Trump tényleg megváltoztathatja az ukrán háború menetét?

Hogyan értékelné az Európai Parlament választásainak eredményét európai perspektívából?

Egyértelmű, hogy az európai közvélemény egyre növekvő elégedetlenséggel figyeli az irányt, amely felé Európa halad. Ez meglátszott már a választási eredményeken is. Az Európai Parlament nem egy tradicionális értelemben funkcionáló parlament, ezért a választások a maguk módján mindig különösen működtek. Ettől függetlenül az EP választások eredményeiből számos következtetést is le lehet vonni. 

Az európai államok migrációs politikájához szkeptikusan álló, többnyire jobboldali pártok az utóbbi években megerősödtek, ennek következményét láthatjuk most Franciaországban, ahol a szuverenista jobb oldal EU-parlamenti győzelmét követően Emmanuel Macron francia elnök feloszlatta a nemzetgyűlést és új parlamenti választásokat írt ki. Olaszországban is szemtanúi lehetünk a jobb oldali migráció-szkeptikus politika növekvő népszerűségesének. Ugyancsak látható, hogy az elmúlt években meggyengült a baloldali zöld mozgalom népszerűsége is.

Az utóbbi években az EU politikáját több kritika is érte, kifejezetten a migrációs krízis és a környezetvédelmi politikájuk miatt. Ennek ellenére a jobboldali pártok az utóbbi években is képtelennek bizonyultak erőiket egyesíteni. Jelenlegi következtetések alapján egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság által felvázolt irányelvek sem fogják ezeket az aggodalmakat tükrözni.

Ez egész Európára nézve kedvezőtlen, hiszen a Bizottság jó esetben nem ideológiai eszmék alapján, hanem az Európai polgárok érdekképviseletét figyelembe véve dönt. A saját népszerűségük radikális csökkenésével a saját érdekükben is foglalkozniuk kell még akkor is, ha Brüsszel szívesebben ignorálná ezeket az aggodalmakat.

Lát esélyt változásra az európai politika problémás területein, mint például a migráció vagy a gyors zöld átállás?

Úgy látom, hogy az európai baloldal politikusai sokat merítenek az amerikai politikából, de van, hogy ezeket az elveket túl gyorsan vagy túl radikálisan akarják alkalmazni. Meg kell várnunk, amíg ősszel ezek a politikai erők összecsapnak, ahhoz, hogy tisztán lássuk az eredményeket. Magyarország szempontjából fontos a magyar soros elnökségének témája is, amely meghatározó lehet az EU intézmények további működésével kapcsolatban.

Az idén novemberben megtartandó amerikai elnöki választások is döntő szerepet játszanak majd Brüsszel és Washington kapcsolatát illetően. Ezek alapján látok esélyt egy jobboldali irányváltásra Európában. Ehhez nagyban hozzájárulna Donald Trump győzelme novemberben, ami jelenleg több mint valószínűnek látszik. Úgy tűnik, hogy az európai politikusok egy része szembenézhet a saját hibáival és számos politikai döntésük negatív következményével.

Ha Franciaországban történne egy jobboldali váltás, Olaszország pedig a jövőben is megtartaná konzervatív kormányát, az egyértelműen hatalmas hatással lenne Európa többi országának politikai irányváltására is. A legfontosabb kihangsúlyozni pedig, hogy attól függetlenül, hogy mit látunk a felszínen, a bizottság számára is egyértelmű, hogy Európában új politikai erők gyülekeznek.

Ukrajna támogatásával kapcsolatban jöhet változás az új Bizottság alatt?

Úgy gondolom, hogy ebben a témában a fő mérvadó katonai erő az Egyesült Államok, hiszen az USA támogatása nélkül az európai országok képtelenek lennének egyedül viselni ezt a háborút.

Sokan céloztak már arra, hogy Donald Trump igyekszik majd Ukrajnát és Oroszországot minél hamarabb tárgyalóasztalhoz ültetni, Trump maga is tett ilyen témában megjegyzéseket. Ez egyértelműen megváltoztatná a háború menetét a brüsszeli döntésektől függetlenül. A nyugat még mindig rengeteg támogatást küld Ukrajnának, de a hozzá fűződő politikájuk már jelentős változáson ment keresztül.

Amerikában továbbra is nő a szkepticizmus az orosz-ukrán háború támogatásával kapcsolatban, ezért tolódott el 3-4 hónappal a legutóbbi Ukrajna Finanszírozási Csomag (Ukraine Financing Package) engedélyezése.

Ukrajna politikai viszonyai jelenleg is változnak, ahogy a nyugat egyre kevésbé tűnik magabiztosnak a teljes katonai győzelem megszerzésében. Sok felmerülő kérdés van Ukrajna háború utáni sorsáról, arról, hogyan és mikor ér véget a háború. A legfőbb kérdés, hogy hogyan építjük újra a lerombolt területeket, ahonnan a lakosság többsége elmenekült. Néhányan még extrémebb militarizálás mellett tennék le a voksukat, de úgy vélem, hogy a legfontosabb szereplő a nyugat oldalán az Egyesült Államok, a választások után pedig szerepe sokkal egyértelműbbé válik.

Az Európai Parlamentben hogyan látja a formálódó frakciók helyzetét?

Úgy gondolom, hogy a pártok közötti együttműködés kifejezetten fontos, ez a jobboldali pártok esetében különösen nehéz hiszen a jobboldali pártok többségében nemzeti jellegű pártok is. A nemzetközi konfliktusok pedig képesek éket vájni a pártok kapcsolatrendszerébe, ahogy ez megtörtént a magyarellenes román párt ECR-ba való felvétele esetén is. A baloldal esetében a politikusok globális perspektívából közelítik meg az ügyeket, így például hatékonyabban mozdíthatnak elő olyan célokat, mint a zöld átállás, ami a világ egészére érvényes és globális szerepvállalást igényel.

