Az Eurostat regionális adatai szerint Magyarországon a megyéket tekintve jelentős fejlettségi különbségek vannak.
Különösen figyelemre érdemes az infokommunikációs és a szakmai-tudományos ágazatok szinte teljes hiánya egyes megyék esetén.
Ezek az ágazatok nagy hozzáadott értéket állítanak elő, többnyire jó munkahelyeket teremtenek, és tovagyűrűző hatással vannak a többi ágazatra is. Különösen szembeszökő Budapest túlsúlya ezen két ágazat esetén.
A teljes infokommunikációs ágazat hozzáadott érték termelésének megyei megoszlása (2020, %)
Forrás: Eurostat, 2022.04.18.
Nagyobb értékek az egyetem városokat magukban foglaló megyékben találhatók, mint például Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. De még ezek az értékek is eltörpülnek a budapesti 73,2 százalék mögött. Feltűnő az alacsony zalai arány (0,6%), miközben Zala megyében jelentős új, az informatikára erőteljesen támaszkodó beruházások zajlanak. (Zalazone)
Hasonló helyzetet látunk a szakmai-tudományos ágazat esetén is.
A teljes szakmai-tudományos ágazat hozzáadott érték termelésének megyei megoszlása (2020, %)
Forrás: Eurostat, 2022.04.18.
Ismét Budapest túlsúlya látható. Igaz, Pest megye is, másodikként jelentős szakmai-tudományos tevékenységgel büszkélkedhet.
Azonban a következő nagyobb értékek ismét csak az egyetemi vároknak köszönhetők. Mindkét, nagy hozzáadott értéket teremtő ágazat esetén – bár nyilvánvalóan a megyék lakosságszám különbségéről sem szabad megfeledkeznünk – vannak erőteljesen lemaradt megyék.
Kiugróan gyenge Nógrád és Heves megye értéke. Ha viszont a feldolgozóipar elhelyezkedését vizsgáljuk meg, akkor már kisebb, bár még mindig jelentős eltéréseket tapasztalunk.
A teljes feldolgozóipari hozzáadott érték termelésének megyei megoszlása (2020, %)
Forrás: Eurostat, 2022.04.18.
A feldolgozóiparban is Budapest vezet, de rögtön utána találjuk Pest és Győr-Moson-Sopron megyét. Meg kell jegyezni, hogy a feldolgozóipar nagyon sok ágazatot foglal megában, amelyek hozzáadott értéktermelése, termelékenysége jelentősen eltérő. Budapesten leginkább a nagyobb hozzáadott értéket előállító feldolgozóipari cégeket, mint például a gyógyszeripari vállalatokat találjuk.
Viszont, mint később látni fogjuk, a járműgyártás hozzáadott értékelőállítása és termelékenysége jelentősen alacsonyabb, mint a gyógyszeriparé. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a mezőgazdasági tevékenység hozzáadott érték termelésének eloszlása majdnem egyenletes. A legnagyobb arányokat Hajdú-Bihar (9,9%), Bács-Kiskun (9,1%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,1%) és Békés megyében (7,9%) találjuk. A legalacsonyabb, 0,99%-os arányával Nógrád megye és 1,6%-os arányával Budapest tűnik ki.
Érdekes képet mutat a megyék ágazati szerkezetéről az is, hogy egy adott megyén belül megtermelt összes hozzáadott érték hogyan oszlik meg az egyes gazdasági ágazatok között. Az arányokat csak az említett feldolgozóipar, infokommunikáció, szakmai-tudományos ágazat, illetve a mezőgazdaság esetén vizsgáltuk. Nagyon nagy aránytalanságot Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Bács-Kiskun megyében látunk.
A megyén belüli ágazati arányok (%)
|
Megye |
Feldolgozóipar |
Infokommunikációs |
Szakmai-tudományos |
Mezőgazdaság |
|
ágazat |
||||
|
Győr-Moson-Sopron |
42,4 |
1,5 |
5,7 |
4,2 |
|
Komárom-Esztergom |
43,0 |
1,0 |
5,7 |
4,9 |
|
Vas |
37,5 |
1,0 |
5,1 |
6,2 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
34,7 |
1,4 |
6,7 |
4,0 |
|
Heves |
35,2 |
0,9 |
4,0 |
4,3 |
|
Bács-Kiskun |
27,5 |
1,2 |
4,7 |
8,7 |
Forrás: Eurostat, 2022.04.18.
