UniCredit-vezér: a Növekedési Programok nélkül most nehéz lenne a vállalkozásfinanszírozás

Bár úgy tűnik, hogy a járványhelyzet miatt megállt az élet, az év mégiscsak mozgalmas volt a bankok számára. A heves piaci mozgások, a moratórium bevezetése, az uniós és hazai szabályozói előírásoknak történő megfelelés mellett jutott idejük üzleti célú fejlesztésekre is?

Mind az üzleti területen mind a digitalizáció esetében jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Szolgáltatásaink fejlesztését alapvetően a további digitalizációs lépésekben és elektronikus kapcsolatok kiterjesztésében látjuk.

Innovatív bankként stratégiánkat már ehhez a trendhez igazítottuk, így az online számlanyitás bevezetésével most egy következő nagyon fontos mérföldkőhöz értünk el stratégiánkban.

Az új fejlesztés egyrészt lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a bankfiók látogatása nélkül tudjanak lakossági folyószámlát nyitni, másrészt ezáltal nagy lépést teszünk a papírmentes, fenntartható és környezetbarát banki működés megvalósításáért is.

Ami az üzleti szerepvállalásunkat illeti kiemelném, hogy novemberben egy nagy piaci szereplő, a Magyar Telekom kötvénykibocsátásában vettünk részt szervezőként és forgalmazóként. Ennek különlegessége, hogy a Növekedési Kötvényprogramon belül eddig ez volt a legnagyobb volumenű kibocsátás a piacon. A meghirdetett mennyiség elérte a 70 milliárd forintot.

Komoly érdemnek tartom másfelől, hogy a hagyományos kereskedelmi banki hitelek területén közel 10 százalékkal nőtt a lakossági és vállalati hitelállományunk egy év alatt.

Meglátása szerint a járvány második hulláma mennyire lassíthatja le a kilábalást Magyarországon, valamint a közép-kelet-európai régióban? Hogyan alakulhat a hazai GDP bővülési ütem 2020-ban és 2021-ben?

Ilyen komplex helyzettel, mint ami most van, gazdasági szakember, elemző, bankár még nem találkozhatott. Ennek egészen egyszerű oka van: körülbelül 70-80 évet élünk, és ilyen bonyolult helyzet 100 évente egyszer, ha adódik. Szerencsére, teszem hozzá. Az elmúlt 7-8 hónapban viszont már komoly tapasztalatokat szerezhettünk.

A válság eltérően érinti az egyes szektorokat. A legsúlyosabb károkat a turizmus és vendéglátás ágazat szenvedi el, ahol egyelőre „L”-alakú a gazdasági teljesítmény pályája. Eközben az iparban „V”-, míg a nemzetgazdaság egészében „W”-alakú lehet a kilábalás.

Ma úgy számolunk, hogy 2020-ban a magyar gazdaság 5,6 százalékkal, míg az EU-tag közép- és kelet-európai országok átlagosan 5 százalékkal zsugorodhatnak. Ezt Magyarországon 2021-ben 4,1 százalékos, a régióban 3,5 százalékos gazdasági fellendülés követheti.

A gazdasági kilátásokat azonban jelentős bizonytalanság övezi. A sok ismeretlen közül talán az a legfontosabb, hogy mikor tetőzik vagy tetőzött-e már a mostani járványhullám.

Proaktívan nézünk szembe ezzel a példa nélküli helyzettel, és így az UniCredit Bankra valamennyi ügyfelünk számíthat. A megoldás részei vagyunk és azon dolgozunk, hogy a lehető legkisebb visszaesés mellett vészelhessék át ügyfeleink a válságot, s hogy kedvező megoldást találjunk a nehezebb helyzetbe került ügyfeleink számára is. Támogatjuk a vállalati és magánügyfeleink finanszírozását, üzletmenetét. Ebben van egy nagyon fontos eszközünk, amire támaszkodhatunk: a kifejezetten erős tőke- és likviditási helyzetünk.

Jellemzően hány hónapos működést tudnak még finanszírozni a leginkább bajba jutott ágazatokban lévő vállalkozások? Milyen szinteken áll a megtakarításuk?

