Mi küszködünk, Amerika viszont nyerhet az energiaválságon

Nem is olyan rég az amerikai elnök még azt ígérte, hogy Szaúd-Arábia egy kitaszított, pária állam lesz, amiért nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Azóta nagyot fordult a világ. A napokban Joe Biden már épp azért fogja felkeresni az arab országot, hogy javítsák a két ország kapcsolatát.

A pálfordulás egyik oka, hogy az USA-ban ősszel időközi választások lesznek.

Mivel a drága benzin nem mutat jól kampány idején, ezért a demokraták remélik, hogy a szaúdiak hajlandóak jelentősen növelni a termelést és segítenek kordában tartani az olaj árát.

Most úgy tűnhet, hogy Amerika kénytelen úgy táncolni, ahogy az olajsejkek fütyülnek, ám hosszútávon az Egyesült Államok pozíciói jobbak, mint elsőre gondolnánk. Az világos, hogy a következő hónapok az USA-nak se lesznek egyszerűek.

Az elégedetlenség egyre csak nő és mivel tíz amerikaiból legalább hat Bident hibáztatja az elszállt árak miatt, mindennek ősszel komoly politikai következményei is lehetnek az időközi választásokon.

Az energiaiparuk viszont jó bőrben van. A kormányzat adatai alapján most májusban az Egyesült Államok kőolajexportja napi 3,9 millió hordót tett ki, ami 45 százalékos növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest. A bevételek növekedése még nagyobb, mivel az árak ugyanebben az időszakban 76 százalékkal emelkedtek.

Annak, hogy krízis idején a piaci szereplők ilyen léptékben viszik ki az olajat az USA-ból, Washington ugyan nem feltétlenül örül.

Viszont így is elmondható, hogy hosszútávon egyetlen nagyhatalomnak sem olyan jók az energiaipari kilátásai, mint Amerikának. Ahogy arra Dan Yergin ágazati elemző felhívja a figyelmet: az USA idén már a legnagyobb cseppfolyósított földgázexportőr lesz a világon.

Patthelyzet Európában

Az EU a jelen állás szerint még jó ideig kénytelen az oroszokkal üzletelni. Az orosz gázt ugyanis roppant nehéz pótolni. Bár próbálkozások vannak. Elvégre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég épp azért utazott Kairóba, hogy Izraellel és Egyiptommal közösen aláírjon egy megállapodást az Unióba tartó gázszállítások fokozásáról.

Olaf Scholz német kancellár pedig Szenegálban járt, hogy támogassa egy új gázmező feltárását.

Az orosz gáztól azonban a szakértők szerint Európa egy jó ideig így se tud majd szabadulni. A procedúra évekig is eltarthat.

A másik oldalon a gázexportot Moszkva nem tudja gyorsan áthangolni.

A nagy gázvezetékek Európába vezetnek. Évekbe telik mire hasonló infrastruktúrákat ki tudnak építeni mondjuk Kína felé. Putyin így is keresztbe tehet az öreg kontinensnek, de akkor Moszkva a napi 1 milliárd eurós energia-bevételek jó részétől elesik. Az orosz gazdaság pedig nem áll olyan erős lábakon, hogy ilyesmit könnyen le tudjon nyelni.

Valószínű, hogy a következő években Oroszország és az Európai Unió kénytelen majd tovább üzletelni miközben egymás torkának folyton kést fognak szegezni és attól függően, hogy melyik félnek mekkora a mozgástere igyekeznek majd odaszúrni a másiknak.

Ez a patthelyzet, amely akár az évtized végéig is elhúzódhat viszont jót tenne az amerikai palagáz-kitermelőknek.

Miközben Oroszország szerepe az energia-kereskedelemben elkezd sorvadni, Európa pedig hosszú küzdelembe fog az energia-függetlenségért, Amerika a felfordulás fő nyertese is lehet. Vezető energia-exportőrként akár be is betonozhatja a pozícióját - legalábbis így látja a Financial Times elemzése.