A jobboldali pártok ezzel szemben igyekeznek nacionalizmusra épülő nemzeti keretrendszereket kialakítani, ezért a jobboldali globális összefogás mindig is bonyolultabb folyamat lesz. Erre példa Franciaország, ahol a „cordon sanitare”, vagyis a pártokat elválasztó „karantén” összeomlott. Ettől függetlenül a jobboldalnak egyértelműen érdekében állna a globális összefogás.

A magyar soros elnökség a maga hat hónapja alatt milyen lehetőségekkel bír, milyen befolyással lehet a Biztosság döntéseire?

Van egy hibásan elterjedt nézet, miszerint Magyarország Európa-ellenes. Láthattuk azonban, hogy a vezető baloldali ideológiák számos negatív következménnyel jártak az utóbbi években, ezeket a következményeket pedig most érzi meg igazán Európa. A magyar soros elnökség pillanata kifejezetten meghatározó lehet, mivel Magyarország is egy eltérő nézetet képvisel Európáról és annak erősségeiről.

A magyar elnökség tehát nem csak egy egyszerű elnökség, hiszen lehetőséget biztosít a magyar nézet növekvő befolyására az európai ügyek kontextusában. Természetesen ez nem egy teljhatalmi pozíció, az európai intézmények egyik pozíciója sem az. Ettől függetlenül ez egy fontos pillanat ahhoz, hogy kihangsúlyozzuk aggályainkat és problémáinkat, valamint elősegítsük a párbeszédet azokról az alternatív stratégiákról, amelyeket alkalmazni tudnánk.

A másik jelentős probléma a versenyképesség, hiszen mindenki tudja, hogy Európa versenyképessége jelenleg is csökken. Magyarország volt sok ideig az egyetlen, aki hangsúlyozni merte ezt, és elsők között alkalmazott új stratégiát versenyképességének fenntartására.

A szankciós rezsim alatt kialakult energiahiányt a legtöbb európai ország megszenvedte, ez egyértelműen ártott az európai iparnak és Európa versenyképességnek. Sok szempontból a szankciók visszafelé sültek el, Oroszország megbüntetése helyett inkább európai polgárok tömkelegét sodorták veszélybe. Európának indítania kell egy párbeszédet arról, hogy mik egy versenyképes ipar és gazdaság feltételei. Az utóbbi években Magyarország egyfajta kapcsolatépítő stratégiát alkalmazott, igyekezve minél több gazdasági kapcsolatot kialakítani a világ többi részével, mindeközben tiszteletben tartva nemzeti szuverenitását. Európa az utóbbi időben a gazdasági csatornák szétkapcsolásán és a kockázatmentesítésen dolgozott, de a háború óta kialakult gazdasági blokkok erősen megnehezítik ezt.

A magyar nézőpont az, hogy a „blokkosodás” nem megoldás, hiszen Nyugat-Európa nem tudja egyszerű módon levágni magát a kontinens többi részéről. Ez egy jó lehetőséget biztosít arra, hogy megvizsgáljuk az összes közrejátszó faktort, ami hátráltatja Európa versenyképességének növelését. Hiszen Európa képtelen lesz stabil és erős védelmi ipart létrehozni, ha az európai gazdaság nem versenyképes. A migrációs politika az elmúlt években sajnos számos formában ásta alá az európai társadalmak kohézióját, ezzel hátrányos helyzetbe hozva mind a költségvetést, mind az egyéb demográfiai problémák kezelésének lehetőséget is. A zöld átállás akadálya, hogy reformjait sokszor a termelők és földművesek kárára kívánták bevezetni, akik mind az európai versenyképesség és az európai élet fontos résztvevői.

Más keretrendszert is választhat valaki ahhoz, hogy megértse Európát, azonban ez a perspektíva segít kihangsúlyozni Magyarország aggályait és szemléletét. Arra a kérdésre, hogy hogyan orvosoljuk a helyzetet számos alternatív megoldás és ötlet létezik. Azt remélem, hogy a magyar soros elnökség kezdete lehet egy stratégiára összpontosító párbeszéd kiindulópontja. Az EU túlságosan is gyakran hoz döntéseket pusztán ideológiai okokból, kérdésfeltétel vagy párbeszéd engedélyezése nélkül. Ameddig Magyarország képes párbeszédre bírni a Bizottságot a következő hat hónapban, van esély arra, hogy ez a diskurzus előre viszi majd az európai ügyeket. A program kulcselemeit már Franciaország, Németország és Olaszország is elfogadta, tehát látható, hogy Európa egyre nyitottabb a változásra.

A magyar soros elnökség egyik legfontosabb ügye a Nyugat-Balkán felvétele az Európai Unióba. Lesz előrelépés ebben az ügyben az elkövetkező ciklusban?

Reméljük, hogy a magyar soros elnökség sikeresen fel tudja hívni a figyelmet erre a problémára. Európa versenyképességének kérdése központi fontosságú abban, hogy megértsük  a Nyugat-Balkán jelenlegi helyzetét, hiszen Európa egy olyan központi és elemi részével nézünk szembe, amely mégis le van vágva Európától. A Nyugat-Balkán nincs kellően összekötve Európával, és maga is széttöredezett állapotban van.  Az európai intézmények legitimitását tekintve is fontos, hogy foglalkozzanak ezekkel az ügyekkel. Európának fontos, hogy lássanak változást a Balkán fejlődésében. El kell kerülnünk, hogy a Nyugat-Balkán agyelszívás áldozata legyen sikertelen csatlakozási folyamatából kifolyólag.