Raiffeisen-vezér: jelentős hitelezési boom előtt állunk

Hogy alakulhat Magyarországon és a régióban a hitelezési dinamika?

A hitelezési dinamika kifejezetten erős lesz a régióban és különösképpen Magyarországon. Hazánk és a környező országok között azonban van egy fontos különbség.

Az elmúlt 15 évben idehaza alapvetően nem volt annyira lendületes hitelezés, mint például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában. A teljes vállalati, lakossági hitelportfóliónak az aránya a magyar GDP-hez mérten nagyságrendileg fele akkora, mint a visegrádi országokban.

Véleményem szerint ez az egyik hosszútávú motorja lehet annak, hogy biztonságosan növekedhessen a magyarországi hitelportfólió.

Ezt ebben az évben egy nagyon erős, 12-14 százalékos hitelállomány bővülés bizonyítja a lakossági és a vállalati portfólióban. Jövőre pedig a növekedés mértéke meghaladhatja a 10 százalékot, amely a régióban a legmagasabb érték.

A gyors dinamika annak is az eredménye, hogy a kormányzati gazdaságélénkítő és válságkezelő programok fő eszköze a hitelezés támogatása volt.

Mely ágazatokban bővülhet a leggyorsabban a hitelállomány, illetve milyen hiteltípusok iránt lehet nagyobb igény?

Ágazati szinten azt látjuk, hogy a gépipar, az építőipar és az ingatlanpiaci szegmens erősen fejlődik.

A támogatott hitelek iránt óriási volt a kereslet. Az első félévben az NHP Hajrá volt a legnépszerűbb hiteltermék. Ennek kivezetésével a Széchenyi Kártya GO hitelek kerülnek fókuszba, melyekből már folyósítottunk is. Emellett idővel újra felfuthatnak a beruházás és fejlesztés célú hitelek.

Tervezik, hogy a vendéglátás ágazatban dolgozóknak is aktívabban hiteleznek?

Alapvetően az a célunk, hogy minden vállalkozásnak és egyénnek hitelt nyújtsunk. A másik oldalról ugyanakkor bank vagyunk, ezért fontos, hogy a kockázati tényezőket figyelembe véve felelősen és fenntartható módon hitelezzünk, ez egyébként a tulajdonosoknak és a felügyeletnek is az elvárása.

A hitelezési folyamatnál több faktort veszünk figyelembe, úgymint a piaci környezetet, az adott cég üzleti modelljének fenntarthatóságát és az ügyfél kockázati profilját.

Meglátása szerint milyen időtávon pöröghet fel a beruházási hitelek iránti kereslet?

Egy cég akkor fog eszközökbe beruházni, ha növekedni szeretne. Ezt a jelenséget már több szektorban látjuk.

A beruházási hitelek mögött másfelől hatékonyságjavítási célok is meghúzódhatnak. Az élő munkaerőt kiváltó technológiai fejlesztésekre például komoly igény van.

A gazdaság újraindulásával a munkaerőpiac feszessé válik. Egyre nehezebb munkavállalót találni, ami komoly nehézséget okoz a vállalkozásoknak. A digitalizáció trendszerű térnyerése folytatódik, ami további beruházásokkal jár.

A Raiffeisen Banknál például a beruházási költségeink jelentős része a digitalizációs fejlesztésekhez köthető.

Azt gondolom, hogy a fenti folyamatok hatására a beruházási hitelek iránt hamarosan újra megnő igény.

Az NHP Hajrá 3000 milliárd forintos keretösszege kimerült. Az elkövetkezendő időszakban is elegendő kedvezményes hitelhez juthat Ön szerint a hazai kkv szektor?

A Széchényi Kártya GO hiteltermékek gyors bevezetése sok hazai kkv számára biztosítja az átmenetet.

Emellett számos cég piaci alapú hitellel is képes lesz finanszírozni a növekedést. Ez ugyanakkor érezhetően magasabb kamatot fog jelenteni, miután növekvő kamatkörnyezet időszakát éljük.

Több banknál is megemelkedett az elmúlt két-három hónapban a hitel-elbírálási idő, amely többek között a megnövekedett hitelkeresletre és a kapacitáshiányra vezethető vissza. Mikor állhat vissza a régi rend, mit tapasztalnak a Raiffeisen Banknál?

