Fel kell készülnünk gázkorlátozásra ősztől?

Több kutatást is készítettek az energiaválság kapcsán. Hogy áll a gáztározók feltöltöttsége, lesz a télen elég gáz?

Most fejeztük be azt a kutatást, amelyben azt vizsgáltuk, hogyan állnak az Európai Unióban a gáztárolók. A stratégiai cél az lenne, hogy a fűtési szezon kezdetéig a kapacitás minimum 80, de inkább 85 százalékáig feltöltsék azokat. Jelen pillanatban európai szinten 59,43 százalékon áll a mutató, és a feltöltés üteme egyre csak lassul. Ennek oka, hogy szinte minden irányból kevesebb földgáz érkezik a kontinensre, mint tavaly ilyenkor. Az orosz és algériai viszonylatból egyértelműen kevesebb, a norvégok kicsit növelték a szállított gáz mennyiségét, egyedül a cseppfolyósított (LNG) szállítmányok mennyisége emelkedett számottevően. 

Elképzelhető, hogy lesz gázkorlátozás?

Valamivel több, mint a kapacitások 40 százalékáig töltöttek, de hozzánk folyamatosan érkezik a gáz, most elsősorban a török áramlaton, ahol épp most fejezték be a karbantartást, így onnan újra zavartalanul jöhet a földgáz. Ezzel együtt is figyelni kell. Elképzelhető, hogy az év vége felé az európai országokban különböző mértékben ugyan, de korlátozni kell a gázfogyasztást. Ez első körben a vállalkozásokat érintheti, ha egyáltalán sor kerül rá. Lengyelországban például 97 százalékon állnak a gáztárolók, de náluk fele akkora a tároló kapacitás, mint nálunk, holott négyszer annyian vannak, mint mi. Mindazonáltal nekik ott vannak a szénbányák, illetve a szélerőművek, amelyek biztonságot adnak. Németországban viszont december 31-én lekapcsolják az utolsó 3 atomerőművet is, így jelentős mennyiségben megemelkedett Franciaországból az áramimport, amely egyébként szintén atomerőművekből származik. A probléma az lesz, hogy Franciaországban is csökkent indén a nukleáris energiatermelés, mivel az ország 56 reaktorának fele offline állapotban van, ebből 12 reaktort korróziós problémák miatt állítottak le, felújításuk pedig évekig eltarthat, így kérdéses, hogy képesek lesznek-e elegendő áramot exportálni.

Hogyan néz ki a magyar energiamix, mekkora a gáz aránya?

Hazánkban a földgázt fűtésre, áramtermelésre és ipari célra egyaránt használják. Tavaly a magyar villamosenergia-termelés 26 százalékát a földgáz adta. Nálunk, de általában is az a jellemző, hogy a felhasznált szénhidrogén felét nem energiatermelésre és fűtésre használják, hanem ipari célra, például műtrágyát, műanyagot gyártanak belőle.

Vagyis a drágulást, illetve a földgáz hiányát az iparágak széles köre szenvedheti meg. A korlátozások így komoly gondot okozhatnak.

Honnan érkezik most hozzánk kevesebb földgáz?

A legtöbb gáz Ukrajna felől, illetve a Török Áramlaton keresztül jön hozzánk. Az Északi-Áramlat „csökkentett” üzemmódja miatt Ausztria felől az eredetileg szerződött mennyiségnek csak a fele érkezik jelenleg. Ezeken a vezetékeken döntően orosz, illetve kis mennyiségben azeri gáz érkezik hozzánk. A Krk-szigeten található LNG lefejtő állomás elvileg tud hozzánk is szállítani, ott azonban a kínálat jelenti a szűk keresztmetszetet, hiszen amerikai és katari cseppfolyós gáz érkezhet leginkább, azonban sorban állnak a vevők, és nem csupán Európában, de sok ázsiai ország is igényt tart LNG-re. Jelenleg az Oroszországgal leszerződött gázmennyiség 88-89 százaléka érkezik meg, ami még mindig jónak mondható.

Van arra esély, hogy nálunk a fűtési szezon kezdetéig megfelelő szintig fel tudjuk tölteni a gáztárolókat?

Októberig ez jó eséllyel megvalósítható. Más európai országokban azonban előfordulhatnak energiafelhasználási korlátozások.

Honnan szerzik be a nyugati országok a kieső földgázt?

Náluk kevésbé jelent gondot a gáz beszerzése, mert sokkal kevésbé függenek az orosz gáztól. Ahogy távolodunk Oroszországtól, úgy csökken az orosz gáz jelentősége. Az Ibériai-félszigeten például alig néhány százalék az aránya, Németországban már ötven százalék körüli, nálunk és Szlovákiában viszont 80-90 százalék körüli a függés. Egy spanyol kollégával beszélve például azt tudtam meg, hogy nekik nem kérdés az ellátásbiztonság, csak az ár. 

A koronavírus-járvány, illetve az orosz-ukrán háború hatásaira figyelve sokan elfelejtik, hogy a problémák korábban kezdődtek.

