Telekom: az online jelenlét a piacon maradás feltétele lesz a kkv-k számára

A Magyar Telekom hogyan tud hozzájárulni a hazai kis és középvállalkozások digitális fejlődéséhez?

Piacvezetőként a Magyar Telekomnak sokrétű szerepvállalása van. Van egy kifejezetten vállalkozásoknak, azon belül is elsősorban a kisvállalkozásoknak szánt üzleti platformunk, a Telekom Hello Biznisz.

E platformon az üzletfejlesztést segítő speciális tartalmakkal, könnyen másolható digitális megoldásokkal, vállalatirányítási rendszerekkel, illetve a bevált digitális üzleti modellek megosztásával segítjük a vállalkozások fejlődését.

A Hello Biznisz weboldal közössége az elmúlt két évben a kétszeresére duzzadt és napjainkban már több mint 500 ezer látogatója van ennek a felületnek.

Nagyon büszkék vagyunk a digitalizációs terveinkre, melyekből már 19 darab megtalálható a platformunkon. Ezen terveket valódi vállalkozókkal dolgoztuk ki, felhasználva az ő üzleti tapasztalataikat. Így valódi segítséget, hitet és tanácsot kaphatnak az érdeklődők.

Szintén ebbe a körbe tartozik az RTL Klub-on képernyőre kerülő „Cápák között” üzleti show-műsorral való együttműködésünk. Ennek a Telekom részéről kifejezetten edukációs és vállalkozói attitűd formáló célja van.

Emellett kézzelfogható, gyakorlati segítséget is igyekszünk nyújtani.

Idén például a kisvállalkozások havi átlagos adatforgalmának megfelelő 6 GB-os ingyenes adatcsomaggal támogatjuk a gyorsabb digitális átállást.

Milyen területeken a legnagyobb a hazai kkv-k lemaradása a digitalizáció, illetve az információ és kommunikáció-technológia esetében?

Nyugat-Európához viszonyítva lényegében mindegyik területen van lemaradásunk. A kis és középvállalkozások esetében jellemzően az alap digitális fejlesztések valósultak meg, melyek gyakran egy honlapra, facebook jelenlétre és minimális online kereskedelmi képességre korlátozódnak.

Olyan kulcsterületeken mutatkoznak lemaradások, mint az internethasználat, a saját honlap és annak minősége, funkciói, a szociális platformok használata, az online vásárlás, illetve online szolgáltatások elérhetősége.

Az elmaradás különösen szembetűnő a fejlettebb informatikai technológiák használatánál, úgymint a big data, az ERP, és a mesterséges intelligencia esetében.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI mutató alapján 2021-ben 27 ország közül csupán a 24. helyen álltak a magyar kis és középvállalkozások az alap digitális képességek terén.

A felhő szolgáltatások használatában ugyan nagyot fejlődtek a hazai vállalkozások a koronavírus alatt, de még ezen a téren is nagy maradt a különbség.

Kedvező ugyanakkor, hogy a digitalizáció szükségességét egyre több hazai kkv felismeri. Azt látjuk, hogy egyre többen kezdenek el kisvállalkozást építeni úgy, hogy már nem fizikai, hanem internetes jelenlétben gondolkodnak. Az interaktív működési mód egyre jellemzőbb.

Miben nyilvánul meg a nyugat-európai vállalkozások nagyobb digitális fejlettsége?

Elsősorban abban, hogy nagyobb arányú az internethasználat, az online és a social jelenlét, gyakorlottabbak az elektronikus platformok használatában. A fizikai üzletek mellé online jelenlét is kapcsolódik.

Ezenkívül Nyugat-Európában egyre inkább felhő-ben tárolják a vállalkozások az adataikat. A honlapok kereshetőek, illetve a weboldalakon sokszor elérhetők chatbot funkciók.

Nyugaton jellemzőbb az adat alapú működés, a digitális lenyomatok keresése és az erre épülő ajánlatadás. Itthon a kisvállalkozások kisebb hányada foglalkozik a saját ügyfélkörének proaktív menedzselésével. Bár ez a terület fejlődő pályán van Magyarországon. A pandémia alapvetően 3-4 évvel előre hozta a magyar vállalkozások fejlődési igényét és képességét.

Milyen fontosabb előnyökkel jár a kkv szektor digitális fejlődése?

A pandémia alatti lezárások során sok vállalkozás megtapasztalta, hogy az online jelenlét egyszerűen a túlélés feltétele, hiszen máshogyan nem tudták elérni a vásárlóikat, ügyfeleiket. Az a tapasztalatunk, hogy az akkor kiépült digitális csatornák a lezárások után is megmaradtak, mivel a jelek szerint költséghatékony üzletfejlesztési, piacbővítési, szolgáltatásiszínvonal-javítási lehetőségnek bizonyultak.

A közösségi platformok segítségével egy vállalkozás sokkal könnyebben és gyorsabban tudja megismerni a saját piacát és ügyfeleit.

Az online visszajelzés lehetősége segít a választék alakításában, a szolgáltatások fejlesztésében, az ügyfélhűség kialakításában. Mindezek révén a kkv-k rugalmasabbá, válságállóbbá válnak. A bennük rejlő növekedési potenciál is megnő, mivel alacsony költséggel tudnak új, akár külföldi piacokat elérni.

A kkv szektor digitalizációja tehát hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez.

A fogyasztói struktúra kialakulásában és kiszolgálásában is elképesztően fontos, hogy ez a szegmens stabilan növekedjen. A fogyasztók kényelmének fokozása jövőbe mutató irány. A potenciális vásárlók egyre inkább azt várják el, hogy jelen legyenek a digitális térben is.

