rendelkezett Kínáról és csupán alig egy negyedének volt pozitív véleménye róla, addigra ez az arány mostanra megfordulni látszik. Az általunk a Medián Intézettel végeztetett, reprezentatív kutatás alapján most úgy tűnik, a közvélemény fele inkább pozitívan vélekedik Kínáról – sorolta.

A vakcinák pozitív pr-hatása kontra az orosz invázió kínai támogatása

Ennek oka elsősorban Kínának a pandémia alatt Magyarországon folytatott tevékenységeiben keresendő, gondoljunk itt akár a maszkokra, akár a vakcinákra. Ezeket ugyanis a magyar kormányzati média úgy állította be, mintha ez Kína részéről egy nagylelkű segítség lett volna. Mindeközben persze, Magyarország fizetett ezekért a termékekért. Ennek ellenére ez széleskörű tetszést váltott ki a közvéleményből és Kínának a megítélését javította.

Arra a kérdésre, hogy ki segítette Magyraországot a járvány idején a felmérésben résztvevőknek 43 százaléka említette az Európai Uniót, 40 százaléka Kínát és 32 százalékuk mondta Oroszországot. Összehasonlításképp, az Egyesült Államok csak 16 százalékot kapott.

Tehát valószínűleg Oroszországnak is javult a megítélése a koronavírus idején

– hangsúlyozta.

Ettől függetlenül a társadalmon belül így is nagy polarizáltság tapasztalható ebben a témában is. Míg a kormánypárti szavazók körében a távol-keleti nagyhatalom elfogadottsága 60-70 százalék is lehet, addig a nem kormánypárti szavazók körében a Kína ellenesség erősödött meg még inkább

Kína és Oroszország együttműködésének az elmúlt években végbement erősödését a válaszadók nagyjából 40 százaléka vélte pozitív jelenségnek, míg valamivel többen, 48 százalék úgy gondolja, hogy ez egy negatív folyamat.

-Fontos azonban kiemelni, hogy ez a felmérés még az orosz invázió nagy kiteljesedése előtt készült, így azóta nagyban változhatott a közvélemény ezen a téren – tette hozzá.

Az EU-ban az 5G-t csak nálunk építik a kínaiak 

A Kínával futó közös projektek közül Matura Tamás kiemelte a fényeslitkei intermodális központot, illetve a Fudan Egyetemet, valamint a kínai egyetemekkel való együttműködést.

Fényeslitkén egy vasúti átrakóval egybekötött intermodális logisztikai központ épült ki Kelet-Magyarországon, ahol az Új Selyemút projekt keretében fogadnak vasúti szerelvényeket.

A létesítmény különlegessége a Vodafone és a Huawei által közösen kiépített lokális 5G hálózat, aminek segítségével a logisztikai központot jelentős mértékben tudták automatizálni.

Magyarországon egyébként az 5G hálózatot az Európai Unióban egyedülálló módon a kínai Huawei kezdte el kiépíteni, ez is jól mutatja, hogy mennyire fontosak jelenleg a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok.A kínai egyetemekkel való együttműködéssel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon is számos egyetemnek van valamilyen együttműködése kínai egyetemekkel.

2020-as adatok alapján körülbelül 2800 kínai diák tanult Magyarországon. A koronavírus járvány után ez a szám némileg csökkenhetett – fogalmazott.

Kicsi a bizalom a kínai média iránt

A Corvinus felmérése több szempontból is megnézte Kína megítélését Magyarországon:

• a kínai befektetések a hazai infrastruktúrába,
• Peking megítélése a hazai médiában
• a kínaiak szerepét miként látják az eliten belül, illetve
• Kína befolyásának erősöséde a felsőoktatásban.

Kína megítélése a régiós sajtóban több kulcskérdés kapcsán oszlik meg: az ukrajnai háború, orosz-kínai kapcsolatok, Észak-Korea megítélése, de

Tajvan és Tibet kérdésében van a legnagyobb véleményellentét az egyes társadalmi csoportok között.

Az eliten belül négy fő szempont - a politika, a gazdaság, a felsőoktatás és a média - alapján vizsgálták Kína megítélését, illetve a magyar-kínai kapcsolatokat. A főbb megállapítások lényege: 

- Az orosz-kínai kapcsolatoknál volt a legkritikusabb Kína megítélése.

- Viszonylag pozitív hozzáállás tapasztalható itthon a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok bővítésével kapcsolatban.

- Kína megítélésének egyik fő kérdése a kínai gazdasági lehetőségekben rejlő előnyök, illetve a politikai rendszer által biztosított szabadság korlátozásának tolerálása volt a megkérdezettek szerint.

- Míg a felsőoktatás területén viszonylag pozitív a tudományos együttműködés lehetőségének fogadtatása, ám a budapesti Fudan Egyetem fogadtatása erős kritikákat váltott ki. Az európai országk közül a legtöbb tudományos együttműködést német és lengyel egyetemek alakították ki kínai egyetemekkel.

- A média területén még mindig kevés a bizalom a kínai hírcsatornák hitelességét illetően

- A gazdasági kapcsolatok bővítésében, leginkább a kínai befektetések terén viszonylag jobb itthon Kína megítélése.

- Kína szerepe a kiemelt fontosságú hazai infrastruktúrában több területen is fontos: a e-pénzügyek, a pénzügyi struktúra (Bank of China), a vasútépítés, és telekommunikáció (pl.az 5G kiépítése) terén.

- A Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat közreműködésével épül ki Magyarországon az ötödik generációs (5G)  hálózat – ezt még 2019 végén jelentette be Szijjártó Péter.

- 5G megállapodást Magyarország és Szerbia írt alá a Huaweijel, vagyis az EU-n belül csak hazánk. A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Románia, valamint a Balti államok nyugati közreműködéssel építi ki az 5G hálózatot.

- a Huawei napelemeket egyre nagyobb arányban használja a hazai lakosság, ebben is van kockázat, mert hackertámadások esetén ki is lehet akár kapcsolni a készülékeket.