A pénzforradalom évei jönnek

Aligha kétséges, hogy a pénz hasonlóan lényeges találmány az emberiség történelmében, mint a többi forradalminak tartott felfedezés. A biológiai forradalmak / hangképző gégefő, kétlábra állás, szembenéző kéz, „modern” agy/ mellett a technológiai ugrások /tűz, eszközkészítés, mezőgazdaság, vaseke, patkó, gőzgép, elektromosság, belső égésű motor, maghasadás, számítógép, internet, DNS megfejtés, 3D, robotok, mesterséges intelligencia, nanotechnológia/ élnek fejünkben, mint kiemelt felfedezések.

Azonban a társadalmi innovációk és a nagy szellemi megértések hasonlóan fontosak voltak az emberiség történetében. A 150-200 fős szavannai közösségektől a több milliós városokig, a kereskedelemtől a pénzek használatáig, a vallásoktól a civilizációkig húzódó nagy forradalmak nélkül nem lennénk azok, akik ma vagyunk.

A pénz mindig jelen volt az ember életében, amióta közösségben élt, mert soha sehol nem volt meg minden, ami az embernek kellett, ezért elindult a kereskedelem. Ha cseréltek, akkor a feleknek egy közös értéket kellett találniuk. Ezt kifejezhette kagyló, kő, dohány, fém, papír vagy a mai digitális pénz. Ezek mind forradalmi innovációk voltak.

Az elmúlt 400 évben a pénzügyi innovációk is felgyorsultak, a többi átalakulás gyorsulásához hasonlóan. A magánpénzek helyére lépő közpénz, az állami költségvetés, a központi jegybank, az aranyalapú pénzrendszer, az olajdollár rendszer, a származékos pénzek és a digitális pénz mind pénzügyi forradalmat hoztak.

Magyarország a 2010-19 közötti évtizedben sok innovációt vezetett be a politikában, gazdaságpolitikában, az üzleti és a közösségi életben, de ezek közül is kiemelkednek a pénzügyi innovációk. A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi vizsgálata kimutatta, hogy a pénzügyi rendszerben történt a legtöbb jelentős átalakulás az elmúlt évtizedben, itt javult a legnagyobb mértékben a versenyképességünk.

Nézzük a legfontosabb innovációkat:

• Új adófilozófia, ami a jövedelmet egyre inkább nem a keletkezésekor, hanem az elköltésénél adóztatja.
• Új adórendszer, ami egykulcsos és családi, ezzel munkavállalásra, munkahelyteremtésre, tudás megszerzésre és gyermekvállalásra ösztönöz, külön-külön és együtt is.
• A magyar bankadó és annak mértéke. Ez elsőként jelezte a világon, hogy az állam megújítja a bankrendszerrel kötött megállapodását. Hajlandó továbbra is szabályozott módon átengedni a pénzteremtés monopóliumát, de a bankrendszernek is ki kell vennie a részét a közös terhek viseléséből. A pénzforgalomra kivetett tranzakciós illeték pedig azt jelezte, hogy az adórendszer szempontjából a pénz sem kivétel.
• A nemzeti fizetőeszköz belföldi szerepének megerősítése a végtörlesztéssel, a devizahitelek forintra váltásával és új lakossági állampapírokkal.
• Jegybanki fordulat, ami a korábbi pénzszűke helyére pénzbőséget teremtett a vállalatoknál és a háztartásoknál.
• Költségvetési fegyelem, ami folyamatos államadósságráta csökkentést eredményezett.
• A pénzügyi sebezhetőség csökkentése a devizaadósság arányának mérséklésével.
• A hitelkamatok rögzítése, illetve kamatperiódusának hosszabbítása, a rövidtávú, változó kamatozás helyett. A fogyasztóbarát pénzügyi termékek bevezetése.
• A jegybanki eszköztár kiszélesítése, célzott eszközök bevezetése, kedvezményes vállalati hitelprogramok.
• Infláció alatti kamatszintek a gazdasági növekedés és foglalkoztatás erősítésére.
• Az azonnali pénzügyi átutalási rendszer a pénzforgalom gyorsítására.
• A bankrendszer működésének új jegybanki, felügyeleti szabályozása.
• A hazai pénzügyi rendszer fokozatos fejlesztése a tőzsdén, jelzáloglevél- és vállalati kötvénypiacon keresztül.
• A pénzügyi rendszer „zöldítése” zöld befektetési portfólión keresztül és a pénzügyi tudatosság erősítése oktatási programok révén.
• A 2020-as év pénzügyi kockázatainak gyors és határozott kezelése: hitelmoratórium, NHP-hajrá, banki likviditás erősítése és másodpiaci jegybanki állampapír vásárlás.

Még hosszan lehetne sorolni az elmúlt évek magyar pénzügyi innovációit, de ezek alapján is megalapozott az állítás: Magyarország az EU tagállamai között élen jár a pénzrendszer megújításában. Sőt, bár jelentős lemaradással indultunk 2010-ben, de mára a globális pénzügyi rendszer egyik vezető reformátorai lettünk és felzárkózóban vagyunk a szingapúri, kínai és dél-koreai pénzügyi forradalmakhoz. Nyugaton, ezen belül Európában a legkeletibb pénzügyi megújítókká váltunk.

Évtizedünk az eddigi pénzügyi innovációk forradalmi felgyorsítását hozhatja. Milyen fordulatokra érdemes készülnünk?

• A négy nagy régió – Amerika, Európa, Ázsia és India- saját digitális világpénzeket hoznak létre.
• Az olajdollár helyére több, párhuzamos világpénz lép.
• Az államok újra tárgyalják a pénzteremtés feltételeit a pénzügyi rendszer szereplőivel.
• Az államok a központi bankokon keresztül még erősebben jelen lesznek a magán pénzügyi rendszerben digitális jegybanki pénzek, új szabályozás és új pénzteremtés révén.
• A pénzhez való hozzáférés a vállalkozások és magánszemélyek számára nagyon olcsó, szuper gyors, biztonságos és általános lesz.
• Hibrid pénzügyi rendszerek jöhetnek létre, amelyben a jegybankok közvetlenül is részt vesznek a gazdaság finanszírozásában.
• A versenyképességet választó országokban alapjövedelem helyett alapvető hitelkeret áll majd mindenki rendelkezésére, amit a várható életpálya-jövedelem alapján számolnak ki. Nem halat, tehát alapjövedelmet, hanem hálót, tehát alap hitel-keretet ajánlanak az államok mindenkinek.
• Az országok kettéválnak a pénzügyi rendszer forradalma terén. Az erős versenyképességet választó államok sorozatosan újítanak, a többiek beragadnak és meghódítják őket, mint a gyarmatosítások korában.
• A pénzügyi innovációk és az új technológiák teljesen összekapcsolódnak, a fúzió olyan gyors lesz, mint a hadiipar és a hadviselés területén.
• A század három nagy kihívására – geopolitika, technológia és pénz- az ad jó választ, aki mind a háromra jól válaszol. Aki a pénzügyi forradalomból kimarad, az a másik kettőt is elveszíti.

Bár tiltakozunk ellene, de talán mégis lehet abban valami, hogy „az egész világot a pénz mozgatja” /Kabaré, 1968/.