Szánthó Miklós Trump győzelméről: az amerikai-magyar viszony egy új dimenzióba lép

Donald Trump a vártnál is nagyobb győzelmet aratott, ennek köszönhetően legalábbis a midterm választásokig nagyon erős felhatalmazással kormányozhat. Miben lesz majd más a második elnöksége, mint az első, mekkora lesz a mozgástere?

Donald Trump januárban kezdődő, második ciklusában vélhetően szakítani fog azzal az ideológiai típusú kormányzással, ami a Biden-Harris-adminisztrációt jellemezte, és helyette – ahogy azt az előző ciklusában is tette – azokra a problémákra fog fókuszálni, amelyeket a kampányban is megnevezett.

Vagyis fókuszban lesz a határvédelem kérdése, a gazdasági nehézségekből való kilábalás, és a szövetségi bürokrácia, a mélyállam leépítése. Legnagyobb feladata azonban minden bizonnyal az lesz, hogy a baloldal által az amerikai társadalmon hosszú évek alatt ejtett, mély sebeket begyógyítsa, és J. D. Vance segítségével egy új, jobboldali republikánus korszak alapjait teremtse meg az USA-ban.

Nem elhanyagolható körülmény ebben a választásokon szerzett átütő győzelme, hiszen már most biztos: nem csak az elnökválasztást nyerték meg a republikánusok, de a szenátust és a képviselőházat is, ráadásul ők adhatják a tagállami kormányzók és törvényhozásokban is a többséget.

Ez nem áttörés, ez földcsuszamlásszerű győzelem, ami kellő legitimációt biztosít a trumpizmus számára.

Milyen irányváltást tud majd végigvinni Ukrajna kapcsán a várakozások szerint?

A kampányban sokszor szó esett az ukrajnai háborúról, és arról, hogy Donald Trump – ahogy ő fogalmazott – „24 óra alatt” véget vet majd a háborúnak.

Ha nem is 24 óra alatt, de biztosak lehetünk benne, hogy a háború eszkalálása helyett a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások tető alá hozatala lesz az elnök fő célja. Ez több ok miatt is így lesz. Egyrészt Donald Trump egy erős vezető, aki képes érvényesíteni az akaratát az agresszorokkal szemben, másodsorban pragmatikus ember, aki ügyel arra, hogy ígéreteit be is tartsa.

Harmadsorban pedig valódi üzletember, aki pontosan érti azt, hogy az USA jelenlegi külpolitikai irányvonala káros az ország és az abban élő emberek számára. A béke irányába tett lépései pedig egyértelműen egybeesnek Magyarország érdekeivel.

Senki nem állt ki olyan mértékben Donald Trump mellett már a megválasztása előtt, mint Orbán Viktor miniszterelnök. Milyen következményei lesznek enek a magyar-amerikai kapcsolatokban?

Ha visszaemlékszünk, a magyar-amerikai kapcsolatok soha nem voltak még olyan jók, mint Donald Trump első elnöki ciklusa idején. Azóta a két ország jobboldali csoportjai közötti kapcsolatok még tovább mélyültek, olvashattuk, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök már a megválasztása napján telefonon hívta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Azzal, hogy a két vezető ilyen szoros szövetséget ápol egymással, biztosak lehetünk benne, hogy az amerikai-magyar viszony egy új dimenzióba lép majd a következő években, ebben pedig az Alapjogokért Központ ahogy eddig is – a CPAC Hungary megszervezésével, a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének erősítésével -, úgy továbbra is nagyon aktív szerepet kíván játszani.

A különben eddig is meglévő jó katonai, gazdasági együttműködés mellé pedig egy új nagykövettel a politikai-diplomáciai kooperáció is új, előremutató lökést kaphat – a döntés gyorsaságra nyilván az elnökön és a nagyköveti kinevezéseket jóváhagyó szenátuson múlik. Az biztos, hogy egy nagykövetnek a világ bármely országában, bárki is a küldő fél, nem aktív pártpolitikusként, hanem a kétoldalú viszonyt segítő, ápoló diplomataként kell viselkednie.