Mindenképpen egy nehéz és izgalmas időszakot élünk. Már megkezdődött a vakcinák tömeggyártása, és Magyarországra is megérkeztek az első jelentős szállítmányok. Ennek ellenére nagy a bizonytalanság. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor hagyjuk magunk mögött a koronavírust. Nem mindegy ugyanis, hogy a járvány lecsengése az ágazati szezonális csúcsok előtt, alatt vagy után következik be.

A kép nem egységes. A hazai tulajdonú közép és kisvállalkozások esetében az első hullám idején 3-6 havi tartalékkal rendelkeztek a veszélyeztetettebb ügyfeleink, de mostanra ez jelentősen elolvadt. A nyári időszak a veszteség minimalizálást tudta segíteni, cash-tartalék képzésre nem nagyon adott lehetőséget.

A tartalékuk így mostanra 1-2 hónapnyira csökkent.

A nagyvállalatok, illetve nemzetközi hátterű cégek között az elmúlt évek sikeres gazdálkodásának köszönhetően sokkal több céget találunk, akik eleve nagyobb tartalékokkal bírnak és ez valamennyire biztonságot nyújt a járvány okozta válságban is.

Emiatt megtévesztő lehet az, hogy a statisztikák szerint a vállalatok megtakarításai csúcson vannak, hiszen a kkv-k jelentékeny részének nincs érdemi tartaléka, de a nagyobb vállalatoknál is cégenként és iparáganként igen eltérő a helyzet. Azoknál a cégeknél erősen látszik a cash-állomány csökkenése, amelyeknél 1-2 hónapos gyárbezárás történt. Különösen igaz ez például az autóipari beszállítókra.

Az UniCredit Banknál az év végéig az ügyfelek hány százaléka élt a törlesztési moratóriummal? Ez hogyan változhat 2021-ben az automatikus hosszabbítás lehetőségével?

2020 év végéig az UniCredit jogosult vállalati, vállalkozói és kisvállalkozói ügyfeleinek mintegy 40 százaléka, jogosult lakossági ügyfeleinek 43 százaléka vette igénybe a moratóriumot.

A törlesztési moratórium 2021 első felére kiterjedő automatikus meghosszabbítását kedvező intézkedésnek tartom. Minél több vállalat gazdasági helyzetén sikerül ugyanis könnyíteni a hosszabbítással, annál több munkahelyet lehet megmenteni.

Vállalati, vállalkozói ügyfeleink esetében arra számítunk, hogy azok, amelyek tavaly igénybe vették a moratóriumot, továbbra is élnek majd ezzel a kedvező lehetőséggel, és lakossági ügyfélkörünkben sem várjuk a moratóriumban lévő állomány jelentős változását.

Becslései szerint milyen mértékben emelkedhet meg a nem-teljesítő hitelállomány 2021 közepétől, a meghosszabbított törlesztési moratórium lejárta után?

Bankunk a korábbi hónapokban számottevő általános céltartalékot képzett, így gazdálkodásunkra a nem-teljesítő hitelek komolyabb felfutása sem jelent veszélyt. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy az eddigi hiteltörlesztési tapasztalatok alapján, valamint a kidolgozott fizetéskönnyítési megoldásainknak köszönhetően a nem-teljesítő hitelállomány szerény mértékű növekedésével számolunk 2021 második felében.

2021 közepétől a moratóriumból kikerülők fizetőképessége lesz a fő kérdés. Azok esetében, akiknek a törlesztés továbbra is gondot jelent majd, az lesz a legfontosabb célunk, hogy segítsük őket fizetőképességük minél gyorsabb visszanyerésében és fenntartásában. Ez alapvető és kölcsönös érdek, hiszen egy bank számára is a legdrágább és legrosszabb hitel a bedőlt hitel. A cél eléréséhez pedig az együttműködés a legkézenfekvőbb út, épp ezért megfelelő hitelkönnyítő lehetőségekkel készülünk.

Vállalati fronton továbbra is szeretnénk kihasználni a rendelkezésre álló kedvező refinanszírozási és garanciaprogramok nyújtotta lehetőségeket ügyfeleink finanszírozásának hosszabb távú támogatására. A felkészülés másik eszköze a moratóriumban lévő ügyfeleink törlesztési képességének előzetes felmérése. Ezt az eszközt már korábban, a fizetési haladék akkor ismert december 31-ei szelektív lejáratára készülve is bevetettük, és ugyanígy élni fogunk vele a meghosszabbított egységes lejárati határidőre készülve is.