A friss kutatások alapján a vevők nagyra értékelik az online foglalási lehetőségeket, ha már előre látják az árakat és tudnak tervezni, ha kíváncsiak a véleményükre, és akár egy órán belül választ kapnak online feltett kérdéseikre.

Milyen fogyasztói szokások jellemzik a hazai kkv szegmenst és ezeket hogyan formálja át a digitalizáció?

A kis és középvállalkozások nem különböznek érdemben a lakossági szegmenstől. Az elmúlt két évben az adathasználatuk több mint duplájára nőtt.

Kritikus fontosságú számukra, hogy optikai internet legyen bekötve az irodájukba. Az optikai nettel rendelkező előfizetőink száma 2020 és 2021 év vége között például 45 százalékkal nőtt.

Alapvető elvárás, hogy folyamatos üzletmenetet biztosítsunk a vállalkozásoknak.

Szintén könnyebbség, hogy a mobil és vezetések technológia fejlődése miatt már nem kell saját server szobát kialakítani a kisvállalkozásoknak, hiszen erre van megoldása a Telekomnak.

A hazai KKV-k kifejezetten igénylik és szeretik a DIY-jellegű digitális megoldásokat, és ebben például a Telekom Hello Biznisz révén hatékonyan tudunk nekik segíteni. A digitális lehetőségek révén az új vállalkozások sokszor már ki is hagyják a fizikai jelenlét fázisát, eleve az online világban építik fel az üzletet, sokszor a piacon elérhető legkorszerűbb „dobozos” megoldásokat használva.

Milyen mértékben nőhet meg a jövőben az online értékesítések aránya, mely a koronavírus-járvány időszaka alatt jelentős növekedésen ment keresztül?

Az online értékesítés felfutásának még mindig az elején vagyunk. A Telekom oldaláról nagyon erősen formáljuk a tranzakciónkat. Az összes tranzakció 40 százaléka már online érhetők el. A kkv szegmens e téren több szempontból még háttrébb tart.

Azt gondolom, hogy évről évre az online értékesítések duplázása nem lehetetlen célkitűzés, amennyiben a kisvállalkozások elkezdik építeni a honlapjaikat, a webshopokat és az interaktív irányba erősebben elmozdulnak.

Minél jobban rálépnek erre az útra a vállalkozások, annál költséghatékonyabbá válik a működésük.

Mindezek miatt gyorsuló digitalizációra számítunk, és arra, hogy az online jelenlét a piacon maradás feltétele lesz a kkv-k számára.

A hazai kkv-k nem költenek eleget kiberbiztonságra. Meglátása szerint mennyire sérülékenyek a kisvállalkozások a hackertámadásokkal szemben?

A kelleténél mindenképpen jobban. Látjuk, hogy a kiberbűnözés a technológiai fejlődéssel együtt halad, egyre nehezebb lépést tartani vele. A kisvállalkozásoknál a forrás- és tudáshiány miatt még az átlagosnál is nagyobb a lemaradás. Egyértelmű számunkra, hogy a saját felületeinken és platformjainkon, például a Hello Biznisz keretében zajló tudásátadáson belül növelni kell a kiberbiztonsági tudásanyag hangsúlyát.

A termékportfóliónk kialakításánál nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a biztonsági megoldásaink eljussanak a kisvállalkozásokhoz.

Márciusban sikeresen elindult például a Cisco Umbrella, amit becsomagoltunk az új vezetékes portfóliónkba. Ezen túlmenően számtalan biztonsági megoldást kínálunk a vállalkozásoknak. A tájékoztatás és a megoldások nyújtása két rendkívül fontos része a stratégiánknak.

Mekkora fejlődés előtt áll a hazai vállalati szektor az információ és kommunikáció-technológia terén a következő évtizedben? Melyek lehetnek a fontosabb mérföldkövek?

5G, Ipar 4.0, IoT, Mesterséges Intelligencia, automatizáció, robotizáció, önvezető járművek. Ezek a kulcsszavak, és ezek a területek egyre közelebb kerülnek a kis- és középvállalkozások világához is.

A Telekom rohamléptekben építi ki a hazai 5G infrastruktúrát. Meggyőződésünk, hogy a jó minőségű hálózat a kkv-k versenyképességének is alapfeltétele lesz.

A mi elsődleges feladatunk, hogy az új technológiákhoz a hálózati hátteret biztosítsuk. Ebben jól állunk: számos zászlóshajó-projekt bizonyítja, hogy aki ma Magyarországon a top technológiákra akar üzletet építeni, nem ütközik hálózati akadályokba.

Jelentős könnyebbség az is, hogy a vállalkozásoknak nem kell kiépíteniük a szükséges rendszereket, hiszen azok sok esetben bérelhetők.

A Magyar Telekom milyen fontosabb projekteken dolgozik jelenleg?

A legfontosabb talán a már említett 5G hálózat. Ez ugyanis az előző pontban felsorolt technológiák használatához, a valós idejű vagy nagyon kis késleltetésű interakciókhoz is nélkülözhetetlen.

Budapest és Budaörs mellett 21 Balaton parti településen és 6 megyeszékhelyen érhető el a szolgáltatás.

Szintén alapvető fontosságú a 4G hálózat modernizációja. Ezzel egyidejűleg a 3G hálózatunkat nyár közepén lekapcsoljuk és a felszabaduló frekvenciákat a 4G hálózat fejlesztésére fordítjuk. A korszerűsítés célja a szolgáltatásminőség fenntartása és a kapacitás-növelés.