Mi is érzékeltük az elmúlt időszakban a megnövekedett hitelkeresletet.

A Raiffeisen Banknál a másfél éves járványhelyzet alatt nem volt létszámleépítés.

Mindent megtettünk, hogy megtartsuk a munkavállalóinkat. Ilyen szempontból az újrainduláskor jó helyzetben voltunk és teljes kapacitással tudunk működni. Bízom benne, hogy viszonylag hamar visszaáll a régi rend.

Azt is látni kell, hogy új termékek bevezetése a bankoknak is feladatot ad, így emiatt is volt némi lassulás a folyamatokban, bár ezt tudtuk kezelni. Sőt, aktívan tervezünk, például a lakossági jelzáloghitelek terén jelentős növekedést céloztunk meg.

Az utóbbi pár hónap tapasztalatai alapján ki lehet jelenteni, hogy már felülmúltuk a koronavírus előtti számokat.

Hogy alakulhat a magyar Raiffeisen Banknál a létszám és mekkora béremelkedési dinamikával számol a bankon belül?

Összességében stabil létszámmal tervezünk. Ez annak is az eredménye, hogy tavaly nem volt létszámcsökkentés a banknál, stabilan 2800 fővel működtünk.

Bizonyos területeken ugyanakkor el tudok képzelni bővülést. Ez részben a nagyon dinamikusan növekedő hitelpiacnak köszönhető, részben pedig annak, hogy a külső beszállítóktól veszünk át alkalmazotti állományt. Utóbbira jó példa az IT fejlesztési terület.

A másik oldalról viszont dolgozunk a hatékonyságnövelésen és a digitalizáción. Azt látjuk, hogy az ügyfelek is egyre többet használják az online csatornáinkat.

A béremelésekkel mi is követjük a piacot annak érdekében, hogy versenyképes fizetéseket kínáljunk.

Munkáltatóként ellenben felelős vagyok azért, hogy a cég mérlegét egyensúlyban tartsam. Látni kell, hogy a banki kamatmarzsok és díjak alapvetően nem emelkednek a hiteltermékeinken. Emiatt óvatos béremelkedés zajlik a szektorban, aminek a kulcsa a hatékonyságjavulás.

Arra mindenképpen törekszünk, hogy a reálbéreket szinten tartsuk. Vannak azonban olyan területek, ahol erős a verseny, itt a piaci helyzetnek megfelelően emeltünk.

Milyen szintekre várja idén és jövőre az inflációt? Hol tetőzhet a jegybanki alapkamat?

Jelenleg ezen gondolkodik mindenki. A hivatalos előrejelzésünk szerint az idei évben 4,6 százalék, a jövő évben pedig 3,6 százalék lehet az infláció.

A tartósabb folyamatokat jobban megragadó maginflációs mutatót 3 százalék környezetébe prognosztizáljuk.

Az alapkamatot év végére 1,8 és 2,1 százalék között várjuk.

Ez a jelenlegi alappályánk, amely nagyjából megfelel a legenyhébb piaci várakozásoknak. Vannak szereplők ugyanis akik még ennél is drasztikusabb szigorítást áraznak. Az alapkamat pályája leginkább majd a nemzetközi gazdasági és piaci folyamatok függvényében változhat természetesen. Ez azt is jelenti, hogy a globális szinten jelentkező kínálati oldali kapacitásproblémák elhúzódása, avagy a fejlődő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése mentén akár a jelenlegi várakozásoknál is feljebb tolódhat az alapkamat pályája.

Milyen mértékben javítja a Raiffeisen kamatmarzsát és eredménytermelő képességét a kamatkörnyezet emelkedése?

A bankok nyereségessége alacsony kamatkörnyezetben mérsékelt, miután a hiteleken elérhető kamatmarzs szűkebb. Régebben, az 1990-es és 2000-es években a 8-10 százalékos vagy annál is magasabb alapkamat mellett a bankok jóval eredményesebben működtek.

Oroszországban például még mindig 7 százalék közelében van az irányadó ráta, aminek köszönhetően jelentős bevételeket könyvelhetnek el az orosz pénzintézetek.

Ilyen folyamatok az utóbbi években nem léteztek a magyar bankrendszerben. Azzal, hogy a hazai alapkamat egy százalék felé emelkedett, a kamatmarzs is visszaáll egy kiszámítható szintre.