Miként alakulhat a hitelezési aktivitásuk 2021-ben? Mennyivel növekedhet a lakossági és a vállalati hitelállományuk? Szigorítanak-e a korábbi hitelezési gyakorlatukon?

Minden alapunk meg van arra, hogy 2021 során érdemben fokozzuk a hitelezési aktivitásunkat a lakossági és a vállalati területen. Nagyon erős a tőkehelyzetünk és a likviditási helyzetünk, valamint a digitalizáció terén is óriásit léptünk előre. Emellett a járvány várható lecsengése is támogatóan hat majd a későbbiekben.

A digitalizáció területén nem állunk meg az online számlanyitásnál, hanem elindítjuk az online fedezetlen fogyasztási hitel konstrukciónkat is.

A vállalati oldalon új helyzetet teremtett a koronavírus. A gazdaság újraindítását célzó kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a piacon számos nagyon olcsó, támogatott forrás érhető el, a kockázatokat a garanciaprogramok porlasztják.

Kiemelném a Magyar Nemzeti Bank által indított Növekedési Hitelprogram Hajrá!-t és a Növekedési Kötvényprogramot. Az UniCredit tavaly közel 95 milliárd forint értékű NHP-forrás felvételéhez segítette ügyfeleit. 2021-ben a gazdasági fellendülés reményeink szerint a vállalati hitelpiacot is eléri majd.

Mit gondol a Növekedési Hitelprogram Hajrá! és a Növekedési Kötvényprogram konstrukciókról? Mekkora segítséget jelentek ezen jegybanki programok?

Mind a Növekedési Hitelprogram Hajrá!, mind a Növekedési Kötvényprogram nagyon nagy jelentőségű a vállalatfinanszírozás területén. Más-más szegmenst céloznak, teljesen más a nagyságrend, de természetesen olyan hiánypótló termékek, amelyek nélkül most nehéz lenne a vállalkozásfinanszírozás.

Az NHP Hajrá! joggal népszerű az ügyfelek körében, hiszen jól kiszámítható alacsony kamatozást tesz lehetővé ráadásul a korábbi NHP-programoknál hosszabb futamidőkre.

A program népszerűségét azzal lehetne szemléltetni, hogy 2020 második és harmadik negyedévében a vállalati ügyfelek számára nyújtott hitelek több mint negyedét tették ki ezek a hiteltípusok.

A jegybank várakozásai szerint mostanság kerülne előtérbe az első szakasz likviditástámogató kihelyezéseit követően a beruházási hitelcél, bár itt most a koronavírus második hulláma változást hozhat.

A Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően a vállalati kötvénypiac sokat fejlődött. Vállalatvezetők, tulajdonosok aktívan keresik a kibocsátási lehetőségeket, miközben a potenciális befektetők köre is bővül, a másodpiaci forgalom is kezd aktívabbá válni. Az UniCredit Bank a MOL első, 28 milliárd forintos kötvénykibocsátásában vett részt szervezőként 2019 során a program keretében. 2020 októberében pedig a társaság 650 millió eurós nemzetközi kötvénypiaci kibocsátását is segítettük.

2020 novemberében egy másik fontos és nagy piaci szereplő, a Magyar Telekom NKP-kötvénykibocsátásában vettünk részt szervezőként és forgalmazóként.

Ennek különlegessége, hogy a Növekedési Kötvényprogramon belül eddig ez volt a legnagyobb volumenű kibocsátás a piacon és még így is a benyújtott ajánlatok 96,95 milliárd forintos értéke jóval magasabb volt, mint a meghirdetett 70 milliárd forintos mennyiség.

Egyetért-e azon véleményekkel, melyek szerint a hazai és nemzetközi monetáris politika elérte a határait? Milyen intézkedésekkel lehetne még segíteni a gazdasági kilábalást?

Egy kereskedelmi banki vezető az asztal másik oldalán ül: a monetáris és fiskális politikai intézkedések kapcsán a feladata az, hogy azokhoz alkalmazkodjon és nem az, hogy részt vegyen a stratégiaalkotásban. Így röviden csak annyit tennék hozzá: eddig a monetáris politika sokat segített a helyi gazdaságnak és képes volt megtalálni a megfelelő monetáris eszközöket. Nincs ok arra, hogy a jövőben ne számíthatnánk hasonló fejleményekre.