Már a Covid-járvány kitörése előtt is jelezték a földgáztermelő cégek, hogy gond lehet az ellátással, mert elmaradtak a szükséges beruházások, fejlesztések, a klímavédelem előtérbe kerülése miatt a bankok ugyanis nem szívesen finanszírozták a szénhidrogén beruházásokat, amelyek most nagyon hiányoznak. Középtávon ezek az elmaradt beruházások komoly gondokat okozhatnak.

Magyarországon mekkora a zöldenergia aránya az energiamixben? 

Nálunk sajnos a szél- és vízenergia  természeti okokból nem kiaknázható, az elmúlt néhány évben a napenergiatermelő kapacitást viszont megháromszoroztuk. Amiben hatalmas potenciál van az a geotermális energia, annak technológiája azonban egyrészt még nem igazán kiforrott, másrészt igencsak drága. A napenergiában még bőven van lehetőség, de ezzel együtt sem mehet feljebb az aránya, mint 20-25 százalék. Ezen csak azt változtathatna, ha áttörésre kerülne sor az energiatárolásban. Emellett persze létezik az atomenergia (ami most is a magyar villamosenergia-termelés 46%-át adja), mint karbonsemleges energiatermelési mód. 

Mi lesz a földgázszankciókkal?

Azt hiszem fordítva ülünk a lovon, hiszen nem az a kérdés, hogy Európa leválik-e az orosz gázról, hanem az, hogy az oroszok leállítják-e a gázszállítást, vagy sem, esetleg korlátozni fogják egyes országok irányában.

A jelek arra utalnak, nagyobb a mi függésünk tőlük, mint fordítva.

Általában is igaz az, hogy az olaj szállítása sokkal egyszerűbb, mint a földgázé, amit jól mutat, hogy India például megnégyszerezte az orosz olajimportot, Kínába pedig a legfrissebb adatok szerint már az oroszok exportálják a legtöbb nyersolajat, megelőzve Szaúd-Arábiát is. Két-három éven belül pedig Mongólián keresztül elkészülhetnek azok a vezetékek, amelyeken keresztül Oroszország el tudja juttatni a távol-keleti országokhoz az országban bányászott szén-hidrogént. Ugyanakkor az is igaz, hogy ilyen időintervallumban Európa teljes egészében képes lesz leválni az orosz energiahordozókról. 

Honnan szerezheti be Európa a földgázt, ha leválik az oroszokról, vagy ők zárják el a csapokat?

Az LNG-ben van fantázia, hiszen a magasabb árakon már megéri cseppfolyósítani majd visszafejteni és vezetéken továbbítani. Az ehhez szükséges technológia kiépítése 2-3 évbe biztosan beletelik, addig megmarad a függőségünk az orosz gáztól. 

Meddig tartható fenn a rezsicsökkentés?

Pénzügytechnikailag megoldható a fenntartása, a kérdés az, hogy a költségvetés állapota engedi-e a vagy sem. Ha megvan az akarat a fenntartására, akkor fennmaradhat, hiszen a költségvetésben mindig van mozgástér, legfeljebb bizonyos beruházásokat el kell halasztani, hogy megmaradhasson a rezsicsökkentés. 

Két év elegendő a MOLnak az új típusú olaj feldolgozására való átállásra?

Az általunk megkérdezett szakértők szerint ez az időtáv elegendő a szükséges beruházások végrehajtására. 

Meddig tudja tolerálni a MOL a benzinársapkát?

Nagy kérdés, hogy milyen magas olajárnál áll be az új egyensúlyi helyzet (a WTI olaj most hordónként 100 dollár körül mozog, de nemrég volt 122 dollár is). Mostanában már jelentős csökkenés következett be, és egy friss amerikai elemzés szerint a recessziótól való félelem miatt tovább is csökkenhet az ár. Ha a korábbi alacsony szintre nem is esik vissza az ár, azonban jelentősen csökkenhet. Ebbe persze belejátszik a takarékosság is: a németeknél például a tömegközlekedésben bevezetett 9 eurós általános bérlet jó ötlet, használták az emberek, és így csökken az olajtermékek iránti igény.

Tapasztaltam ezt itthon is tíz évvel ezelőtt, amikor az akkori magas benzinár miatt jelentősen csökkent például az átlagsebesség az autópályákon.

Ha 130 kilométeres sebesség helyett százzal megy az ember, akkor száz kilométeren 1-1,5 liter benzint lehet megspórolni.

És az iparvállalatoknál?

Az iparban mindig lehet gazdaságosabbá tenni a termelést, legfeljebb alacsonyabb olajárnál öt év a megtérülés, magasabbnál viszont jóval kevesebb is lehet. Ezzel itt is csökkenteni lehet az energia iránti igényt.

Hogyan látja, mikor lehet kikeveredni a mostani szankciós politikából?

A politikusok mindig a környezethez igazodnak. Ha az emberek vagy a különböző lobbik felől elég erős nyomást éreznek, vagyis ha a lakosság és gazdasági szereplők egyaránt ebbe az irányba ösztönzik őket, akkor biztosan változtatni fognak.