Oszkó Péter: szükséges a hitelmoratórium újabb meghosszabbítása

Mit gondol a jelenlegi gazdaságvédelmi intézkedésekről?

Jómagam is voltam olyan helyzetben, amikor válság idején kellett gazdasági intézkedéscsomagot összeállítani. A gazdaságpolitika irányítójának meg kell találnia az egyensúlyt. Nevezetesen, hogy mennyi forrást tud kármentésre és a veszteségek pótlására fordítani, illetve milyen súllyal hoz kényszerű, alkalmazkodási intézkedéseket, aminek eredményeképpen megerősödött állapotban kerül ki az ország a nehéz időszakból.

A döntéshozók meglehetősen nagy mennyiségű forrást mozgattak meg a gazdaságvédelmi intézkedések keretében. Nincs az az érzése az embernek, hogy túl óvatos volt a válságkezelés.

A források döntő része vállalkozásfejlesztésre ment, aminek érthető és támogatandó a logikája. Minél hosszabb ideig húzódik azonban a válság, annál többet kell foglalkozni a szociális jellegű problémákkal.

Társadalmi kockázatai vannak, ha egy válságkezelő csomag döntően vállalkozásfejlesztésről és az újszerű beruházások ösztönzéséről szól. A járvány miatt tömeges egzisztenciák kerültek veszélybe, ezért a háztartások elfogyó tartalékait is ki kell pótolni. Olyan típusú támogatási programokat kell létrehozni, melyek biztosítják, hogy ne egy olyan válság utáni állapot alakuljon ki, ahol lesz egy beruházásokkal megerősített vállalkozói szegmens és lesz egy elszegényedő társadalmi réteg. Ez ugyanis jelentős feszültségekhez vezethet.

Helyes útnak gondolom, hogy új munkahelyteremtésre fókuszál az állam. Komoly segítség továbbá, hogy kibővítették a döntéshozók a bértámogatásra jogosultak körét.

Meglátása szerint szükséges-e a június végén lejáró hiteltörlesztési moratórium szelektív meghosszabbítása?

Azt gondolom, hogy megfontolandó a hitelmoratórium újabb, szelektív meghosszabbítása a nehéz helyzetbe került vállalkozások esetében.

Amíg nem derül ki, hogy a koronavírus-válságban mely vállalkozások azok, akik csak átmenetileg nem működnek, és melyek azok, akik végleg megroppantak, addig fenn kell tartani a hitelmoratóriumot. Ha nem lenne moratórium, akkor jelentősen megnőne a nem-teljesítő hitelek aránya és összedőlne számos olyan vállalkozás, mely később nyereségesen működhetne és munkahelyeket biztosíthatna.

Nem szabad olyan álomba ringatni magunkat, hogy a moratórium júniusi lejárta után mindenki katonásan eleget tud majd tenni hiteltörlesztési kötelezettségének.

Meg kell adni a szükséges türelmi időt, hogy kiderüljön, ki az, aki képes túlélni. Az újranyíló üzleti környezetben egy kisebb halasztás után a többség várhatóan újra képes lesz fizetni a hitelét.

A hitelmoratórium meghosszabbításának a bankok szempontjából is meg van logikája. Ugyan az intézkedés nem tesz jót a bankok eredményességének rövid távon, de valójában az lenne a legrosszabb hatással a bankok mérlegére, ha érdemben megugranának a bedőlt hitelek és vállalkozások tömegesen zárnának be.

Javasol-e további támogató lépéseket, melyek segíthetik a gyorsabb kilábalást?

Véleményem szerint azokat a stratégiai fontosságú szegmenseket kell megerősíteni, melyek a húzóereje lehetnek a magyar gazdaságnak. Ennek okán a lehető legtöbb forrást kell elkülöníteni az innovációra és a technológiai fejlesztésekre.

Be kell látni, hogy sosem leszünk nehézipari hatalom vagy pénzügyi központ, illetőleg nem Magyarország fogja előállítani a legtöbb energiaforrást.

Emiatt különös figyelmet kell fordítani a technológiai fejlesztésre és az innovációra, melyek hosszú távon nagyon stabil erőt adhatnak a magyar gazdaságnak.