Mit gondol a 2021 januárjától elérhető minősített, fogyasztóbarát személyi kölcsönökről? Az UniCredit Bank is kialakít ilyen termékkonstrukciót?

Igen, feltétlenül. Az UniCredit is kidolgozza ezt a termékkonstrukciót, és úgy tervezzük, hogy tavasszal jelenik majd meg az MFSZ (Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel) bankunk kínálatában.

Azt gondoljuk, hogy a jelzálogpiachoz hasonló folyamatok fognak a személyi kölcsön piacon is lezajlódni a fogyasztóbarát személyi kölcsön kapcsán, azaz miután az ügyfelek megismerik, átmegy a köztudatba, ez a konstrukció domináns szerepet fog betölteni a piacon. Tulajdonképpen a személyi kölcsön új standardja jön létre.

Hozzátenném, hogy a személyi kölcsönök piacán eddig is élénk verseny volt, a jó bonitással bíró ügyfelek eddig is kedvező áru kölcsönajánlatokat kaptak. A MFSZ esetében a legnagyobb előny az lehet, hogy a fogyasztók tudatosabbá válhatnak.

Terveznek-e leépítéseket vagy erősebb költségkontrollt az UniCredit Banknál?

Az elmúlt 30 év során az UniCredit Bank Hungaryt egy nagyon stabil, hatékony és kiszámítható bankként építettünk fel.

Fontos számunkra, hogy egyre hatékonyabb szolgáltatásokat nyújtsunk ügyfeleinknek. A pénzügyi szektor jelentősen javította szervezeteinek költséghatékonyságát az elmúlt években. Két fő kihívást látunk ebből a szempontból. Az egyik, hogy az összes költségünk nagy része kötelező kiadás (adó, szabályozási díj és hasonló költségelemek). A másik pedig, hogy erőforrásaink jelentős részét azért kell befektetnünk, hogy megfeleljünk az (uniós és hazai) törvényi és szabályozási követelményeknek. Ezenkívül komoly fejlesztési kihívásokat jelent az is, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a digitalizációs lehetőségekből.

A szektorban az UniCredit Banknak az egyik legalacsonyabb a költség/jövedelem mutatója, mely 2019-ben 51,5 százalékon állt. A magas költséghatékonyságra mindenképpen tudunk alapozni és ezáltal inkább bizakodó vagyok.

Megmaradhat-e a jövőben is a home working? Milyen tapasztalataik vannak e téren?

A digitális átállásban kiváló eredményt ért el a pénzintézeti szektor és az UniCredit is. Bankunkban a járványhelyzetet megelőzően is alkalmaztuk már a távoli munkavégzést, a járvány kialakulása után azonban általánossá tettük minden olyan banki területen, ahol erre lehetőség van.

Tavasszal gyakorlatilag egy-két héten belül át tudtunk állni egy megközelítőleg 10 százalékos fizikai jelenlétre a székházunkban. Nyáron – mivel ügyfeleink és kollégáink egészsége és jólléte a legfontosabb prioritásunk – csak fokozatosan álltunk vissza a 40-50 százalékos jelenlétre, majd szeptembertől – a járvány terjedési ütemének növekedése miatt – ismét 90 százalék felé emelkedett az otthoni munkavégzés aránya.

Ezzel párhuzamosan a fiókhálózatunkban is gyorsan tudtunk alkalmazkodni, bevezettük például a kettősműszakot. Figyelemreméltónak tartom, hogy nagy szervezetként is rendkívül gyorsan voltunk képesek reagálni a hirtelen megváltozó külső helyzetre. A tapasztalataink is egyértelműen kedvezőek.

Ebben a kérdésben fontos megemlítenem bankcsoportunk és az UniCredit Európai Üzemi Tanácsa által a távoli munkavégzésről a közelmúltban aláírt közös nyilatkozatot is. Ennek értelmében a csoport a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket kiaknázva új munkavégzési módokat vezethet be, hogy előmozdítsa a munka és a magánélet megfelelőbb egyensúlyának megteremtését és a munkavégzés hatékonyságának növelését.

A munkahelyi és a korszerű technológia támogatta távoli munkavégzés optimális kombinációja meglátásom szerint a jövőben is velünk marad.