Alapjaiban alakítja át a társadalmat a negyedik ipari forradalom

A fejlett világban már a 2010-es évek elején Németországban elindult fejlesztési program, az Ipar 4.0 áll a figyelem középpontjában, amely alapjaiban szabja át a társadalom mindennapjait, s irányt mutat hazánknak is. Erről beszélgetett a Trend FM rádióban Czirják Ráhel, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója és Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.

Az Ipar 4.0-t, azaz a negyedik ipari forradalmat olyan fogalmak jellemzik, mint nanotechnológia, internet, 3D-nyomtatás, mesterséges intelligencia, illetve azok viszonya az emberhez. De az automatizált gyártásban a biológia és a fizika legújabb vívmányait is felhasználják. Újdonság a folyamatban, hogy az eddigi automatizáláson túl mutatva, az új gyártóeszközök, összeszerelő sorok igen nagyfokú önállóságot élveznek  a mesterséges intelligencia kutatások eredményeinek hétköznapi alkalmazásával.

Vagyis emberi beavatkozás nélkül egymással kommunikálnak a gépek, s végzik az éppen esedékes gyártási folyamatot.

Az irányítási rendszer lényege, hogy a fizikai változások, mozgások a digitális térben is változást eredményeznek, s erre válaszul születnek meg az éppen szükséges lépések a gyártási folyamatban. Ebben a rendszerben a hatalmas számítógépes kapacitás, illetve a rendelkezésre álló adathalmaz lehetővé teszi, hogy az ember véges képességeit kiküszöbölve szinte hibátlanná váljon a gyártás. Gyorsabb, tökéletesebb lesz a folyamat, s azonnal képes lesz a piaci igények változását követni, s ennek köszönhetően jelentősen emelkedik a hatékonyság is.

A gépek, illetve a termékek pedig saját maguk szervezik meg saját maguk előállítását.

Az Ipar 4.0 a termelési folyamat, illetve – ahogy egykor az ipari forradalom – a társadalom alapvető átalakulását eredményezi majd. Nem egyszerűen munkahelyek szűnnek majd meg, hanem teljes átrendeződés indul meg. A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozások a költségek csökkenését és a bevétel növelését várják az átalakulástól oly módon, hogy a könnyen automatizálható munkahelyeket robotokkal váltják ki. Ebben a rendszerben az lesz a cél, hogy a piachoz a lehető legközelebb legyen a termelés, hiszen elég lesz kevés, jól képzett és jól megfizetett munkaerő, mert a munka dandárját a robotok végzik. A (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) OECD egyik felmérése szerint

a tagországok munkahelyeinek 14 százalékát 70 százalékos valószínűséggel a megszűnés veszélye fenyegeti, további 36 százalék esetében ez a veszély 50-70 százalékos.

A felmérés szerint Szlovákia az egyik legveszélyeztetettebb ország, mert gazdasági erőteljesen az autóiparra épül, ahol termelés automatizálása igencsak magas fokot érhet el. Kétségtelen az is, hogy

hazánkban is komoly gazdasági tényező az autóipar, így nálunk is jelenthet veszélyt az Ipar 4.0, ha nem készülünk fel a változásra. 

A hazai kkv-k számára már eddig is igen komoly kihívást jelentett a magyarországi ipar derékhadát adó autógyárak számára történő beszállítás, de az Ipar 4.0 kihívásai még nagyobb feladat elé állítják őket. Ahhoz ugyanis, hogy versenyben maradhassanak, folyamatosan tanulniuk kell, állandóan tökéletesíteni gyártási folyamatokat, csökkenteni költségeket. Kérdés, hogy a jelenlegi beszállítók meg tudnak-e felelni ennek a kihívásnak, és még nagyobb kérdés, hogy az e körön kívül lévő vállalkozások miként reagálnak negyedik ipari forradalom kihívásaira. Ebben az alkalmazkodásban van, illetve lenne nagy szerepe a hazai oktatásnak. A feladat nem egyszerű, olyan fiatalokat kell képezni, akik folyamatosan képesek az innovációra, és alkalmasak arra, hogy akár életük végéig folyamatosan továbbképezzék magukat. S bár az automatizáltság szintjének emelkedése igen sok munkahelyet szüntet meg, a másik oldalon gazdasági lehetőségeket is teremt. Bizonyos idő után és fejlettségi szint fölött ugyanis lehetővé válik a kisebb vállalkozások számára a termelés automatizálása, a robotizáció, az interneten keresztül a globális piachoz való hozzáférés. Mindez ösztönzi, hogy innovatív, a fogyasztói igényekre gyorsan reagáló vállalkozások jöjjenek létre.

Ma már például vannak gyártók, amelyek kifejezetten a kisebb vállalkozások számára gyártanak kisméretű robotokat.

Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy mindez eltérően érinti a fejlettebb országokat és az alacsonyabb szinten termelő országokat. Így a szegényebb ázsiai és afrikai országok esetében ezen előnyök kiaknázását akadályozza a megfelelő iskolázottság és infrastruktúra hiánya. Az utóbbi területen az internetelérés kiemelten fontos, s ezekben az országokban nagy akadályt jelent, hogy a társadalomnak csak ötöde fér hozzá a világhálóhoz. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy

a világon 645 millió ember az elektromos áramhoz sem jut hozzá, anélkül pedig véglegesen kimarad ebből a fejlődési folyamatból.

De a gazdaság fejlődése elképzelhetetlen utak, egészséges ivóvíz nélkül is, tehát amíg ezek hiányoznak balgaság az Ipar 4.0-ról beszélni.