Véleménye alapján reálisak azon várakozások, melyek szerint 2022 közepére kilábalhat a magyar gazdaság a koronavírus okozta válságból? Hogyan teljesíthetnek az egyes szektorok?

A járvány legjelentősebben a turizmus, vendéglátás ágazatot, a rendezvény- és kreatív ipart, valamint a luxus árucikkek iparát érintette. Nagy kérdés, hogy a nemzetközi folyamatoktól nagymértékben függő hazai autóipar milyen tartós átalakuláson megy keresztül. Személy szerint nem temetném a német autóipart, mely várhatóan képes lesz felvenni a versenyt az innovációban. Ezzel párhuzamosan a Magyarországon működő járműgyártók is stabilitást adhatnak a gazdaságnak.

A turizmus, vendéglátás ágazatban nagyon erős a kiszolgáltatottságunk a nemzetközi turizmusnak, így e területen komolyabb átalakulások jöhetnek és a kilábalás akár több évig is eltarthat. A belföldi keresletre támaszkodó szolgáltatók esetében ugyanakkor gyorsabb lehet a talpra állás. A belföldi fogyasztásnak vannak tartalékai, ezáltal a hazai piacra szakosodott szolgáltatók hozzávetőlegesen fél éven belül kilábalhatnak.

A gazdaság egészének teljesítménye 2022 közepére elérheti a koronavírus előtti szintet. Ez azonban az egyenletnek csupán egyik változója. Látni kell, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések sokba kerülnek. Az államadósság megugrása miatt lesz egy tartós adósságkezelési kihívás.

Nagy kérdés, hogy miként tudják majd a döntéshozók fenntartani a növekedést egy olyan környezetben, ahol az adósságpálya újra kezelésre szorul. Nem tudni azt sem, hogy milyen lesz a nemzetközi környezet. 2010 után pénzbőség volt a nemzetközi piacokon, ami jelentősen megkönnyítette az adósságleépítést. 2022-től szükség lesz egy lényegében hasonló adósságkezelésre, hiszen az államadósság GDP arányos szintje a 2010-ben látott értékek közelébe kúszott fel. Ha kevésbé lesz támogató a külső környezet, akkor az nyomot hagyhat a kamatterhek alakulásán, a költségvetés mozgásterén és a további növekedési lehetőségeken is.

Az OXO Technologies Holding Zrt. 2020 januárjában jött létre, mely a teljes cégcsoport eddigi sikeres technológiai befektetési portfólióját és aktuális befektetői körét fogja össze. Milyen ágazatokban vannak jelenleg számottevő befektetéseik? Milyen szektorokban lát nagyobb növekedési potenciált?

Megkülönböztető kritériumunk, hogy olyan innovatív vállalkozásokba fektetünk, melyek újszerű megoldásokat kínálnak, újszerű technológiai fejlesztéseket alkalmaznak, illetőleg új termékeket vagy szolgáltatásokat visznek a piacra. A befektetési célpontjaink a hagyományos vállalatoknál lényegesen magasabb növekedési potenciállal rendelkeznek, egy magasabb kockázati szint mellett.

Gyakorlatilag mindenevők vagyunk, hiszen a magyar piac kicsi ahhoz, hogy leszűkítsük erősen definiált szegmensekre.

Kedveljük a mesterséges intelligencia, a big data, a fintech és blockchain vagy a kiberbiztonság terülteit, illetve általában a B2B jellegű vállalati megoldásokat fejlesztő cégeket. Ezenfelül vannak clean-tech befektetéseink is, melyek a fenntartható környezeti technológiákra fókuszálnak, de e-sport és e-gaming típusú érdekeltségeink is akadnak.

Célunk a portfólió diverzifikálása, nem csak iparági értelemben, de érettségi fázis tekintetében is. A fiatalabb vállalkozásokkal aktívan együtt dolgozunk, s piaci alapvetésként elmondtható, hogy a  magvető tőke szerencsés esetben nem utazik, így elsősorban a magyar piacon lévő cégekre fókuszálunk.