A feldolgozóipar túlsúlya mellett mindenhol az infokommunikációs teljesítmény alacsony szintje a feltűnő.
Az adatokból a jelentős ágazati kiegyenlítetlenséget olvashatjuk ki, ami rontja a fenntarthatóság, és egyben jövőbeli növekedés esélyeit is. Az egyenlőtlenségek azért is veszélyesek, mert a domináló ágazatokban alacsonyabb a termelékenység, ami pedig a versenyképesség javítást is gátolja. A feldolgozóipar, azon belül a jármű- és a gyógyszergyártás, továbbá az infokommunikáció termelékenységi adatai jelentős figyelmet érdemelnének. A termelékenységet az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékkel mérjük. Az adatok az Eurostatban 2011 és 2019 között állnak rendelkezésre.
A termelékenység alakulása Magyarországon néhány ágazatban (ezer euro/foglalkoztatott)
|
Év |
Feldolgozóipar |
Járműgyártás |
Gyógyszeripar |
Infokommunikáció |
|
2011 |
28,1 |
46,8 |
77,8 |
37,1 |
|
2012 |
26,9 |
36,4 |
77,8 |
35,5 |
|
2013 |
28,0 |
43,9 |
66,2 |
35,9 |
|
2014 |
29,3 |
45,3 |
68,2 |
33,9 |
|
2015 |
30,6 |
47,8 |
74,3 |
33,4 |
|
2016 |
29,5 |
47,9 |
68,5 |
32,6 |
|
2017 |
31,9 |
47,0 |
79,7 |
35,8 |
|
2018 |
32,9 |
46,2 |
72,4 |
37,9 |
|
2019 |
33,1 |
45,2 |
80,7 |
38,4 |
Forrás: Eurostat, 2022.05.18.
Azt látjuk, hogy a feldolgozóipar átlagánál lényegesen magasabb az infokommunikációs ágazat és a gyógyszeripar termelékenysége. A járműágazaté viszont jobb, mint a feldolgozóipar egészéé, aminek például az élelmiszeripar nagyon alacsony termelékenysége az egyik oka. A járműgyártás termelékenysége 2018-ról 2019-re csökkent, míg a gyógyszeriparé nőtt.
De a jobb termelékenységi adataink is eltörpülnek az osztrák értékek mögött, amiket – a magyarokkal összehasonlítva - a 2019-es évre láthatjuk.
Termelékenység néhány ágazatban Magyarországon és Ausztriában (e Euro, 2019)
A zárójelben azt látjuk, hogy az adott ágazat termelékenysége hány százaléka az osztrák értéknek. A legjobb arányt a gyógyszeriparban látjuk (57%) és a legrosszabbat pedig a feldolgozóipar egészére (37%). Miközben a feldolgozóipar aránya, mint látjuk, jelentős Magyarországon.
Az elemzés akkor lenne teljes, ha minden ágazatra kiterjedne és egyéb, megyei jellemzőket is figyelembe venne.
De az eddigiekből is leszűrhetjük már azt a következtetést, hogy például az infokommunikációs és a szakmai-tudományos ágazatot a lemaradó megyékben is meg kell erősíteni, mivel ez egyrészt csökkentené a hozzáadott értéktermelésben való lemaradásunkat, másrészt hozzájárulna a többi ágazat digitalizáltságának erősödéséhez is.
Továbbá javítani kellene az alacsony termelékenységű ágazatok termelékenységi szintjét, amihez nagyobb hozzáadott érték előállításra, több - helyben keletkező - innovációs és tudás hasznosításra lenne szükség.
Végül az Ausztriához mért általános termelékenységi lemaradásunk csökkentése elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy versenyképességben szűküljön a szakadék Ausztria és Magyarország között, amely a 2022. évi, IMD versenyképességi rangsor szerint 19 helynyi (Ausztria a 20, Magyarország pedig a 39.).
