Sok régi pénz tulajdonosa nem is tudja, milyen kincsekkel rendelkezik 

Gyarmati Ferenc numizmatikai műtárgybecsüssel a találkozókon szerzett tapasztalatairól és a leggyakrabban behozott kincsekről beszélgettünk, valamint arról, hogy egyre több az internetes csaló, ezért óvatosan vásároljunk régi pénzeket az interneten.

Gyarmati Ferenc minden évben szeretettel és érdeklődve várja az érmeket, bankjegyeket vizsgálatra hozó látogatókat Fotó: Horváth András

Mit lehet elmondani a látogatókról és az általuk behozott érmékről, bankókról? Volt-e nagyobb fogás, egy-egy érdekesebb darab a régi pénzek között, amelyeket behoztak a Pénzmúzeumba?

Rengetegen hoznak be otthon őrzött numizmatikai tárgyakat, kiváncsiak, ezek mennyit érhetnek, ritkaságnak számítanak-e. Időről-időre akadnak értékesebb darabok, sőt, egészen nagy kollekciókat is behoztak már. Számomra is meglepő, hogy milyen sokan jelenek meg és érdeklődnek.

Elsősorban kik hozzák be a régi pénzeiket? Hozzáértők vagy inkább laikusok, amolyan „találtam otthon, mi lehet ez” felütéssel?

Többségben vannak az olyan látogatók, akik az otthon talált, ide-oda rakosgatott régi pénzek értékéről kívánnak többet megtudni. Ám mellettük komoly gyűjtőkkel is találkozunk. Ők a hosszú évek során összerakott kollekciójukat mutatják meg. Több „laikus” érdeklődőnél találtunk értékes régi pénzérmét.

Főként milyen régi pénzeket hoztak az érdeklődők? 

A papírpénzek közül leginkább

hiperinflációs pengő bankjegyekkel találkoztunk eddig,de a 1990-es években még forgalomban lévő forintokat is sokan hoztak be, amelyeket annak idején nem váltottak vissza. A legrégebbi darabok között Kossuth-bankókat is vizsgálhattunk. 

A vizsgálatra hozott bankjegyek között papír

tíz forintos Kossuth bankóvalis találkoztak a szakértők A kép illusztráció

Hányan jöttek olyan kéréssel, hogy állapítsák meg a pénzek valódiságát?

Ezt a kérdést leginkább a régi pénzérmék esetében teszik fel. Jellemzően eredeti, forgalmi érméket mutattak be eddig, de akadt néhány szimpla másolat vagy úgynevezett fantáziaveret is.

Mi volt eddig a legértékesebb „fogás" az idei találkozókon? Milyen nagyobb értékű leletre bukkantak?

Eddig

egy tallér vitte el a pálmát, Mária Terézia pénzverési időszakából. Rendkívül szép érmeképpel, gyönyörű patinával, kiváló állapotban sikerült megmenteni.

Értéke hozzávetőleg 100 ezer forintra tehető. A hölgy, aki hozta, a nagypapa íróasztalában találta, mint fogalmazott: „még gyorsan átnézte a fiókokat, mielőtt kidobták volna”.

A legértékesebb leletnek idén egy Mária Terézia ezüstérme bizonyult A kép illusztráció

Mitől függ egy érme, bankjegy értéke? Ha azonos korú, típusú fizetőeszközről van szó, mennyit ront az értékén annak állapota, a sérülések, kopások, szennyeződések?

Ez nem olyan egyszerű kérdés, több összetevőt kell vizsgálni. Egy tárgy értéke az állapotától, minőségétől, kiadási mennyiségétől, nemesfém tartalmától, keresletétől, és történelmi vonatkozásáról is függ.

Természetesen a használatból eredő kopások, szakadások, foltok, firkák, nagymértékben befolyásolják az értéket. 

Ezt szem előtt tartva, hogyan hozzunk rendbe egy régi érmét, bankjegyet? Szabad-e „csiszolgatni, tisztogatni", mielőtt felbecsültetjük az értékét?

Horváth Szulamit Emma műtárgyvédelmi szakértőnkkel – aki az érmék és bankjegyek állapotfelmérését végezte – egyetértve azt tanácsoljuk, hogy

semmiképpen ne tisztogassuk a pénzeket felkészültség nélkül.

