Tavaly kiütötte a koronavírus, most a visszavágóra készül a csokinyúl

Mi a helyzet a csokinyúllal, köszöni jól van, vagy tönkretette a járvány?

Úgy fogalmaznék, hogy tavaly kapott egy jókora ütést. A járvány első hulláma nagyjából egybeesett a húsvéti ünnepekkel, emiatt húsz-huszonöt százalékkal kevesebb fogyott, mint az előző évben.

Az üzletekben ezek a termékek négy-öt, sőt akár hat héttel húsvét előtt megjelennek a polcokon, a rendelésekre még ennél is jóval korábban kerül sor. Éppen ez okozott problémát 2020-ban, hiszen a gyártók már 2019 nyarán elkezdték tervezni a folyamatokat, de még akkor sem tudtunk semmit a koronavírusról, amikor a forgalmazók leadták a rendeléseket, természetesen a korábbi évek tapasztalataira alapozva.

Ennek az lett az eredménye, hogy rengeteg csokinyuszi maradt a polcokon, ezeket vagy a húsvét utáni leárazások során vették meg a vásárlók, vagy el lettek adományozva. Karácsonykor már óvatosabbak voltak a boltok a rendeléssel és idén húsvét előtt is inkább kisebb mennyiségeket rendeltek. Ez érthető is, hiszen a csokinyúl és a csokitojás népszerű termékek, viszont általában ajándékozás céljából veszik őket. Ha lezárások vannak, elmaradnak a családi találkozók, az jelentősen visszaveti a forgalmukat.

Húsvétkor, vagy karácsony alatt fogyasztunk több édességet?

Ha az elfogyasztott édességet nézzük, a karácsony a legnagyobb ünnep, ekkor azonban megoszlik a fogyasztás a szaloncukor és más egyéb termékek között. Ezzel szemben az üreges figurák húsvétkor tarolnak a legjobban.

Mennyit szoktunk költeni húsvét előtt csokifigurákra?

Átlagosan egy nyúl és egy-két tojás jut a vásárlókra, ha elosztjuk a fogyasztást, akkor nagyjából két-háromezer forint jön ki fejenként. Az éves csokoládéfogyasztás nagyjából öt százaléka erre a szezonra tehető. A magyar piacon normális körülmények között évente körülbelül 4-5 milliárd forint értékben 900-1000 tonna húsvéti édesség fogy, elsősorban csokinyúl és csokitojás, 2020 húsvétján 820 tonna húsvéti édesség talált vevőre, 3 milliárd forint körüli értékben.

A tavalyi bezuhanás mennyire viselte meg az édességgyártókat?

Változóan. Alapvetően rosszul érintett mindenkit, de hogy mennyire, az a gyártók helyzetétől függött. Voltak olyan termékcsoportok, amik a járvány alatt is jól fogytak, például a keksz és a müzli ezek végig nagyon stabilan álltak a lábukon. Aki ezeket is gyártja, az kevésbé járt rosszul, szemben a kisebb, hazai tulajdonú cégekkel, és kézművesekkel, akiket nagyon megviselt a lezárás.

Az ő értékesítéseik jellemzően saját boltban, vagy kávézókban, cukrászdákban történtek, így egyik napról a másikra megszűntek a lehetőségeik. Aki tehette, elmozdult az online értékesítés felé, ez segített a túlélésben, általában a korábbi értékesítés húsz, legfeljebb huszonöt százalékát tudták átterelni online csatornákra. A hagyományos értékesítést azonban ez nem tudja kiváltani, ezért az átoltottsági szint növekedését és a járvány csillapodását ezek a kisebb gyártók különösen várják, hogy eladásaik erőteljesen növekedjenek.

Minőség tekintetében milyen csoki nyuszik pörögnek leginkább?

Már több mint egy évtizede a tapasztalatok és a mérések is azt mutatják, hogy folyamatosan fordulnak az emberek a minőségi édességek felé. Ezt a folyamatot a járvány sem tudta megtörni. Az emberek eleve nyitottabbak arra, hogy drágább de minőségi termékeket válasszanak, és ez még abban az esetben is így van, ha valaki kevesebb pénzt szán édességre, akkor inkább kevesebbet vesz, de nem ad alább a minőségből. A bevonómasszás termékek mára szinte teljesen ki is szorultak a piacról. Lehet, hogy a polc aljáról valahol még ki lehet kaparni néhányat, de alapvetően eltűntek.

Tavaly volt már maszkos csokimikulás, most felkészül a vakcinás csokinyúl. Beválnak az ilyen extrém ötletek?

Igen, a maszkos mikulás egy magyar innováció volt, A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette a Rimóczi Art cukrászüzem formabontó ötlete. A családi vállalkozás idén a vakcinát hozó, remény nyuszival rukkolt elő, 2021-ben a mikulás elnyerte a Magyar Édességgyártók Szövetségének Innovációs díját. Szeretjük azokat az innovációkat, amelyek túlmutatnak azon, hogy néhány összetevőt módosítanak a receptúrában, és mernek hozzányúlni például a csomagoláshoz, a formához, esetleg a gyártástechnológiában vagy az értékesítésben mutatnak valami újat. A vásárlók visszajelzései is azt mutatják, hogy nagy tetszést aratott. Persze fontosak a csokoládé receptjét érintő innovációk is, erre világszerte, így Magyarországon is nagyon erős igény van. Akár egészségügyi, akár egyéb okokból sokan választanak olyan termékeket, amelyek mentesek bizonyos összetevőktől, bio, vagy organikus alapanyagokból készültek. A gyártóknak ezekre az igényekre is reflektálni kell.

Sikeresebbek lesznek idén a csokinyulak, mint 2020-ban?

Azt reméljük, hogy idén jobban alakul majd a húsvéti fogyasztás.

Pedig lezárások most is vannak. Mire lehet a reményt alapozni?

2020 húsvéti zuhanását követően tavaly karácsonykor már azt lehetett látni, hogy ha lépésről lépésre, és tényleg nagyon lassan, de elkezdett magára találni az édességpiac. Végleges számaink erről még nincsenek, de a kereskedői visszajelzésekből azt láttuk, hogy a tavalyi karácsony már megközelítette a békeévek szintjét, ezért is reménykedünk abban, hogy a mostani ünnep is jobban alakul mind a termelők, mind a forgalmazók számára, mint egy évvel ezelőtt.