Az érettebb fázisokban a szoros együttműködés és menedzsmentben való támogatás már ritkábban indokolt . Így az esetükben a regionális piacot is monitorozzuk. Egyébként a technológiai cégek növekedésével a tulajdonosi és menedzseri körök részben nemzetközivé válnak, így sokszor nehéz is definiálni a tényleges lokációjukat.

Jellemzően mekkora méretű vállalkozásokban vásárolnak részesedést?

Alapvetően minden fázisban szeretnénk aktívak lenni. Évente 4-6 korai fázisban lévő vállalatba fektetünk be, melyet a közelmúltban elnyert Startup Factory pályázati forrásból valósítunk meg.

Emellett több növekedési fázisú befektetést és akvizíciót is tervezünk végrehajtani. Olyan szereplők kívánunk lenni a hazai és a régiós piacon, akik nem csak tőkeemelés formájában szállnak be cégekbe, hanem hajlandóak és képesek kivásárolni a tulajdonosokat akvizíciók keretében. Előreláthatóan évente 2-3 akvizícióra szeretnénk sort keríteni és emellett legalább további évi 4-5 növekedési befektetést tervezünk megvalósítani

Az elmúlt időszakban mely befektetéseken kerestek a legtöbbet?

Lévén, hogy tőzsdei kibocsátás közepén vagyunk, a céget érintő auditált adatokról tudunk beszámolni.

A cégcsoport 2014-es alapítása óta az iparágnak megfelelő hozamot ért el egy relatíve alacsony 15 százalék körüli leírási hányaddal, azaz a befektetéseink 15 százalékán kellett veszteséget elszámolnunk, ami a kockázati tőkebefektetések iparágában az átlaghoz képest inkább alacsonynak mondható.

Az OXO Technologies Holding Zrt-t 2020 januárjában alapítottuk és apportáltuk be a meglévő portfóliónkat. Azóta még nem telt el elég idő, hogy a teljes portfólió exit potenciáljáról adatokkal rendelkezzünk, de két kisebb exit-et és egy részexit-et, avagy profitrealizálást már végrehajtottunk.

Ezeknek a hozamai meglehetősen jól alakultak, 30-80 százalék közötti éves megtérülést mutatnak.

A szóban forgó vállalatok között van a Haris Engineering nevű cég, mely ipar 4.0-ás megoldásokat kínál. Egy következő körös pénzügyi befektető vásárolt ki minket nem sokkal azután, hogy a cég az OXO Technologies Holding tulajdonába került. Az e-Ventor nevezetű portfólió-vállalatunk automatizált kereskedelmi egységek fejlesztésével foglalkozik. Olyan automatizált rendszereket kínálnak, melyek érintésmentesen, a mobiltelefonon keresztül folytathatók le a vásárlások. Ezt a vállalatot szintén jelentős értéktöbblettel, a kezdeti befektetési értékünk többszörösén tudtuk egy következő körös befektetőnek értékesíteni.

Végrehajtottunk továbbá egy részexit-et a Blue Colibri App nevű vállalatban. Ennek az volt az oka, hogy annyira jól sikerült a 2020-as éve a cégnek, hogy az alapítók lényegében a nyereségből tudtak tőlünk részesedést visszavásárolni.

2020 során erre a három profitrealizálásra került sor. A szóban forgó tranzakciók befektetési súlya ugyanakkor a portfólió kisebb részét teszi ki. Fontos látni, hogy egy éve alakult a cégünk. Ebben az iparágban valójában az a tipikus, hogy kezdeti befektetést követően 3-5 évvel adódnak kiszállási lehetőségek.

Az OXO Technologies Holding az első kockázati tőkebefektető a technológiai szektorban, mely elsődleges részvénykibocsátást hajt végre a hazai piacon. Melyek lesznek a tőzsére lépés fontosabb mérföldkövei?

A tőzsdei kibocsátásnak már egy előrehaladott állapotában vagyunk, az információs dokumentumunk már február elején jóváhagyásra került.

A teljes részvénysorozatunk BÉT regisztrációja a napokban megtörtént, ezáltal hamarosan nyilvános részvénytársasággá válunk. Az OXO Technologies Holding első körben nem a Standard, hanem a BÉT Xtend piacára lép.