Ez egyúttal segíteni fog abban, hogy régiós összehasonlításban a magyar bankszektor fenntartható nyeresége visszaemelkedjen a cseh, román, és bolgár szintekhez.

A hitelmoratórium újabb meghosszabbítása esetén mekkora részvételi arányra számít a vállalkozások és a háztartások oldaláról?

Aktívan dolgozunk azon, hogy alacsony legyen a részvételi arány és tényleg csak azok vegyenek részt, akik rászorulnak és a gazdasági újraindulással nem rendeződik az anyagi helyzetük.

A Raiffeisen Banknál azt látjuk, hogy vállalati szinten most is nagyon alacsony a részvételi arány, mely megközelítőleg 20 százalékos. A legtöbb vállalati ügyfelünk az eredeti terv szerint fizeti a hitelét vagy új, olcsóbb hitelt vett fel.

Lakossági oldalon változó a kép, miután sokkal több a résztvevő.

Országos szinten 50 százalék körüli a moratóriumban lévő lakossági ügyfelek aránya. Nálunk ez az érték alacsonyabb.

A banknál látjuk az ügyfelek számlaegyenlegeit és a számlákra befolyó havi összegeket.

Ez alapján elmondható, hogy a jelenleg moratóriumban lévő lakossági ügyfelek meghatározó része, több mint 80 százaléka semmilyen bevételcsökkenést nem szenvedett el járványhelyzet alatt.

Ők csupán kihasználták a moratórium adta lehetőséget. Középtávon ugyanakkor nem gondoljuk ezt egy bölcs pénzügyi döntésnek, mivel a hitelek futamideje megnő a moratórium hatására.

Meglátása szerint milyen a Raiffeisen Bank hitelportfóliójának minősége? Hogy alakulhat a nem-teljesítő hitelállomány ráta?

Jelenleg nagyon jó minőségű a hitelportfóliónk. A nem-teljesítő hitelállomány rátánk az első negyedév végén 2,2 százalék volt, melyet természetesen a moratórium is befolyásolt.

Az utóbbi félévben azt láttuk, hogy azokban a régiós országokban, ahol kivezették a moratóriumot, az ügyfelek több mint 95 százaléka vissza tudott térni a normális hitelfizetéshez.

Magyarországon az ügyfelek teljesítését ösztönzi az is, hogy az ingatlanok értéke jellemzően emelkedik. Ezáltal még több esély van arra, hogy nagyon alacsony legyen azoknak a száma, akik nem fizetik a korábban felvett hitelüket.

Milyen új digitális megoldásokon dolgoznak jelenleg?

Még pont időben, a koronavírus előtt jöttünk ki a videó alapú szolgáltatásainkkal.

Az ügyfeleink video-linken keresztül tudnak a tanácsadóinkkal befektetésekről konzultálni, számlát nyitni vagy fióklátogatás helyett sok egyéb ügyet online elintézni.

A számlanyitást hamarosan mobiltelefonon is lehetővé tesszük, miután a legtöbb ügyfelünk inkább csak mobilt használ.

A két éve indított rendkívül népszerű, piacvezető mobilalkalmazásunkat havonta frissítjük és új kényelmi funkciókkal bővítjük. QR kódos fizetési és peer to peer fizetési megoldások például egyaránt elérhetők nálunk.

Hamarosan jönnek az e-akta szolgáltatásaink, vagyis az online dokumentumkezelés. A koronavírus alatt semelyik projektünket sem lassítottuk. Tapasztalataink alapján az ügyfelek kifejezetten szeretik a fenti újításokat, illetve meglehetősen erős trendet látunk a digitális megoldások, azon belül a mobilmegoldások terén.

Mi hazai és regionális szinten az első számú megoldandó szabályozási kérdés?

Európában napjaink fontos trendje az egyenlő mérce használata. Ez nálunk a bankszektornál kifejezetten fontos lenne.

Nemzetgazdasági szinten ugyanis nehezen tartható, hogy míg a külföldi szolgáltatók tranzakció és illetékmentesen tudnak Magyarországon szolgáltatni, addig az itthon működő bankok megfizetik ezeket a terheket.

Az egyenlő verseny érdekében a szabályozást érdemes európai szinten is tisztázni.