Sokan már csak a kubai vakcinában bíznak Dél-Amerikában, de két ország kiválóan áll az oltással

Úgy tűnik, van két dél-amerikai ország, Uruguay és Chile, ahol már igen jelentős a lakosság átoltottsága? Mi ennek az oka, van-e köze ehhez a vakcina diplomáciának?

Aki valamelyest is tájékozott a térségben, az nem lepődik meg ezen, hiszen arról a két országról van szó, amely a legfejlettebb, legdemokratikusabb, leginkább európai jellegűnek tekinthető Costa Ricával együtt, bár ott kissé megcsúsztak az oltásokkal. Uruguayban és Chilében az ország vezetői időben ébredtek, és tárgyalásokat kezdtek minden vakcina gyártó, illetve fejlesztő országgal, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, majd le is kötötték a lakosság átoltásához szükséges mennyiségű oltóanyagot. Fontos, hogy nemcsak megvásárolták a vakcinát, de kitűnően meg is szervezték az oltást, így jelenleg valahol negyven százalék körül van ezekben az országokban az átoltottság. Szemben Peruval, ahol időben lekötötték ugyan az oltóanyagot, az oltási program viszont csapnivaló, így hiába van ott a sok vakcina, gyenge az átoltottság az országban. 

Meghúzódhat-e politikai befolyásszerzési szándék a kínai és orosz vakcinák dél-amerikai megjelenése mögött?

Kétségtelen, hogy a kínai és az orosz oltóanyag egy-egy országhoz köthető, nem úgy, mint a Pfizer, Moderna vagy AstraZeneca, amelyek multinacionális cégek termékei, de úgy vélem, Uruguay és Chile esetében az üzletkötés fő motívuma a lehető leggyorsabb szállítási hajlandóság volt. A másik oldalon viszont elképzelhető politikai motívum, hogy mely országnak mondtak igent az oroszok és a kínaiak, és melyeknek nem. Chile esetében elég egyértelmű a kép, hiszen a dél-amerikai ország exportjának negyede Kínával zajlik, tehát adódott a gyors üzletkötés lehetősége. Még nyilvánvalóbb talán Peru esete, ahol szintén erős a kínai kapcsolat. Sőt, Peru már az oltóanyag tesztelésében is résztvett, amiből aztán hatalmas botrány is kerekedett, miután a politikai és gazdasági elit már ebben a szakaszban megkapta az oltást, amibe bele is bukott a kormány.

Mi a helyzet az orosz vakcinával, amelyet Brazíliában, Argentínában és Mexikóban szerettek volna használni? Itt is látszik a politikai motívum?

Brazíliában éppen a közelmúltban döntött a helyi egészségügyi hatóság, hogy nem engedélyezi a Szputnyik V használatát. Argentínában és Mexikóban viszont más a helyzet, hiszen ott baloldali az ország vezetése. Miután a baloldali kormányok szinte soha nincsenek jóban az Egyesült Államokkal, automatikusan adódik a lehetőség az oroszok számára, hogy megvessék itt a lábukat vagy növeljék befolyásokat, ahogy például évtizedekkel ezelőtt Kubában tették, vagy az utóbbi évtizedben Venezuelában. 

Mi a helyzet Venezuelával, ahol ott van az orosz és a kínai vakcina, de még az egy százalékot sem éri el a lakosság átoltottsága?

Nem véletlenül alakult így a helyzet, hiszen az Egyesült Államok egyre keményebb szankciókkal sújtotta az országot, mert Maduro folyamatosan elcsalta a választásokat az elmúlt négy évben. A folyamat még Barack Obama amerikai elnök alatt kezdődött, amelyet utódja, Donald Trump tekert a maximumra, és a jelek szerint a januárban hivatalba lépett Joe Biden sem változtat ezen a politikán. Maduro hozzáállását jól jellemzi, hogy hónapokon keresztül azt kommunikálta, nem kell a koronavírussal foglalkozni, az csak egyfajta influenza. Aztán, amikor kiderült, hogy szó sincs erről, és valóban nagy a baj, akkor sem történt semmi, hiszen a folyamatos gazdasági válságban lévő országban a kórházak alig működnek, így az emberek be sem mennek, mert betegebbek lesznek, mintha otthon maradnának. További gond, hogy a tesztelésre sincs pénzük az embereknek, meg az államnak se. Ugyanakkor biztos, hogy ott is tombol a járvány.

Honnan tudnak végül vakcinát szerezni? Kuba már teszteli a Soberana vakcinát: onnan esetleg?

Reményt jelenthet számukra az ENSZ által finanszírozott Covax programja, illetve arról is szó van, hogy a Kubában kifejlesztett oltóanyagot Venezuelában is gyártani fogják. Kubának ugyanis megvan a gyógyszerfejlesztéshez szükséges infrastruktúrája, illetve szellemi kapacitása, nincs viszont gyártókapacitása. Ezért is egyeztek meg Venezuelával a gyártásról, és Argentínával is folynak ilyen irányú tárgyalások. 
Kubában egyébként öt különböző oltóanyagot tesztelnek, hivatalosan meg nem erősített információk szerint már a harmadik fázisnál tartanak, de egyelőre nemzetközi ellenőrzésről még szó sincs. Ezzel együtt vannak olyan országok – például Venezuela vagy Argentína –, amelyek már ott tartanak, hogy mindegy milyen, de legyen valami vakcina. Arra lehet számítani, hogy a szegény latin-amerikai országok Kubából szerzik be az oltóanyagot, így a kommunista állam is a vakcina diplomácia útjára léphet. 

Jelent-e valamiféle változást Kuba életében, hogy Raul Castro lemondott a pártfőtitkári tisztségről?

Semmiféle változást nem jelent, nem is volt meglepetés a lemondás, hiszen azt már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy a 2021-es tisztújításon nem indul, mert betölti a 90. évet. Utódja pedig az a Miguel Díaz-Canel lesz, aki három éve már az ország elnöke. Az ugyanakkor tény, hogy a kubai helyzet romlik, nem utolsó sorban a koronavírus-járvány hatására, illetve a Donald Trump által bevezetett évek óta folyamatosan erősödő szankciók miatt.
Az is biztos, hogy a jelenlegi nagyon súlyos gazdasági helyzetből Kuba önállóan nem tud kilábalni. Az ottani viszonyokat jól mutatja, hogy az élelmiszerboltokban órákat kell sorban állni, és akkor sem biztos, hogy jut mindenkinek. A sorban állás a koronavírus-járvány ellenére is állandó, mert az élelemhiány is mindennapos.

A védekezés legfontosabb formáját a sziget különböző területei közötti közlekedés, illetve lakossági mozgás minimalizálása. Pillanatnyilag mindenki csak az államilag kijelölt üzletben vásárolhat, máshol nem szolgálják ki, ha egyáltalán van élelem, így mindenki a saját negyedében éli életét. Ezzel sikerül jelentősen csökkenteni a járvány terjedésének sebességét a szigeten belül.

Mikor indulhat be a turizmus?Gondot jelent az országnak az is, hogy az évi átlagban négymilliós turista tömegnek most nyoma sincs, pedig a turisztika jelentős bevételt jelent Kuba számára. A turista centrumot azért megnyitották, nem kérnek sem oltási igazolást, sem PCR-tesztet a beutazóktól, de az ország egészségügyi állapotainak ismeretében nem lehet azon csodálkozni, hogy senki nem akar Kubában nyaralni, legyen is bármilyen szép a természeti környezet.