A következő hetekben végrehajtunk egy zártkörű tőkeemelést is az iparági sajátosságoknak megfelelően. Ennek oka, hogy vállalatunk még fiatal és egy meglehetősen kockázatos szegmensben működik. A tőkeemelésben intézményi és magánbefektetők egyaránt részt fognak venni. A befektetők 90 százaléka már kötelezettségvállalási nyilatkozatot is aláírt.

Ha a zártkörű tőkeemelés lezajlott, akkor az új kibocsátással kiegészült részvénysorozatnak indul meg a kereskedése a BÉT Xtend piacán. Várhatóan erre április végéig sor kerül. Ezek a rövidtávú terveink.

Másfél éven belül szeretnénk a BÉT Standard piacára is tovább lépni. Részben azért, hogy új forrásokat vonjunk be, részben pedig azért, hogy a részvényeinknek minél nagyobb likviditását biztosítsunk.

Milyen további előnyei lesznek a tőzsdei bevezetésnek?

A tőzsdére lépésünknek eredményeképpen kiegyensúlyozottabb és likvidebb befektetési lehetőséget biztosítunk a rövidebb időhorizonttal rendelkező befektetők számára is. Erre a gyakorlatra ugyan vannak angolszász példák, de a magyar piacon e tekintetben egyedülállóak leszünk.

Ha valaki 10 éves időtáv mellett egy zártvégű tőkealapba fektet, akkor az a személy 10 évig nem fér hozzá a pénzéhez. Sok esetben arról sem kap megfelelő tájékoztatást, hogy mennyire teljesítenek jól a portfólióban szereplő vállalatok.

Ezt a problémát hidalja át az OXO Technologies Holding a tőzsdei jelenléttel, aminek köszönhetően a befektetők bármikor be- és kiszállhatnak a részvények adásvételén keresztül.

A részvények megvásárlásával a szereplők ráadásul egy jól diverzifikált portfólióba fektetnek és nem csupán egyetlen technológiai vállalatot vásárolnak meg.

A tőzsdei jelenlét másik előnye, hogy ezáltal fokozott transzparenciát teszünk lehetővé a technológiai szektorba befektető személyek és intézmények számára. A BÉT Xtend piacán jegyzett részvénytársaságként félévente be kell mutatnunk a portfóliónk főbb pénzügyi mutatóit és a társaságunk eredményeit.

Ez azért is jelentős előrelépés, mert a kockázati tőkealapok gyakorlata jelenleg a nyilvános piaci transzparenciánál lényegesen kevesebb transzparenciát biztosít a befektetők és általában a piacok számára.

Mennyiben nehezíti meg az elhúzódó járványhelyzet a forrásszerzést? Továbbra is erős érdeklődést tapasztalnak a kockázati tőkebefektetések iránt?

Az OXO Technologies Holding a technológiai szektorban működő vállalkozásokban szerez részesedést.

A technológiai papírok értékelésének a járvány, a megváltozott élethelyzetek és fogyasztói szokások nem tettek rosszat.

A hazai piacon e szegmensben ezzel együtt kisebb és konszolidáltabb kiugrások és korrekciók láthatók, mint nyugaton.

A tőzsdei kibocsátás kapcsán döntően intézményi befektetőkkel tárgyalunk és alapvetően elegendő érdeklődést tapasztalunk részükről. Lehetséges, hogy egy kevésbé kritikus időszakban több tőkét is be tudnánk vonni, de még így is a célkitűzéseinknek megfelelő tőkeemelést várunk.

Mire kívánják a bevont forrást fordítani?

A portfóliónk meglehetősen jól teljesített az elmúlt időszakban, ezért a meglévő befektetések finanszírozásához nincs szükségünk többletforrásra.

Az új befektetésekhez, ezen belül a növekedési fázisú és az akvizíciós típusú befektetésekhez kívánunk forrást bevonni, hiszen a  Startup Factory pályázatnak köszönhetően a korai fázisú befektetésekre biztosítottak a forrásaink.

Ahogy az az Információs dokumentumban is szerepel, 1 és 3 milliárd forint közötti sávban határoztuk meg a bevonni kívánt tőke nagyságát.