A virtuális vagy a hagyományos tantermeké a jövő? - Bukucs Zsuzsanna írása

A pandémia kitörésekor hirtelen bevezetett digitális munkarend az egész világon váratlanul érte az oktatás szereplőit. A 2020/2021-es tanévet azonban már felkészültebben várták a diákok és a tanárok is. Reméljük, hogy a 2021/2022-es tanévben már nem lesz szükség a kötelező digitális munkarendre, mégis a digitális oktatás eredményei hosszútávon velünk maradnak.

Audrey Watters edukációs szakíró mutatott rá arra, hogy a technológia alkalmazása már 150 éve lehetővé tette a diákok számára, hogy „a saját tempójukban haladjanak” mégis a pandémia adott csak lendületet a digitális oktatási eszközök térhódításának. Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a COVID19 járvány gerjesztette globális digitális boom már régóta esedékes, s a járvány „nagyszerű pillanatot” teremtett a tanuláshoz. Gazdagodott a pedagógusok módszertani repertoárja, javult a diákok digitális kompetenciája.

A digitális munkarend számos pozitívuma ellenére sem pótolhatja a jelenléti oktatás pedagógiai előnyeit: többek között a szociális kompetenciák fejlesztési lehetőségeit, a diákok bevonásával az aktív jelenlét biztosításának már jól bevált módszereit.

Ugyanakkor megmutatta, hogy a hagyományos munkarendben is szükség van a modern, a diákok igényeire szabható, technológiával támogatott módszertani frissítésre.

A School Education Gateway egész Európára kiterjedő felmérésében a többségében iskolavezető és tanár válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az oktatás tartós változásokon megy majd keresztül, s az iskolai oktatásban a korábbiaknál nagyobb súlya lesz az online tanulásnak és a távoktatásnak a járvány elmúltával is. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a digitális eszközökkel való ellátottság hiányosságai, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, országokban egyértelműen a jelenléti oktatás felé billentik a mérleget.

A pénzügyi nevelés során is alkalmazkodnunk kell a digitális kihíváshoz

Az olyan ismeretek és tantárgyak esetében, amelyek nem kötelezőek, még inkább szükség van az egyéni, személyre szabott tanulási igények figyelembevételére. Mindezt a digitális eszközök, applikációk, online oktató játékok, videók, e-learning anyagok kiválóan segíthetik azzal, hogy a Z és Alfa generáció számára ismerős platformokon, élményszerűen és játékosan adják át a gyakorlatias ismereteket.

A távolléti oktatás és az e-learning megoldások már a pandémia előtt is lehetőséget adtak arra, hogy a résztvevők saját időbeosztásuknak megfelelően, otthonról sajátíthassanak el különböző ismereteket, de a pandémia helyezte különösen előtérbe ezek hasznosságát.

A Pénziránytű Alapítvány e-learning portálját például már 2020. márciusa előtt is többezer tanár és diák használta. A digitális munkarendre átállást követően a regisztrált felhasználók száma mára már ötszörösére nőtt.

Nem csak a gyerekeink oktatásába gyűrűzött be a digitális munkarend, hanem a felnőttképzés és ezen belül a tanárképzés is átalakult. Korábban kevesen – csak a leghaladóbb szemléletű pedagógusok – érdeklődtek a digitális módszerek iránt, most óriási a kereslet az ilyen képzésekre. A Pénziránytű Alapítvány digitális oktatást segítő módszerek megismerését támogató képzése is az elmúlt egy évben került át az online térbe, ahol minden hónapban teltházzal zajlik.

A szemlélet és az attitűdök gyors átalakulását mutatja, hogy felmérések alapján a képzéseken és workshopokon résztvevő tanárok körülbelül ugyanolyan arányban szeretnék, hogy az Alapítvány programjai a járvány lecsengése után is az online térben maradjanak, mint azok, akik a személyes jelenlétet preferálnák.

A meglepő eredmények mögött az is állhat, hogy a felnőttképzésben résztvevők motivációja és bevonódása általában magasabb, ráadásul munka mellett válik igazán értékessé a személyes időbeosztás, vagy az egyéni haladási ütem lehetősége.

A virtuális térben zajló „találkozók”, programok és képzések egyértelmű előnye az időtakarékosság, hisz egy néhány órás programért nem kell akár egy egész napot feláldozni az utazás miatt. Ugyanakkor a felnőttképzés sem pusztán csak a tudás átadásáról, megszerzéséről szól.

A személyes kapcsolatok építése, a konstruktív, egymástól való tanulás a jelenléti oktatás során valósulhat meg csak maradéktalanul.

Már nem csak lehetőség, de elvárás a digitális eszközök alkalmazása

Ahogy a digitalizáció nem szorította ki a könyveket a polcokról, a tantermeket és tanárokat sem váltja le, csak új perspektívákat és lehetőségeket nyit meg.

A pandémia lezárultával a digitális fejlesztések, a megszerzett módszertani tudásanyag nem vész kárba, hanem az oktatás szerves részévé kell hogy váljon a személyre szabott, egyéni tanulási utakra is ügyelő nevelés egyre fokozódó igényével együtt.

A Pénziránytű Alapítvány szeptemberben induló új kezdeményezése is egy jó példa erre: az ország hat városában induló Bázisiskola Program diákfoglalkozásai és tanárképzései a digitális eszközökkel támogatott pénzügyi nevelés és a helyben megszerezhető tudás lehetőségét ötvözik.