Németországban már félmillió háztartásban korlátozták az energiafogyasztást - Mi jöhet még? 

Súlyos energiaválság van kibontakozóban egész Európában. Önök, hogy látják, mire számíthatunk az előttünk álló hetekben, hogyan alakulhat ez energia helyzet?

A helyzet rendkívül bizonytalan.

Egy hónappal ezelőtt rendkívül nagyot fordult az európai energiapiaci helyzet. Korábban az volt az elsődleges kérdés, hogy ménnyiért lehet gázhoz, villamos energiához és egyéb energiahordozókhoz jutni. Azonban lassan egy éve kirobbant egy energiaválság az Európai Unióban, ami egy folyamatos áremelkedést eredményezett és emellett változékonyabbá is váltak az energiaárak.

Egy hónapja viszont az orosz Gazprom energiaipari vállalat korlátozta az Északi Áramlat 1-en folyó Németországba irányuló gázszállításait körülbelül 50 százalékkal. Ez nagyon súlyosan érintette az energiapiacot, pedig a német kormányzat korábban azt nyilatkozta, hogy országuk felkészült a szállítások leállítására. Most azonban szemmel látható, hogy ez nem igaz.

Már ez az ötven százalékos korlátozás is azt eredményezte, hogy például a napokban a legnagyobb német lakásbérbeadó cég félmillió háztartásnál korlátozta az energiaellátást; a legnagyobb szolgáltatók egyike az Uniper eközben jelentős állami segélycsomagot kért és ezzel párhuzamosan a német politikusok is egyre drámaibb nyilatkozatokat tesznek.

Azóta július 11-én hétfőn teljesen leállt az Északi Áramlat 1 gázvezeték egy tíz napig tartó tervezett éves karbantartás miatt. Most a legnagyobb félelmet az jelenti, hogy a tíz nap letelte után újra indítja-e Oroszország a gázszállítást ezen a vezetéken, vagy sem.

Milyen forgatókönyvek lehetnek a jelenleg elérhető információk alapján?

Alapvetően három forgatókönyv is az asztalon van. Elképzelhető, hogy Oroszország az egy hónappal ezelőtti mennyiséggel, tehát egy megemelt mennyiséggel továbbra is szállítani fog gázt. Ez a helyzet enyhüléséhez vezetne. Ebben a pillanatban sajnos ennek van a legkisebb valószínűsége.

A második forgatókönyv, hogy továbbra is fog gázt szállítani Oroszország ezen a vezetéken keresztül, de korlátozott mennyiségűt, úgy mint az elmúlt egy hónapban. Véleményem szerint ennek van a legnagyobb valószínűsége, de a helyzet folyamatosan változik, például a német politikai elit alapvetően nem ezt várja. Ez a forgatókönyv továbbra is magas ár környezetet és továbbra is fennálló ellátási kockázatokat jelentene.

A harmadik lehetőség pedig az, hogy egyáltalán nem fog szállítani Oroszország Németországba gázt, a karbantartások befejezése után sem. Ez az a verzió, amelyikre a politika leginkább készül a nyilatkozatok alapján. Ennek drámai következményei lennének Németországban és a németországi helyzet az egész európai piacot magával ránthatja.

Ha ez megvalósul, akkor Németországban ősztől borítékolhatóan ellátási korlátozásokra kell készülni. Az elemzőházak többsége egyet ért abban, hogy az országban egy recesszió törne ki. Viszont mivel az európai energiapiac nagyon szorosan integrált, a tagállami energiapiacok összekapcsolódnak, ezért egy energiahiány az Európai Unió legnagyobb tagállamában, azt jelentené, hogy az egész EU-ban egy gázhiányos állapot alakulna ki.

Így most minden tagállam, minden erejével azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb forrást, beszerezze, a tárolóit a lehető legnagyobb mértékben feltöltse és felkészüljön arra, hogy képes legyen elkerülni a legrosszabbat, tehát azt, hogy ellátáskorlátozáshoz kelljen nyúljon.

Emiatt mondom, hogy az energiapiaci helyzet gyökeresen átalakult. Mert most már az elsődleges kérdés az lett, hogy lesz földgáz, vagy nem lesz.

Amennyiben nem indítják újra az Északi Áramlat 1 vezetéken a szállítást, az Magyarország szempontjából milyen következményekkel járna?

Hazánknak a többi országhoz képesti pozíciója kedvezőnek tekinthető . Egyfelől azért, mert Magyarországnak nagy tárolókapacitása van és ezeknek a feltöltöttsége fogyasztás arányosan szintén magas. A most betárolt földgáz mennyiségünk a teljes éves fogyasztásunk 25,5 százalékát fedezi, míg az Európai Uniós átlag csupán valamivel 16 százalék fölött van. Emellett Magyarország másfél milliárd köbméter saját fölgáz kitermeléssel rendelkezik, ami szintén fedezi a saját fogyasztásának - ami valamivel kevesebb, mint 10 milliárd köbméter - egy részét.

További 4 milliárd köbméternyi földgáz szállítására vonatkozóan hosszútávú szerződése van Magyarországnak és azt mondhatjuk, hogy ezek a hosszútávú szerződések azok, amelyek a leginkább biztonságosnak tekinthetőek. Persze ez egy háborús helyzet és semmit nem lehet kizárni. Nagy előny, hogy ennek a szerződésben foglalt mennyiségnek a nagy része nem az Északi Áramlat 1-en keresztül, hanem déli irányból érkezik hazánkba. Viszont a maradék igény tekintetében Magyarországot ugyanúgy érinti ez a súlyos probléma, mint más tagállamokat. Az, hogy az európai piacon egyre kevesebb gáz van, az Magyarország számára is egy jelentős kihívást jelent. Ennek a következménye az, hogy a nemrég bejelentett intézkedéscsomag második pontjába bekerült, hogy a kormány felhatalmazza Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy kezdje meg új gázkészletek felkutatását és a lehető legtöbb gázt szerezze be a piacról, amit lehetséges, valamint az is része lett a csomagnak, hogy a hazai kitermelést is kétmilliárd köbméterre kell emelni.

Honnan lehet most gázt vásárolni a piacon?

Az európai gázpiacon jelenleg még van gáz, így onnan lehet venni, csak nagyon drága. Emellett elindultak azok a próbálkozások, amelyek arra irányulnak, hogy nagyobb gázkitermelő országoktól lehessen többlet gázt beszerezni, akár hosszútávú szerződések keretében is. A következő hetekben, hónapokban fog kiderülni, hogy melyik országokból lehet plusz földgázhoz jutni. Rendkívül nehéz azonban a helyzet. Az egész globális piacra egy szűkös kínálat jellemző és az európai országok mind azon dolgoznak, hogy ebből a kínálatból minél nagyobb részt kihasítsanak.

Franciaországban például már a nagyobb vállalatok arra próbálják átállítani az energiatermelésüket, hogy ne földgáz, hanem olaj alapú legyen. Elképzelhető, hogy lesznek energia ellátás korlátozások szerte Európában?

Igen nagy rá az esély, hogy egyes európai országokban szükség lesz már az ősszel ellátás korlátozásra. Ha a helyzet aggályosabbá válik, akkor ezek elkerülhetetlenek lesznek. A tagállamok most azért küzdenek, hogy ne az ő országuk legyen az, ahol ilyen drasztikus eszközökhöz kell nyúlni.