Amennyiben otthoni érmetisztításra adjuk a fejünket, előtte mindenképpen érdemes szakértőhöz fordulni. Sok esetben nem is sejtik az emberek, hogy mekkora kárt okoznak a különféle súrolásokkal, fényesítgetésekkel.

Gyarmati Ferencet (b) és Horváth Szulamit Emmát (j) mindig sokan  keresik fel és kérik a szakértő tanácsukat Fotó: Horváth András

Ha már amatőr gyűjtők lettünk, hol érdemes beszerezni az újabb „leleteket"? Bolhapiacokon, nyilvános gyűjtői találkozón? Kiben bízhatunk és kiben nem? Mire kell elsősorban figyelni?

Aukciókon, érmebörzéken, numizmatikai szaküzletekben ajánlott beszerezni az új darabokat. Ott az ügylet személyesen köthető meg, és szakértők is segíthetnek bizonyos kérdésekben. Minden vásárlás előtt nagyon fontos a pénzek szemrevételezése és jellemzőinek ellenőrzése.

Az internetes adásvétel mennyire járható út ebben az esetben?

Az interneten nagy óvatossággal kell vásárolni, hiszen ott előre fizetünk egy digitális képen látott pénzérméért vagy papíros alapú bankjegyért. A tapasztalataim alapján sajnos azt kell mondanom, egyre több csaló hirdetéssel találkozunk.

Hol lehet tájékozódni az érmékről, bankjegyekről, ha még csak kezdő gyűjtők vagyunk?

Többnyire hiperinflációs pengő- és már kivezetett, de be nem váltott forintbankjegyeket hoznak be a látogatók vizsgálatra  Fotó: Horváth András

Az érmekről és papírpénzekről beszerezhetők katalógusok, ismeretterjesztő könyvek, de már az internetes aukciók és a megbízható webhelyek is alkalmasak a tájékozódásra.

Akit pedig nem csak a gyakorlati része érdekel, az részt vehet előadásokon a Magyar Numizmatikai Társulat szervezésében, és a Pénzmúzeum is számos alkalommal tart restaurálási workshopokat. 

Ön hogyan lett bankjegy- és érme szakértő?

Gyermekkoromban Dunapentele környékén volt a családunk hobbitelke. Ott, ahol réges-régen a római táborállások vertek tanyát, mi gyakran találtunk régi római kori pénzérméket a homokban, amelyeket örömmel vittük be az Intercisa helyi múzeumba.

A kilencvenes években édesanyám, Asztalosné Gyuska Edit a környéki éremgyűjtőket, önálló csoportba szervezte, s a heti klubélet mellett gyakran hívott szakembereket tudományos előadásokra is. Szegedre költözésem után már a kereskedelem is felkeltette az érdeklődésemet, 2008-ban pedig megnyitottam a Florentinus Numizmatikai szaküzletet.

A numizmatikai képesítésre viszont várnom kellett mindaddig, amíg az állam felvette a numizmatikai becsüs szakirányt az államilag akkreditált képzések közé. Oda elsőként jelentkeztem és lettem képesített numizmatikai becsüs. 

Megosztana az olvasóval egy érdekes érmebecslési történetet, "felfedezést"?

Egyik alkalommal egy apa elhozta a családi érmegyűjteményét és megkért, hogy értékeljem a kollekció darabjait. Az volt a szándéka, hogy a felértékelés után előttem átadja a gyűjteményt a nagykorúvá vált fiának.

Érdekes háttere volt a családi vagyonnak, azt ugyanis még az apa nagyapja ásta el, majd így szállt nemzedékről nemzedékre a titkos örökség. Nos, végül felértékeltem a gyűjteményt, amelyben 24 darab aranykorona volt. 

Milyen jó tanácsokkal látná el az amatőröket és a lelkes, ám még „betanulós” gyűjtőket?

A legfontosabb a tájékozottság és a tudás, ezért minden tárgy megismeréséhez érdemes a szakirodalmat olvasgatni, vagy gyakran beszélgetni szakértőkkel.